Családnevek Békéscsabán
Megjelenés
Ebben a szócikkben a békéscsabai szlovák (tót) eredetű családnevek kerülnek felsorolásra feltételezett eredetük, etimológiájuk alapján csoportosítva.
Személynevekből
[szerkesztés]Eredeti személynév | Magyar megfelelő | Mai vezetéknév-változatok | Megjegyzés |
---|---|---|---|
Adam | Ádám | Adamik, Adamec | |
Apolónia | Apollónia | Polonka | |
Baltazar | Baltazár | Baliga* | * Kárpátukrán, ill. valach eredetű |
Bartolomej | Bertalan | Bartyik, Bartolák | |
Benedikt | Benedek | Bencsik | |
Blaho- kezdetű szláv nevek (pl. Blahomil, Blahomír, Blahoslav), Blažej | — | Blahut | |
Bohu- kezdetű szláv mevek (pl. Bohumil, Bohuslav, Bohuslav) | pl. Bogumil, Bagamér | Bohus, Bócsik | |
Ďuraj* | György | Gyurik, Gyurcsik, Gyurkovics | * Régi, nyelvjárási személynévi alak, a mai forma a Juraj |
Fedor* | Fedor | Fedor, Fego (bizonytalan) | * Kárpátukrán, valach névforma; szlovákul Teodor |
Filip | Fülöp | Filó, Filipinyi* | * Latinizált alak |
František | Ferenc | Franyó, Frankó | |
Gál* | Gál | Galisz, Gálik, Gaulik, Galbicsek | * A szlovákba is bekerült magyar névből |
Gergely, Gedeon | — | Gécs* | * Magyar eredetű vezetéknév |
Ivan | Iván | Vaszkó, Vaszulya | Kárpátukrán, valach eredetű nevek |
Jáchim | Joakim | Áchim | |
Jakub | Jakab | Jakubcsák, Jakus | |
Ján | János | Jantyik, Hanó*, Hankó* | * A Han- kezdetű alakok a név német eredetű becézőjéből képződtek |
Jozef | József | Pepó | |
Krištof | Kristóf | Kriskó | |
Kuril* | Cirill | Kurilla | * Görögkeleti névforma; a szlovák alak Cyril |
Ladislav | László | Laczó | |
Lavrinec* | Lőrinc | Laurinyecz, Laukó | * Régi személynévi alakból, a mai forma a cseh nyomán Vavrinec |
Marek | Márk | Markó, Marik* | * bizonytalan |
Mária | Mária | Marinyák | |
Martin | Márton | Martincsek | |
Matej | Mátyás | Macák, Macho, Machnic* | * A Machnic eredhet a máchnuť 'legyint, suhint' vagy mach 'moha' szavakból is |
Matúš | Máté | Matusik, Matuska | |
Mečislav | — | Mecskó | |
Melchior | Menyhárt | Melich, Melis, Meliska | |
Michál | Mihály | Michalek, Miskó, Miskovic, Mihók | |
Mikuláš | Miklós | Miklya, Mikusik | |
Milo- kezdetű szláv nevek (pl. Miloslav, Milan) | pl. Milán | Miló, Milec* | * Köznévi eredetű is lehet a milec 'kegyenc, kedvelt személy' szóból |
Miroslav | — | Minyó | |
Ondrej | András | Andrej*, Andó*, Ondrejcsik, Ondrejkovics | * Az A- kezdetű formák az Andrej névváltozatból származnak; az Andó lehet magyar eredetű is |
Pavol, Pavel | Pál | Pauló, Palyik, Palyusik, Paulovics, Pavelka | |
Peter | Péter | Petró, Petri, Petrics, Petrás, Petrovics | |
Priška | Priszcilla | Priskin | |
Prokop | — | Prokopcsák, Prekop | Elsősorban görögkeleti névadás |
Roland | Roland | Rolkó | |
Sebastián | Sebestyén | Seben* | * A régi, nyelvjárási Šebastián névformából ered |
Severín | Szeverin | Szeverinyi, Szeverényi, Szeberinyi, Szeberényi | Latinizált formák |
Stanislav | Szaniszló | Sztanó, Sztankó, Sztancsik, Szeghalmi | |
Šimon | Simon | Simó, Simkó | |
Štefan | István | Stefanik, Stefkovics, Stefik | |
Timotej | Timoteus | Timkó | Elsősorban görögkeleti névadás |
Tomáš | Tamás | Tomka, Tomasek | |
Valentín | Báint | Valentinyi*, Valkó, Valkus, Valyuch | * Latinizált alak |
Vendelín | Vendel | Vandlik | |
Vilhelm | Vilmos | Vilim | |
Vincent | Vince | Viczián | |
Vít | Vid | Vida, Vidovics, Vitális | A Vida inkább magyar, a Vidovics pedig északra került délszláv eredetű. A Vitális latinizált forma. |
Zachariáš | Zakariás | Zachar |
Szülőhelyük alapján
[szerkesztés]Vezetéknév | Szlovák írásmód | Szlovák helynév[1] | Magyar helynév[2] | Megjegyzés |
---|---|---|---|---|
Antovszki | Antovský | ? Andod [Andovce] | ? Andód | A névadó települést nem sikerült megbízhatóan azonosítani. Elképzelhető, hogy nem lakosnév, hanem lengyel mintára az Antov személynévhez képzett apanév.[3] |
Aradszki | Aradský | Arad | Arad | |
Babinszki | Babinský | I. Babiná; II. Babín | I. Bábaszék; II. Babin | |
Babinyecz | Babinec | I. Babiná; II. Babín; III. Babinec | I. Bábaszék; II. Babin; III. Babaluska [Babarét] | A III. esetben magyar környezeti hatásra adott képzőtlen lakosnév. |
Bagyinka | Badínka | ? I. Badín; II. (Dolný / Horný) Badín | I. Erdőbádony; II. (Alsó- / Felső-) Bágyon | Bella a lakosnevek közt említi, de valószínűbb, hogy személynévről van szó, mert -ka képzővel nem lesznek lakosnevek. |
Bánszki | Bánsky | Banka | Bánk | |
Békészki | Békéšsky, Békešský | I. Békéš; II.Békešská župa | I. Békés; II. Békés vármegye | |
Belanka | Belanka | ? Belá [1][halott link] | sok település | Bella a lakosnevek közt említi, de valószínűbb, hogy a szlovák beláň 'hirtelenszőke' ragadványnév továbbképzéséről van szó, mert egyrészt -ka képzővel nem lesznek lakosnevek, másrészt a lakosnév l-je lágy ly lenne. |
Boldoczki | Boldocký | Boldog | Boldog | |
Botyánszki | Boťanský, Botiansky | Boťany | Battyán | |
Bukovinszki | Bukovinský | Bukovina | 1. Bukovina; 2. Bukovina [Bükköskút] | |
Cselovszki | Čelovský | Čelovce | 1. Csall; 2. Cselfalva | |
Csuvarszki | Čuvarský | Čuvár | Csővár | |
Dobroczki | Dobročský | I. Dobroč; II. Dobročná | I. Dobrocs [Dabar]; II. Dobrocsna | |
Dobrovszki | Dobrovský | ? I. Dobrovice; II. Dobrów | – | Az alkalmas településnevek adatolhatatlansága felveti, hogy a Dobro- kezdetű személynevekhez (pl. Dobroslav) lengyeles[3] apanév. |
Dvoreczki | Dvorecký | Dvorec | 1. Dvorec [Bánudvard]; 1. Ivánkafalva része; 3. Ardanóc [Árdánfalva] része | |
Gajovszki | Gajovský | ? | ? | Valamely magyar, szerb, lengyel Gaj(a) településnévből képzett szlovák lakosnév. |
Gyiviczki | Divický | Diviaky nad Nitricou | [Nyitra]divék | |
Hrabovszky | Hrabovský | I. Hrabovo; II. Hrabovka; III. Hrabovec | I. Rózsahegy része; II. 1. Hrabovka [Szúcsgyertyános]; 2. Hrabovka [Bélagyertyános]; III. 1. Rabóc; 2. Izbugyarabóc; 3. Alsóhrabóc [Alsógyertyán]; 4. Sztropkóhrabóc [Alsógyertyán]; 5. Oroszhrabóc [Nagygereblyés] | |
Hricsovinyi | Hričovini | ? (Dolný / Horný) Hričov; Hričovské Podhradie | ? (Alsó- / Felső-) Hricsó [-ricsó]; Podhrágyhricsó [Ricsóváralja] | Vélhetően a településnév latinosított formájából. |
Járovszki | Jarovský | ? I. Jarovce, II. Jarovica | I. Horvátjárfalu; II. Papgyörgyfalva (Feketepatak része) | |
Jelenovszki | Jelenovský | Jelenová | Gellénfalu (Alsóvásárd része) | |
Jeszenszki | Jesenský | I. Jasenie; II. (Turčianske / Dolné / Horné) Jaseno | I. Jaszena [Jecenye]; II. (Túróc- / Kis- / Alsó- / Nagy- / Felső-) Jeszen | |
Kociha | Kociha | ? Kociha | Kecege | Bella a lakosnevek közt említi, de ilyen képzőtlenül magyar névadásra utalna, viszont ez esetben a településnév magyar alakját várnánk. Ezért inkább a Konštantin név kárpátukrán-valach Koc rövidüléséből alkotott személynévnek tartható. |
Kociszky | Kocižský | Kociha | Kecege | |
Kokavecz | Kokavec | I. Kokava (nad Rimavicou); II.Liptovská Kokava | I. [Rima-] Kokova; II. Kokava | |
Kolarovszky | Kolárovský | ? Kolárovce (ma Kolárovice) | Kollárovic [Kolaróc] | |
Krizsán | Križan, Krížan | ? Kríže | Krizse [Kiskereszt] | Kniezsa nyomán valószínűbb, hogy a kríž 'kereszt' közszóból vagy a Krištóf rövidüléséből eredető személynév. |
Krmeszky | Krmešský | Krmeš | 1. Papkörmösd; 2. Körmös | |
Lehotczki | Lehotský | Lehota [2][halott link] | Lehota | |
Lestyán | Lešťan | Lešť | Lest | |
Likerecz | Likerec | Likier | Likér (Nyustya része) | |
Malatyinszki | I. Malatinský; II. Malatínsky | I. Malatiná; II.Malatíny | I. Malatina; II. (Három-) Malatin | |
Medovarszki | Medovarský | Medovarce | Méznevelő | |
Mladonyiczki | Mladonický | (Dolné / Horné) Mladonice | (Alsó- / Felső-) Mladonya [(Alsó- / Felső-) Légénd] | |
Moravszki | Moravský | I. Morava; II.(Hontianské / Kostolné / Opátove) Moravce; III. Zlaté Moravce | I. 1. Morvaország; 2. Morva folyó; II. (Hont / Egyház- / Apát-) Marót, III. Aranyosmarót | |
Opauszky | Opavský | Opava | Apova [Apafalva] | |
Ozsgyán | Ožďan | Ožďany | Osgyán | Képzőtlen magyar névadásnak tűnik. |
Petrovszki | Petrovský | I. Petrová; II. Petrovce; III. Petrovec; IV. Petrovo | I.Pitrova [Végpetri]; II. 1. Gömörpéterfala; 2. Petróc [Ungpéteri]; 3.Oroszpetróc [Sártó]; 4. Petróc; 5. Garancspetróc része | Lehet esetleg a Petrov személynévhez képzett apanév is. |
Pribojszki | Príbojský | Príboj | 1. Nógrádszenna része; 2. Rimazsaluzsány része | |
Remenyiczki | Remenický | ? Remeniny | Remenye | A családnévhez pontosan illő helynevet (pl. Remenice) nem sikerült adatolni, így lehet, hogy a Remeník (< remeň 'szíj) ragadványnévhez alkotott lengyeles[3] apanév. |
Sajben | Šajben (Šajbän) | Šajba [Strelníky] | Sajba [Sebő] | Lehet ragadványnév is a šajba 'tárcsa, korong, abroncs, kör alakú alátét' szóból. |
Sipicki | Šipický | Šipice | Sipék (Teszér része) | |
Strben | Štrben (Štrbän) | Štrba | Csorba | Lehet ragadványnév is a štrba 'csorba, foghíj' szóból. |
Szkaliczki | Skalický | Skalica | 1. Szakolca; 2. Zólyombrézó része; 3. Ocsova [Nagyócsa] része | |
Sztraczinszki | Stracinský | (Malé / Veľké) Straciny | (Kis- / Nagy-) Sztracin [Kis-/Nagyhalom] | |
Tilovszki | Tilovský | ? Tylov | – | Az alkalmas szlovák településnév adatolhatatlansága felveti, hogy egy Tylov (< tylo 'nyakszirt', német Till szn.) személynévhez lengyeles[3] képzett apanév. |
Turovszki | Turovský | I. Turová; II. (Veľké / Dolné / Stredné / Horné) Turovce | I. Turova [Zólyomtúr]; II. (Nagy- / Kis- / Közép- / Felső-) Túr | |
Unyatyinszki | Uňatínsky | Uňatín | Unyatin [Unyad] | |
Valkovszki | Valkovský | Valkovce | Valykóc [Vajkvágása] | |
Vidovenyecz | Vidovenec | ? Vidovany | Vidovány | Felvetődhet, hogy nem (csak) lakosnév, hanem a vdova 'özvegy' szóból -en-ec képzőbokorral alkotott ragadványnév. |
Visnyovszki | Višňovský | I. Višnov; II. Višňové | I. Visnyó; II. 1. Alsóvisnyó; 2. Kisvisnyó; 3. Felsővisnyó | |
Vrbovszki | Vrbovský | I. Vrbov; II. Vrbovce; III. Vrbové; IV. Vrbovec | I. Ménhárd; II. 1. Verbóc; 2. Rimavarbóc (Bakostörék része); III. Verbó; IV. Kisverbóc (Nagymihály része) | |
Zahoran | Záhoran | l. Záhorský | ||
Zahorszki | Záhorský | I. Záhor, II. Horné Zahorany, III. Záhorce, IV. Záhorie | I. Zahar; II. Tóthegymeg / Zahorani; III. Záhorce [Erdőmeg]; IV. Hegyentúl (régió) | |
Zelenyánszki | Zeleňanský, Zelenianský | ? Zelené | Zelene [Ipolyszele] (Poltár része) | |
Zelyenák | Zelenák | ? Zelené | Zelene [Ipolyszele] (Poltár része) | Bella a lakosnevek közt említi, de valószínűbb, hogy zelený 'zöld' melléknévből személynévről van szó, mert kis helyek estén az -ák nem tipikus képző. |
Zlehovszki | Zlechovský, Zliechovský | Zliechov | Zljechó [Zsolt] | A ch > h hangváltozás vélhetően magyarosodás eredménye. |
Zsibrita | Žibrita | Žibritov | Zsibritó | Bella a lakosnevek közt említi, de valószínűbb, hogy a német Siegfried személynév cseh-szlovák alakjának továbbképzése. Képzőtlen lakosnévként magyaros névadás lenne ugyanakkor nem a magyar helynévi formából. |
Zsilinszki | Žilinský | Žilina | Zsolna |
Írásváltozatok: pl. y - i (Opauszki/Opauszky), cz - c (Kociha/Kocziha), a - á (Osgyan/Osgyán).
A táj, a vidék, a lakóhely, a szálláshely alapján
[szerkesztés]Lipták, Majernyik, Machnács (Mochnács), Povázsai, Szpisiak (Szpisják), Turcsan (Turcsányi), Zdolik, Zsibrita
A foglalkozás és a hivatás alapján
[szerkesztés]Vezetéknév | Szlovák írásmód | Eredet | Jelentés, magyarázat |
---|---|---|---|
Bacsa | Bača | bača | juhász(gazda), számadó juhász |
Brdár | Brdár | brdár | takácsborda-készítő, teknővájó |
Csizmár | Čizmár | čižmár | csizmadia {a név z-ző szlovák nyelvjárási formából származik} |
Gajdács | Gajdáč | gajdiť + -áč | dudás; aki dudán játszik. |
Gajdos | Gajdoš | gajdoš | dudás |
Gyebnár | Debnár | debnár | kádár |
Hajtman | Hajtman | hajtman | 1. hetman <katonai vezető>; 2. (járási, tartományi) főnök, közigazgatási hivatal vezetője <Csehországban, Ausztriában>; 3. községi szolga, mezőőr. |
Hugyecz | Hudec | hudec | zenész |
Knyihár | Knihár | knihár | könyvkötő |
Koleszár | Kolesár | kolesár | 1. bognár, kerékgyártó; 2. sarlósfecske (Apus apus) |
Kolimár | Kolimár | kolimaha + -ár | parádéskocsis |
Koritár | Korytár | korytár | teknővájó |
Koszec | Kosec | kosec | kaszás, arató |
Krajcsó | Krajčo, Krajčov | krajčír | szabó {a foglalkozásnév személynévként, apanévként továbbképezve} |
Mazán | Mazan, Mazán | maz (+ -an) | 1. kenőcs, máz; 2. enyv, csiriz {inkább ragadványnév, mint foglalkozásra vagy hivatásra utaló} |
Mlinár; Mlinárik; Mlinárcsik | Mlynár; Mlynárik; Mlynárčik | mlynár | molnár {a hosszabb alakok kicsinyítő képzős származékok} |
Oszlács | Osláč | osla + -áč | fenőköves, kaszaköves |
Pekár; Pekárik | Pekár; Pekárik | pekár | pék {a hosszabb alak kicsinyítő képzős származék} |
Ribár | Rybár | rybár | halász |
Szudák | Sudák | sud + -ák | hordós {az -ák képző miatt inkább ragadványnév, mint foglalkozásnév} |
Valach | Valach | I. valach; II. Valach | I. magashegyi (juh)pásztor; II. v(a)lach <vándorló állattartással foglalkozó, a Balkánról a Keleti-Kárpátokon keresztül bevándorolt népcsoport tagja> |
Vozár; Vozárik | Vozár; Vozárik | voziar, vozár | fuvaros {az -ár végű forma nyelvjárási; a hosszabb alak kicsinyítő képzős származék} |
Zámecsnik | Zámečnik | zámočník, zámečník | lakatos {az e-s forma nyelvjárási} |
Lelki-testi tulajdonság, alkat és testrész alapján
[szerkesztés]Vezetéknév | Szlovák írásmód | Eredet | Jelentés, magyarázat |
---|---|---|---|
Bauko, Baukó | Bauko, Bavko | I. baviť sa; II. Balko | I. mulat, valahol időzik; II. esetleg a Bal- kezdetű régi nevekből (pl. Baltazar, Baldvin) származó Balko név nyelvjárási alakja |
Brhlik | Brhlík | I. brhlať; II. brhliť; III. brhlík | I. köhög; II. dörzsöl, súrol; III. csuszka <madár> (Sitta spp.) |
Cservenák | Červenák | červený | piros, vörös, rőt |
Csiernyik, Csjernyik | Čiernik | čierny | fekete |
Darida | Darida | ? dariť sa | sikerül, jól megy |
Holec | Holec | holý | kopasz; csupasz |
Hugyik | Hudík | húsť | hegedül, <vonós hangszeren> játszik |
Kostyál | Košťal, Koštial | koštiaľ | (nagy darab) csont |
Kraszko, Kraszkó | Krasko | krásny | szép |
Krekács | Krekáč | I. krk; II. krek | I. nyak; II. hangutánzó szó |
Krnács | Krnáč | krnieť | satnyul, csenevészedik, korcsosul |
Malik | Mälík | malý | kicsi |
Mekis | Mäkkýš | mäkký | lágy, puha |
Obsuszt | Obšúst, Ošúst | obsúchať | elhord, elnyű – vö. cseh ošusta 'toprongyos ember' |
Szpevár | Spevár | spevár | <régies> énekes – a mai nyelvben spevák |
Zuba | Zuba | zuba | fog |
Zubko | Zubko | zuba | fog |
Zsdila | Ždila | ? I. ždať; II. žderati; III. žila | I. óhajt, vár; II. talán a szerb-horvát 'fal, habzsol' ige esetleges szlovák megfelelője; III. ér, véredény; <nyelvjárási> ín [a ž- > žď- változáshoz vö. žiar > Ždiar] |
Zsilák | Žilák | žila | ér, véredény; <nyelvjárási> ín |
Élelmiszerek, tárgyak nevei, családi és társadalmi állapot
[szerkesztés]Vezetéknév | Szlovák írásmód | Eredet | Jelentés, magyarázat |
---|---|---|---|
Guliga | Guliga | guľa | 1. golyó; 2. <népies> gombóc – kárpátukrán, valach toldalékkal képezve |
Gulkás | Gulkáš, Guľkáš | guľka | golyó, golyócska – szlovák alapszóból alkotott magyar melléknév |
Gyucha | Ďucha | jucha | savanyú káposztaleves |
Kmety, Kmetykó | Kmeť, Kmeťko | kmeť | 1. agg(astyán); 2. falusi bíró |
Králik | Králik | I. kráľ; II. králik | I. király; II. a) üregi nyúl, házinyúl (Oryctolagus); b) margaréta |
Kudlák | Kudlák | kudliť sa | gubancolódik, bozontossá válik |
Kvasz | Kvas | kvas | kovász |
Prisztavok | Prístavok | prístavok | 1. melléképület; 2. olyan férfi, aki lányos házba nősül, özvegyhez megy férjül |
Zemencsik | Zemänčik | zeman | köznemes |
Állatok és növények nevei
[szerkesztés]Vezetéknév | Szlovák írásmód | Eredet | Jelentés, magyarázat |
---|---|---|---|
Baranka | Baranka | baran | kos, juh hímje |
Belica; Beliczay | Belica; Belicay, Belicaj | belica | 1. állasküsz (Chalcalburnus spp.), <nyelvjárási> ezüst keszeg (Abramis bjoerkna); 2. fehér szőrű juh (tehén, kecske); 3. fehér színű szilva- v. cseresznyefajta |
Brhlik | Brhlík | I. brhlík; II. brhlať; III. brhliť | I. csuszka <madár> (Sitta spp.); II. köhög; III. dörzsöl, súrol |
Cibula, Czibulka | Cibuľa | cibuľa | vöröshagyma |
Csicsely | Číčeľ | čičeľ | <nyelvjárási> csicseriborsó |
Fiala | Fiala | fiala | 1. viola, estike (Matthiola spp.); 2. sárgaviola (Cheiranthus sp.); 3. <régies, nyelvjárási> ibolya, árvácska (ez utóbbi a mai nyelvben fialka) |
Hraskó | Hraško | hrach | borsó |
Hruz | Hrúz | hrúz | küllő <hal> (Gobio spp.) |
Kohut | Kohút | kohút | kakas |
Králik | Králik | I. králik; II. kráľ | I. a) üregi nyúl, házinyúl (Oryctolagus); b) margaréta; II. király |
Szlávik | Slávik | slávik | fülemüle (Luscinia spp.), csalogány. - De lehet a -slav végű személynevek becézője is |
Szikora | Sýkora | sýkora | <régies> cinege – a mai szlovák nyelvben sýkorka |
Szluka, Szlyuka | Sluka, Sľuka | sluka | szalonka (Scolopax spp.) |
Vlcsko | Vlčko | vlk | farkas |
Egyéb és bizonytalan etimológiájú nevek
[szerkesztés]Vezetéknév | Szlovák írásmód | Eredet | Jelentés, magyarázat |
---|---|---|---|
Beracka | Beracka | ? baracka | <alföldi szlovák nyelvjárási> őszibarack – de összefüggés lehet a régi magyar Berec(k) személynévvel, ill. az (o)brať 'szed' igével is |
Csiaki | Čiaki, Čiaky | - | A magyar Csáki, Csáky vezetéknév szlovákosodása |
Guza | Guza | — | vö. lengyel guz 'dudor', szerb-horvát guza 'ülep' |
Ursziny, Urszinyi | Ursíni, Ursíny | ? ursa | Latinosított alak vélhetően a szlovák Medveď 'medve' > latin ursa 'nősténymedve' fordítás alapján |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Az itt megadottakon kívül más, nehezen lokalizálható névadó település is elképzelhető
- ↑ Szögletes zárójelben a településnévrendezéskor adott hivatalos név áll
- ↑ a b c d A lengyelben a -ski képzőnek apanévi funkciója is van. A szakirodalom ugyan nem utal rá, de - ha a helynévi alap nev adatolható, akkor - nem zárható ki, hogy a jelenség analógiásan szlovák környezetben is megjelent.
Források
[szerkesztés]- J. Pr. Bella: Slováci v Békéšskej stolici 1718-1900 (Szlovákok Békésmegyében 1718-1900). 1900. [3] Archiválva 2020. szeptember 2-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Databáza priezvisk na Slovensku. In: P. Ďurčo a kol.: Databáza vlastných mien a názvov lokalít na Slovensku. [4][halott link]
- Dedinszky Gyula, Andó György, Mazán Mátyás: Csabai tájszótár – Čabjanskí nárečoví slovňík. Békéscsaba M. J. V. Önkormányzata, Békéscsaba. 1993. ISBN 963-03-3666-9
- Kniezsa István: A magyar és a szlovák családnevek rendszere. In: Kniezsa István: Helynév- és családnév-vizsgálatok, pp. 255–349. Kisebbségkutatás Könyvek. Lucidus Kiadó, Budapest, 2003. ISBN 963-9465-08-9
- Duden: Familiennamen. Herkunft und Bedeutung [Rosa und Volker Kohlheim (bearb.)]. Dudenverlag, Mannheim usw., 2005. ISBN 3-411-70852-2
- Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára I–II. Második, javított és bővített kiadás. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1988 (első, változatlan lenyomat: 1997). ISBN 963-05-4567-5
- Krátky slovník slovenského jazyka. 4., doplnené a upravené vydanie [J. Kačala – M. Pisárčiková – M. Považaj (red.)]. Veda, Vydavateľstvo Slovenskej akadémie vied, Bratislava, 2003. ISBN 80-224-0750-X [5][halott link]
- Krupa András: Szlovákok Békéscsabán (Békéscsaba, 1980. BIBLIOTHECA BEKESIENSIS sorozat)
- S. Dávid Emese (szerk.): Nemzeti és etnikai kisebbségek utónévkönyve. Aranyhal Könyvkiadó, 2005. ISBN 963-348-088-4
- A Magyar Korona Országainak Helységnévtára. Országos Magyar Királyi Statistikai Hivatal, Budapest, 1873. [6][halott link]
- M. Majtán: O slovenských priezviskách 6. (A szlovák vezetéknevekről 6.). In: Kultúra slova, 2006, roč. 40, č. 2. pp. 90–97.
- Slovník slovenského jazyka [Štefan Peciar (hl. red.)]. Vydavateľstvo Slovenskej akadémie vied, Bratislava. 1959 – 1968. [7][halott link]
- Tankó László: Szlovák-Magyar Kéziszótár. Talentum Kiadó, 2007. ISBN 978-80-88979-19-7