Ugrás a tartalomhoz

Kokava

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kokava (Liptovská Kokava)
Kokava zászlaja
Kokava zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásLiptószentmiklósi
Rangközség
Első írásos említés1469
PolgármesterJúlius Porubän
Irányítószám032 44
Körzethívószám044
Forgalmi rendszámLM
Népesség
Teljes népesség934 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség49 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság796 m
Terület19,88 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 05′ 25″, k. h. 19° 49′ 08″49.090278°N 19.818889°EKoordináták: é. sz. 49° 05′ 25″, k. h. 19° 49′ 08″49.090278°N 19.818889°E
Kokava weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kokava témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kokava (a 20. század elején Tátrakóka, szlovákul Liptovská Kokava) község Szlovákiában, a Zsolnai kerület Liptószentmiklósi járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Liptószentmiklóstól 15 km-re keletre, a Nyugati-Tátra lábánál fekszik. Tipikus tátraaljai, felsőliptói mezőgazdasági település, területe a Tátrai Nemzeti Parkhoz tartozik. A falu felett Szlovákia egyik jelképe, a 15 km-re fekvő Kriváň magasodik.

Története

[szerkesztés]

A falut dovallói jobbágyok alapították a 15. század első felében, de közben elnéptelenedett. Első írásos említése 1469-ből származik, ekkor még Kisdóval volt a neve. Kezdetben Liptóújvár uradalmához tartozott. Csak a 16. század végén telepítették újra, egykor vashámora is volt. Az újratelepített falut 1588-ban említik először Kóka, illetve Újdóval néven. Első temploma 1636-ban épült Szent Simon és Júdás tiszteletére. A község pecsétje a 17. századból származik, temploma védőszentjei: Szent Simon és Júdás apostolok láthatók rajta. Lakói pásztorkodással, majd a 18. századtól fuvarozással, szénégetéssel, favágással, erdei munkákkal foglalkoztak és a helyi vashámorokban dolgoztak. 1784-ben 74 házában 690 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „KOKAVA. Tót falu Liptó Várm. földes Ura a’ K. Kamara, lakosai katolikusok, fekszik Dovillához közel, és annak filiája, legelője elég, földgye sovány.[2]

1828-ban 99 ház állt a településen 1390 lakossal.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Kokova, Liptó m. tót falu, a Kárpát hegyek alatt, 166 kath. 1184 evang. lak., evang. anya-, kath. filial. templomok. – Földje sovány; erdeje szép és nagy. Van vashámorja; fürészmalma; nevezetes juhtartása. Lakosai között sok fuvaros találtatik. F. u. a kamara. Ut. p. Vichodna.[3]

A trianoni diktátumig Liptó vármegye Liptóújvári járásához tartozott.

Evangélikus iskolája 1940-ben készült el. A második világháború alatt a környéken élénk partizán tevékenység folyt.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 1119, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 1090 lakosából 1082 szlovák volt.[4]

2011-ben 974 lakosából 940 szlovák.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Szent Simon és Júdás apostoloknak szentelt római katolikus temploma 1830-ban épült a korábbi fatemplom helyén.
  • Evangélikus temploma 1929-ből való.
  • A község tátraaljai fekvése a turista útvonalak kedvelt kiindulópontjává teszi. A Tátra nevezetességei közül a Račková dolina (6 km), a Jamnická dolina (6 km), a Tichá dolina (10 km), a Kőprová dolina (10 km) vannak elérhető közelségben.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár. www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2022. május 4.)
  4. Archivált másolat. [2007. szeptember 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. március 25.)

Külső hivatkozások

[szerkesztés]