Ugrás a tartalomhoz

Felsőcsernye

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Cernina szócikkből átirányítva)
Felsőcsernye (Cernina)
Felsőcsernye címere
Felsőcsernye címere
Felsőcsernye zászlaja
Felsőcsernye zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásFelsővízközi
Rangközség
Első írásos említés1414
PolgármesterHelena Madzinová
Irányítószám090 16
Körzethívószám054
Forgalmi rendszámSK
Népesség
Teljes népesség581 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség44 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság323 m
Terület13,12 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 17′ 49″, k. h. 21° 28′ 26″49.296944°N 21.473889°EKoordináták: é. sz. 49° 17′ 49″, k. h. 21° 28′ 26″49.296944°N 21.473889°E
Felsőcsernye weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőcsernye témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Felsőcsernye (1899-ig Czernyina, szlovákul: Cernina) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Felsővízközi járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Felsővízköztől 12 km-re nyugatra, a Tapoly és az Ondava között fekszik.

Története

[szerkesztés]

A település a német jog alapján keletkezett a kurimai uradalom területén, a 14. század második felében. Első lakói pásztornépek voltak. 1414-ben „Cyronna” alakban említik először. 1427-ben 16 portáig adózott a makovicai uradalomnak. 1492-ben „Czernyina” néven bukkan fel a neve. A 15. század végén lengyel hadak elpusztították. 1787-ben 80 házában 480 lakosa élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Csernina, orosz falu, Sáros vgyében, a makoviczi uradalomban, Haiselin fiókja: 2 r., 647 g. kath., 7 zsidó lak. Gör. anyaszentegyház. Hegyes, erdős határ.[2]

1828-ban 89 háza és 657 lakosa volt. A 19. század közepétől sok lakosa elvándorolt a nélkülözések miatt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Czernyina, tót falu, Zemplén vgyében, Jankócz fiókja: 209 kath. lak., 672 hold szántófölddel. F. u. Marjássy, Poturnyai. Ut. post. Nagy-Mihály.[3]

1920 előtt Sáros vármegye Felsővízközi járásához tartozott.

A II. világháború alatt a falu egy része leégett. Később lakói földműveléssel foglalkoztak és Kelet-Szlovákia, valamint Csehország üzemeiben dolgoztak.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 669, túlnyomórészt ruszin lakosa volt.

2001-ben 589 lakosából 478 szlovák, 70 ruszin, 31 cigány volt.

2011-ben 578 lakosából 378 szlovák, 83 ruszin és 72 cigány.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • 1805-ben épített klasszicista görögkatolikus templomát Szent Kozma és Damján tiszteletére szentelték.

Jegyzetek

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]