Völgyifalu
| Völgyifalu (Dolina pri Lendavi) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovénia |
| Statisztikai régió | Pomurska |
| Község | Lendva |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1389 |
| Polgármester | Anton Balažek |
| Irányítószám | 9220 |
| Rendszám területkód | MS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 363 fő (2020. jan. 1.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 163 m |
| Terület | 6,69 km² |
| Időzóna | UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 32′ 08″, k. h. 16° 30′ 20″Koordináták: é. sz. 46° 32′ 08″, k. h. 16° 30′ 20″ | |
Völgyifalu (szlovénül: Dolina pri Lendavi) magyarok lakta falu Szlovéniában a Muravidéken. Közigazgatásilag Lendva községhez tartozik.
Fekvése[szerkesztés]
Lendvától 6 km-re délkeletre a magyar határ mellett fekszik.
Története[szerkesztés]
A régészeti leletek tanúsága szerint területén már az őskorban éltek emberek. Ezt bizonyítják az itt talált neolit telep maradványai, melyet később a rézkor embere is lakott. Területét 1379-ben az alsólendvai Bánffy család kapta I. Lajos magyar királytól adományként. Első írásos említése 1389-ből származik "Welgyfalu" alakban. 1410-ben "Velgyfalu" néven szerepel a korabeli forrásokban.[2] 1644-ig a család kihalásáig volt a Bánffyak birtoka. Ezután a Nádasdy család birtoka lett. 1690- ben Eszterházy nádor több más valaha Bánffy-birtokkal együtt megvásárolta. Ezután végig a család birtoka maradt.
Vályi András szerint "VŐLGYIFALVA. Magyar falu Szala Várm. földes Ura Hg. Eszterházy Uraság, lakosai többfélék, fekszik A. Szádvárnak szomszédságában, mellynek filiája; határjának egy részét Lendva vize szokta meg önteni; szőleji termők."[3]
Fényes Elek szerint "Völgyifalu, magyar falu, Zala vgyében, az alsó lendvai uradal."[4]
1910-ben 608, túlnyomórészt magyar lakosa volt. Közigazgatásilag Zala vármegye Alsólendvai járásának része volt. 1919-ben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami tíz évvel később vette fel a Jugoszlávia nevet. 1941-ben a Muramentét a magyar hadsereg visszafoglalta és 1945-ig ismét Magyarország része volt, majd a második világháború befejezése után végleg jugoszláv kézbe került. 1991 óta a független Szlovén Köztársaság része. 2002-ben 343 lakosa volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Neogótikus kápolnája a 20. század első felében épült.
- A faluban még egy kis kápolna áll, mely szintén 20. század első felében épült.
- Újkőkori település maradványai.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
További információk[szerkesztés]
