Ugrás a tartalomhoz

Nagyolaszi (Szlovákia)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagyolaszi (Vlachy)
Nagyolaszi zászlaja
Nagyolaszi zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásLiptószentmiklósi
Rangközség
Első írásos említés1262
PolgármesterLadislav Guoth
Irányítószám032 13
Körzethívószám044
Forgalmi rendszámLM
Népesség
Teljes népesség619 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség53 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság532 m
Terület11,22 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 05′ 30″, k. h. 19° 28′ 30″49.091667°N 19.475000°EKoordináták: é. sz. 49° 05′ 30″, k. h. 19° 28′ 30″49.091667°N 19.475000°E
Nagyolaszi weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Nagyolaszi témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nagyolaszi (szlovákul Vlachy) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Liptószentmiklósi járásban. Kisolaszi, Körmös, Szokolcs és Verbó tartozik hozzá.

Fekvése

[szerkesztés]

Liptószentmiklóstól 12 km-re nyugatra, a Szentmáriai-víztározó nyugati partján fekszik.

Története

[szerkesztés]

A falut a francia-belga határról származó vallonok alapították a 12. század végén. 1262-ben IV. Béla adománylevelében említik először. Az alapítók egyike, Gallicus János később a környék földjeinek ura lett. A 13. századi forrásokban általában latinul és magyarul „villa Latina”, illetve „Olozi” alakban fordul elő. Később több nemesi család birtoka. 1421-ben „Olasy” néven említik. 1600-ban a Kubinyi kúrián kívül 7 adózó háztartása volt, lakói többségben zsellérek. 1715-ben 11, 1720-ban adóegységgel rendelkezett. 1784-ben 20 házában 202 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Kis, és Nagy Olaszy. Két falu Liptó Várm. földes Ura Kis Olaszinak a’ Besztercze Bányai Káptalan, ’s fekszik Szent Máriához közel, mellynek filiája; Nagy Olaszinak pedig Kubinyi Urak, határbéli földgyeik közép termékenységűek, fájok tsekélyes, de más vagyonnyaik vannak.[2]

1828-ban 25 háza és 195 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal és tutajozással foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Nagy-Olaszi, Velke Olachy, tót falu, Liptó vármegyében, a Vágh bal partján: 12 kath., 179 ev., 4 zsidó lak. Itt legjobb rozs terem az egész megyében, földe egyébiránt is termékeny. F. u. Kubinyi család. Ut. p. Bertelenfalva.[3]

A trianoni diktátumig Liptó vármegye Németlipcsei járásához tartozott.

Az 1930-as években csatolták hozzá Körmöst.

Szokolcs

[szerkesztés]

Nagyolaszi területének délkeleti részét alkotja a víztározó partján.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Szokolcz, tót falu, Liptó vmegyében, 68 kath., 419 evang. lak. Lakosai szálhajókkal, fával kereskednek; s jó szálhajósok. F. u. a kamara. Ut. p. Berthelenfalva.[3]

A trianoni diktátumig Liptó vármegye Németlipcsei járásához tartozott.

A falu lényegében elpusztult a víztározó 1972-ben történt feltöltésekor, csak a temető maradt meg belőle.

Verbó

[szerkesztés]

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „VERBÓ. Vriba. Tót falu Liptó Várm. földes Ura Kubínyi Uraság, lakosai többfélék, fekszik Sz. Máriához nem meszsze, és annak filiája; határja jó termékenységű, legelője van, piatza Liptsén, és Rozembergán.[2]

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Verbó, (Veribe), Liptó vm. tót falu, 6 kath., 88 evang. lak. F. u. Kubinyi. Ut. p. Berthelenfalva.[3]

A trianoni diktátumig Liptó vármegye Németlipcsei járásához tartozott.

A falu úgyszintén 1972-ben, a víztározó feltöltésével szűnt meg létezni.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 198, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 633 lakosából 622 szlovák volt.

2011-ben 595 lakosából 578 szlovák.

Neves személyek

[szerkesztés]
  • Szokolcson született 1933-ban Ján Starší világbajnok ezüstérmes csehszlovák válogatott szlovák jégkorongozó, edző, szövetségi kapitány.
  • Szokolcson született 1940-ben Stanislav "Stan" Mikita, eredetileg Stanislav Guoth, szlovák származású kanadai jégkorongozó.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • 16. századi reneszánsz eredetű, késő barokk stílusban átalakított kastélya van.
  • A közeli víztározó.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • P. Vítek, M. Martinický, P. Laučík 2012: Vlachy - Dejiny obcí Vlachy, Vlašky, Krmeš a Vŕbie

Külső hivatkozások

[szerkesztés]