Ugrás a tartalomhoz

Hutti

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hutti (Huty)
A neogótikus Urunk Színeváltozása templom.
A neogótikus Urunk Színeváltozása templom.
Hutti zászlaja
Hutti zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásLiptószentmiklósi
Rangközség
Első írásos említés1545
PolgármesterJuraj Staš
Irányítószám027 46
Körzethívószám044
Forgalmi rendszámLM
Népesség
Teljes népesség155 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség16 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság807 m
Terület11,57 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 13′ 10″, k. h. 19° 34′ 00″49.219444°N 19.566667°EKoordináták: é. sz. 49° 13′ 10″, k. h. 19° 34′ 00″49.219444°N 19.566667°E
Hutti weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hutti témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Hutti (a 20. század elején Liptóhuta, szlovákul Huty) község Szlovákiában, a Zsolnai kerület Liptószentmiklósi járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Liptószentmiklóstól 16 km-re észak-északnyugatra, a Prószéki-völgy felső torkolata közelében fekszik.

Története

[szerkesztés]

A falu a 16. század elején keletkezett, amikor az itteni üveghutákhoz a Felső-Árva vidékéről gorálokat telepítettek ide. Első írásos említése 1545-ből származik „Huty” alakban. Birtokosai a részben udvarnoki és liptóteplai nemesek, részben a lucski Abaffyak voltak. 1784-ben 126 házában 800 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír a faluról: „HUTTI. Tót falu Liptó Vármegy. földes Ura Dvornikovits Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Árva Vármegyének szélénél, fája tűzre, és épűletre van, de legelője, földgye sovány.[2]

1828-ban 186 háza volt 1290 lakossal. Lakói üvegfúvással, mezőgazdasággal, kosárfonással, szövéssel, házaló ablakozással foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Hutti, tót falu, Liptó vmegyében, Árva vmegye szélén, 1283 kath., 7 evang. lak. Kath. paroch. templom. Határja roppant, de sovány; zabot, lent, kolompért terem; erdeje szép; lakosai közt sok üveges és ablakos vagyon; vásznat készitenek; lenmag-olajt sajtolnak, s azzal kereskednek. F. u. a kamara. Ut. p. Rosenberg.[3]

A trianoni diktátumig Liptó vármegye Németlipcsei járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 960, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2011-ben 186 lakosából 185 szlovák.

Nevezetességei

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]