Ugrás a tartalomhoz

Hosszúfaluhegy

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Dolgovaške Gorice szócikkből átirányítva)
Hosszúfaluhegy (Dolgovaške Gorice)
Közigazgatás
Ország Szlovénia
Statisztikai régióPomurska
KözségLendva
Rangfalu
PolgármesterAnton Balažek
Irányítószám9220
Rendszám területkódMS
Népesség
Teljes népesség315 fő (2020. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság267 m
Terület4,59 km²
IdőzónaUTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 34′ 27″, k. h. 16° 28′ 02″46.574217°N 16.467086°EKoordináták: é. sz. 46° 34′ 27″, k. h. 16° 28′ 02″46.574217°N 16.467086°E
SablonWikidataSegítség

Hosszúfaluhegy (szlovénül: Dolgovaške Gorice) szlovéniai magyarok lakta falu Szlovéniában a Muravidéken. Közigazgatásilag Lendva községhez tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Lendvától 1 km-re északra közvetlenül a magyar határ mellett fekszik.

Története

[szerkesztés]

A település évszázadokig Hosszúfalu szőlőhegye volt és csak a 20. században lett önálló faluvá. Területe 1644-ig a család kihalásáig volt a Bánffyak birtoka. Ezután a Nádasdy család birtoka lett. 1690- ben Eszterházy nádor több más valaha Bánffy-birtokkal együtt megvásárolta. Ezután végig a család birtoka maradt.

Vályi András szerint " HOSSZÚFALU. Szala Várm. földes Ura H. Eszterházy Uraság, fekszik Alsó Lendvának szomszédságában, mellynek filiája."[2]

Fényes Elek szerint " Hosszúfalu, magyar falu, Zala vmegyében: 184 kath., 4 zsidó lak. F. u. h. Eszterházy. Ut. p. A. Lendva."[3]

Közigazgatásilag Zala vármegye Alsólendvai járásának része volt. 1919-ben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami tíz évvel később vette fel a Jugoszlávia nevet. 1941-ben a Muramentét a magyar hadsereg visszafoglalta és 1945-ig ismét Magyarország része volt, majd a második világháború befejezése után végleg jugoszláv kézbe került. 1991 óta a független Szlovén Köztársaság része. 2002-ben 277 lakosa volt.

Látnivalók

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.