Ugrás a tartalomhoz

Magyarfalu (Liptószentmiklósi járás)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Magyarfalu (Uhorská Ves)
Magyarfalu zászlaja
Magyarfalu zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásLiptószentmiklósi
Rangközség
Első írásos említés1230
PolgármesterVladimír Multáň
Irányítószám032 03
Körzethívószám044
Forgalmi rendszámLM
Népesség
Teljes népesség537 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség103 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság607 m
Terület4,45 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 03′ 30″, k. h. 19° 40′ 60″49.058400°N 19.683200°EKoordináták: é. sz. 49° 03′ 30″, k. h. 19° 40′ 60″49.058400°N 19.683200°E
Magyarfalu weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Magyarfalu témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Magyarfalu (szlovákul Uhorská Ves) község Szlovákiában, a Zsolnai kerület Liptószentmiklósi járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Liptószentmiklóstól 5 km-re délkeletre fekszik, a Poprádra vezető autópálya mellett.

Története

[szerkesztés]

A község területén már a kőkorszaktól fogva éltek emberek. Határából 1934-ben kőbalta került elő.

Mint az a település nevéből is kikövetkeztethető, egyike a 12. század elején a király által létesített határőrfalvaknak. Liptó vármegyében ez az első oklevelekkel igazolható község, a Szent-Iványi család egykori birtoka. Első lakói főként magyar határőrzők voltak. 1230-ban II. Endre király ezt a területet hadi szolgálataikért Beuch, Hauch a Polk lovagoknak adta, akik valószínűleg testvérek voltak. A falut ekkor „Mogiorfolu” néven említik. Magyarfalut az osztozkodás során Polk kapta, mert 1239-ben a település Polko de villa Mogorfolu alakban szerepel. A lovagok halála után a település visszaszállt a koronára. Az 1260-as években újra felbukkan a falu IV. Béla adománylevelében, mint Lőrinc cseh lovag fiainak: Bohumírnak és Serafínnak a birtoka. 1280-ban „Magyerfalu”, 1283-ban „Mogyorfolu”, 1380-ban „Magyarfalu”, „Magyarfalua” alakban szerepel az okiratokban. 1715-ben 6 adózó portája volt, mind zsellérek. 1787-ben 25 házában 177 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „MAGYARFALVA. Uherszka Vész. Tót falu Liptó Várm. földes Ura Szent Iványi Uraság, lakosai külömbfélék, fekszik Szent-Iványnak szomszédságában, és annak filiája, földgyeinek fele sovány, és nehéz mivelésű, de más fele termékeny, legelője elég, fája van, piatzozás Sz. Miklóson egy órányira.[2]

1828-ban 24 háza és 238 lakosa volt. Lakói földműveléssel, tutajozással, fafeldolgozással vászonszövéssel foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Magyarfalva (Uherszka Wesz), tót falu, Liptó vármegyében, a Vágh bal partján: 19 kath., 219 evang. lak., több urasági lakházak. Nevezetes savanyuviz-forrásárul, mellyben hasonlóképpen sok lugsavany és lugföld alkotó részek találtatnak, használ a gyomor gyengeségében, máj- és lépdugulásokban, aranyérben, kőbeli betegségben: mérsékletessen használva a hideglelésben is foganatos. F. u. Szentiványi fam. Ut. p. Okolicsna.[3]

A trianoni diktátumig Liptó vármegye Liptószentmiklósi járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 287, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 444 lakosából 427 szlovák volt.[4]

2011-ben 459 lakosából 440 szlovák.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]