Ugrás a tartalomhoz

Budapesti Közlekedési Központ

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Budapesti Közlekedési Központ Zrt. szócikkből átirányítva)
 Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul.
Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont!
BKK Budapesti Közlekedési Központ Zrt.
Rövid névBKK
Típuszártkörűen működő részvénytársaság
JogelődBudapesti Közlekedési Zrt.
Alapítva2011
Székhely1075 Budapest,
Rumbach Sebestyén u.
19-21.
VezetőkWalter Katalin
vezérigazgató
AlapítóFővárosi Önkormányzat
Iparágközösségi közlekedés
Formazártkörűen működő részvénytársaság
LeányvállalataiBKK Közút Zrt.
Nyelvekmagyar
Magyar cégjegyzékszám01-10-046840
BKK Budapesti Közlekedési Központ Zrt. (Budapest VII. kerülete)
BKK Budapesti Közlekedési Központ Zrt.
BKK Budapesti Közlekedési Központ Zrt.
Pozíció Budapest VII. kerülete térképén
é. sz. 47° 29′ 55″, k. h. 19° 03′ 27″47.498611°N 19.057500°EKoordináták: é. sz. 47° 29′ 55″, k. h. 19° 03′ 27″47.498611°N 19.057500°E
A BKK Budapesti Közlekedési Központ Zrt. weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz BKK Budapesti Közlekedési Központ Zrt. témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK), hivatalos nevén BKK Budapesti Közlekedési Központ Zrt.[1] egy 2011. január 1-jén megalakult budapesti önkormányzati közlekedési közszolgáltató vállalat, a fővárosi közlekedés irányító szervezete.[1]

Története

[szerkesztés]

A főváros közlekedési intézményrendszerében az utolsó jelentős strukturális átalakítás a Budapesti Közlekedési Vállalat létrehozása volt az 1960-as évek végén.[1]

A Budapesti Közlekedési Központot a Fővárosi Közgyűlés 2010. október 27-i döntésével hozta létre, vezérigazgatójává Vitézy Dávidot nevezte ki.[1][2][3]

A Fővárosi Közgyűlés 2014. november 26-i ülésén elfogadta városigazgatósági koncepció alapelveiről szóló előterjesztést, mely szerint a 2010-ben létrehozott BKK és Budapesti Városüzemeltetési Központ (BVK) helyett egy holding jellegű társaság, a 2015. január 15-én létrejövő Budapesti Városigazgatóság Zrt. látja majd el a Fővárosi Önkormányzat közfeladatokkal és közszolgáltatásokkal kapcsolatos hatásköreit és fogja össze a városüzemeltetési feladatot ellátó önkormányzati társaságokat. Ugyanezen az ülésen fogadták el a közlekedésszervezési koncepció alapelveit is, melyek szerint felülvizsgálják a BKK feladatkörét.[4] A Közgyűlés december 3-i ülésén Vitézy Dávid munkaviszonyát felmondással megszüntette, utódjául Dabóczi Kálmánt választották.[5] Dabóczinak a budapesti elektronikus jegyrendszer bevezetésének késlekedése miatt kellett távoznia 2019 elején, őt Nemesdy Ervin követte.[6][7] 2020. január 23-án jelentették be, hogy a vezérigazgatói posztra kiírt nyílt pályázat eredményeképp február 1-jétől Varga Ivett vezeti a céget.[8]

Vezérigazgatók

[szerkesztés]

Tevékenységei

[szerkesztés]
 Ez a lap vagy szakasz tartalmában elavult, korszerűtlen, frissítésre szorul.
Frissítsd időszerű tartalommal, munkád végeztével pedig távolítsd el ezt a sablont!

A BKK a Főpolgármesteri Hivatal Közlekedési Ügyosztálya, a BKV Zrt., a Fővárosi Közterület-fenntartó Vállalat egyes feladatait, valamint a Parking Kft. és a Fővárosi Taxiállomásokat Üzemeltető, Szolgáltató Közhasznú Nonprofit Kft. teljes feladatkörét integrálja működésébe. A tervek szerint hozzá tartoznak majd a közlekedésszervezési és -fejlesztési feladatok, a tömegközlekedés szervezése, megrendelése, ellenőrzése, a tömegközlekedési forgalomirányításhoz kapcsolódó feladatok, a kiemelt közlekedési projektek, valamint a közútkezelés irányításával, megrendelésével, ellenőrzésével és a közúti forgalomirányítással összefüggő feladatok.

A koncepció szerint a vállalat bevételei egyrészt a menetdíjakból, az állami és önkormányzati támogatásból és fogyasztói árkiegészítésből, másrészt a behajtási és parkolási díjakból, a közútfenntartás önkormányzati támogatásából és az ingatlanfejlesztői hozzájárulásból tevődik össze.[11]

2012. május 1-től átvette BKV számos feladatát:[12]

  • tömegközlekedés szolgáltatásszervezése, a hálózat, járatok, menetrendek meghatározása
  • közszolgáltatási szerződések megkötése BKV-val és versenyeztetett szolgáltatókkal
  • viteldíj-rendszer fejlesztése, javaslattétel a változtatásra
  • jegy- és bérletértékesítés, ellenőrzés
  • forgalomirányítás, rendkívüli forgalomfelügyelet

FUTÁR

[szerkesztés]
Bővebben: Forgalomirányítási és Utastájékoztatási Rendszer

A Forgalomirányítási és Utastájékoztatási Rendszer (röviden FUTÁR) egy integrált informatikai rendszer, ami lehetővé teszi a valós idejű járműkövetést, mely az utasokat és a diszpécserek munkáját is segíti.

Az esélyegyenlőségért

[szerkesztés]

Az Esélyegyenlőségi törvény idevonatkozó fejezete a BKK-t is kötelezi „a közlekedési rendszerek szükséges mértékű átalakítására”. A 2008-as paraméterkönyv bevezetésével több mint 200 járaton valósult meg – részben vagy teljes üzemidőben – az akadálymentes közlekedés.

A mozgáskorlátozottak segítése

[szerkesztés]
Alacsonypadlós Volvo 7700A
Alacsonypadlós Solaris Trollino 18
Alacsonypadlós CAF Urbos 3

2022 novembere óta kizárólag alacsony padlós autóbuszok közlekednek,[13] és az összes trolibuszvonalon is közlekedik – legalább részben – alacsony padlós jármű. Emellett a Combinókkal az 1-es, 4-es, 6-os villamosvonalakon, illetve a CAF Urbos 3 típusú villamosok megjelenésével az 1-es, 3-as, 17-es és 19-es villamoson, illetve a 41-es villamos kocsiszíni menetein is könnyebb az utazás a rászorulóknak. A 2008-as paraméterkönyv bevezetésével (2008. augusztus 21. és szeptember 6.) – az esélyegyenlőségi elvárásoknak megfelelően –, minden autóbusz- és trolibuszmegállóban, ahol ennek fizikai akadálya nincs, elérhető lett az akadálymentes közlekedés. Ezzel egy időben a legtöbb vonalon megszűnt a teljesen akadálymentes kiszolgálás. Az alacsonypadlós járműveket a menetrendi értesítőben megjelölik, és ezek közlekedését összehangolják.

Az M2-es metróvonalon a Pillangó utca és a Puskás Ferenc Stadion állomások vannak liftekkel ellátva, az Örs vezér tere pedig szintben megközelíthető.

Az M3-as metróvonalon Kőbánya-Kispesten, a Határ útnál, a Pöttyös utcánál, az Ecseri útnál, a Népligetnél, a Semmelweis Klinikáknál, a Corvin-negyednél, a Kálvin térnél, a Göncz Árpád városközpontnál, a Forgách utcánál, a Gyöngyösi utcánál, Újpest-városkapunál és Újpest-központnál vannak liftek.

Az M4-es metróvonalon az összes állomás lifttel felszerelt, így az egész vonal akadálymentesített.

Teljes üzemidőben, az összes jármű alacsonypadlós az alábbi viszonylatokon:

  • Autóbusz: az összes nappali és éjszakai viszonylaton.
  • Villamos: 4, 6
  • Trolibusz: 70, 72, 73, 74, 74A, 78, 79, 83
  • Hajó:

Hétvégén az összes jármű alacsonypadlós az alábbi viszonylatokon:


Nincs alacsonypadlós közlekedés az alábbi viszonylatokon:

A BKK – a mozgáskorlátozottaknak – üzemeltet egy háztól házig szolgáltatást nyújtó autóbuszjáratot, ami „taxirendszerben” működik. Aki igénybe szeretné venni ezt a szolgáltatást, annak a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségének kell jelezni igényét (forgalomfelugyelet@bkk.hu, tel.: (70) 390-3414), és a BKV küld egy átalakított midi autóbuszt. Ezek a buszok előre egyeztetett útvonalon közlekednek Budapest közigazgatási határán belül. Ezt a szolgáltatást 2010. április 10-től 5 darab Renault gyártmányú midibusz végzi. Ezeket a buszokat 2011. február 15-től személyenként egy vonaljeggyel, vagy bérlettel lehet igénybe venni. Mozgáskorlátozottak számára kedvezményes árú bérlet váltható. A BKK ezen döntése megszüntette azt a diszkriminatív rendszert, amelyben a mozgásukban korlátozott embereknek többe került az utazás, ha ezt a rendszert vették igénybe (korábban a szolgáltatást két vonaljegy érvényesítésével lehetett igénybe venni, és bérletet sem lehetett váltani ezekre a buszokra).

Vakvezető sáv

A látássérültek segítése

[szerkesztés]
Braille-írásos információs tábla

A BKK eltérő járdaburkolattal és megkülönböztetett padlóelemekkel, továbbá hangos utastájékoztatással igyekszik megkönnyíteni a látássérültek számára a közlekedést.

Az M2-es metróvonalon a vakok és gyengénlátók segítése – a 2005 és 2007 közötti felújításnak köszönhetően – magas színvonalon működik. Minden állomáson domború térképtablókkal és Braille-írással készült utastájékoztató táblákat helyeztek el és a mozgólépcsőtől a peronig kőburkolatba vájt vakvezető sávok vezetnek. A metró nyolc állomásán hangjelző tájékoztatási rendszert építettek ki, ennek lényege, hogy leszállás után egy távkapcsolót kell megnyomni és sípszó vezet a mozgólépcsőhöz.

Szervezete

[szerkesztés]

Tarlós István főpolgármester előterjesztésének megfelelően a társaság alaptőkéje 50 millió forint lesz, amely dematerializált részvényként kibocsátandó 50 darab 1 millió forint névértékű törzsrészvényből áll. Az indulás 100 millió forintra becsült költségének fedezetét az önkormányzat a cég rendelkezésére bocsátja.

A céget 2019-ben 7 fős igazgatóság[14] irányítja, működését 6 fős felügyelőbizottság[15] ellenőrzi.

Kritikák

[szerkesztés]

A járművezetők terheltségének növekedése

[szerkesztés]

A menetrend feszessége és a nem megfelelő mennyiségű járművezető miatt a járművezetők pihenőideje több esetben jelentős mértékben lecsökkent. A járművezetők fokozott ellenőrzése, valamint az első ajtós felszállási rendszer kiterjesztése miatt plusz terhek rakódtak a járművezetőkre.[16]

Az elektronikus jegyvásárlási rendszer kezdeti hibái

[szerkesztés]

2017. július 13-án a BKK elektronikus jegyvásárlási rendszert vezetett be a BKK-bérletek okostelefonon való megvásárolhatósága érdekében.[17] Bár kezdetben a BKK tagadta azokat az állításokat, miszerint a rendszer sürgős bevezetésére a másnap kezdődő úszó világbajnokság miatt került sor, a később nyilvánosságra került dokumentumok szerint ez bebizonyosodott.[18][19] Független szakértők szinte azonnal megerősítették, hogy a jegyértékesítő rendszer, amelynek elkészítésére közbeszerzési eljárás nélkül a T-Systems Magyarországot bízták meg,[20] nagyon durva hibákkal rendelkezik, amelyek egyebek mellett lehetővé teszik a tetszőleges árú bérletvásárlást.[21] Egy 18 éves fiatalember az egyik hiba kihasználásával mindössze 50 Ft-ért vett egy bérletet állítása szerint abból a célból, hogy jelentse a BKK-nak a hibát. A bérletet állítása szerint nem használta és nem is tudta volna felhasználni, csak azt szerette volna elérni, hogy más ne használhassa fel ezt a hibát rossz szándékból (például hogy saját hasznára a bérleteket féláron árusítsa).[22] A közérdekű bejelentését a BKK egy levelezésre nem használt, és a hivatalos panaszbejelentési címére is elküldte a BKK vezérigazgatójának azon állításával szemben, miszerint csak a levelezésre nem használt e-mail címükre küldte el.[23] A T-Systems feljelentést tett, melynek nyomán július 24-én reggel hét órakor 4 rendőr becsöngetett a fiatalemberhez és közölte vele, hogy gyanúsított, majd kihallgatták. Az eset széles körű felháborodást váltott ki. A BKK és a T-Systems kritizálói közül is többen felhívták a figyelmet arra, hogy más cégek az etikus hackereket jutalmazni szokták a hibák felderítéséért.[24] A T-Systems korábban fő szponzora volt egy etikus hackelésről szóló konferenciának.[25] A biztonsági rést megtaláló személyt 2017. augusztus 21-én értesítette az ügyészség, hogy a továbbiakban nem tekintik gyanúsítottnak, mivel a nyomozás megállapította, hogy cselekedete nem volt veszélyes a társadalomra, így az nem lehet bűncselekmény; továbbá a társadalomra való veszélyességétől függetlenül tette közérdekű bejelentésnek minősült, ami büntethetőséget kizáró ok.[26]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ a b c d Mi a BKK? (magyar nyelven). BKK Budapesti Közlekedési Központ Zrt., 2014. (Hozzáférés: 2018. március 3.)
  2. ↑ 2010. október 27-i Közgyűlés Archiválva 2018. március 3-i dátummal a Wayback Machine-ben, 202–203.
  3. ↑ Új cégvezetők és holdingok. Népszabadság Online, 2010. október 28. (Hozzáférés: 2010. október 29.)
  4. ↑ Fővárosi Közgyűlés: döntés a városigazgatósági koncepcióról (magyar nyelven). Fővárosi Önkormányzat, 2014. november 26. (Hozzáférés: 2014. december 3.)
  5. ↑ Személyi kérdésekről döntött a Fővárosi Közgyűlés (magyar nyelven). Fővárosi Önkormányzat, 2014. december 3. (Hozzáférés: 2014. december 3.)
  6. ↑ E-jegy botrány: felmenti a főpolgármester a BKK vezérigazgatóját – Infostart.hu, 2018. november 30.
  7. ↑ Nemesdy Ervin váltja Dabóczi Kálmánt a BKK élén – Napi.hu, 2019. január 23.
  8. ↑ Dr. Varga Ivett a BKK vezérigazgatója 2020. február 1-től. BKK, 2020. január 23. (Hozzáférés: 2020. január 23.)
  9. ↑ a b Tenczer Gábor: Karácsony kirúgta a BKK-vezért. index.hu, 2020. május 6. (Hozzáférés: 2020. május 6.)
  10. ↑ a b Balogh Krisztina: Karácsony Gergely bemutatta a BKK új vezérigazgatóját. index.hu, 2020. november 23. (Hozzáférés: 2020. december 9.)
  11. ↑ Előterjesztő: Tarlós István főpolgármester és György István főpolgármester-helyettes: Koncepció Budapest közlekedési intézményrendszerének átalakítására (a Javaslat Budapest közlekedési intézményrendszerének átalakítására c. fővárosi közgyűlési előterjesztés 1. melléklete) (magyar nyelven). Budapest Főváros Önkormányzata, 2010. október 21. [2018. november 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 18.)
  12. ↑ Megkötötte a BKK a BKV-val az új közszolgáltatási szerződést – Index, 2012. április 28.
  13. ↑ Retró hétvége nyugdíjba vonuló Ikarusokkal. BKV, 2022. november 15. (Hozzáférés: 2023. március 19.)
  14. ↑ Igazgatóság. bkk.hu (Hozzáférés: 2019. február 23.)
  15. ↑ Felügyelőbizottság. bkk.hu (Hozzáférés: 2019. február 23.)
  16. ↑ Bordás Gábor: Ne csodálkozzunk, ha leordítja a fejünket a buszsofőr. 24.hu. (Hozzáférés: 2017. március 27.)
  17. ↑ Molnár Zoltán: E helyen E-jegyet vehetsz Pestre. 24.hu, 2017. július 13. (Hozzáférés: 2017. július 22.)
  18. ↑ Erdélyi: Egy nappal a vizes vb előtt szerződött a BKK és a T-Systems az online jegyértékesítési felületről. blog.atlatszo.hu, 2017. július 26. (Hozzáférés: 2017. július 26.)
  19. ↑ Fő projektszerződés 3. számú módosítása (PDF). Budapesti Közlekedési Központ, 2017. július 13. (Hozzáférés: 2017. július 26.)
  20. ↑ Spirk József: Verseny nélkül akart nagyot dobni az elfuserált e-bérlettel a BKK (magyar nyelven). 24.hu, 2017. július 24. (Hozzáférés: 2017. július 26.)
  21. ↑ Dömös Zsuzsanna: Egyre több durván amatőr hibát fedeznek fel a BKK jegyvásárlási rendszerében. 24.hu, 2017. július 15. (Hozzáférés: 2017. július 22.)
  22. ↑ Megszólalt a BKK által feljelentett etikus hekker (magyar nyelven). 24.hu, 2017. július 18. (Hozzáférés: 2017. július 18.)
  23. ↑ A Facebookon cáfolta a BKK vezérigazgatóját a 18 éves hekker (magyar nyelven). Mandiner, 2017. július 25. (Hozzáférés: 2017. július 25.)
  24. ↑ Zelki Benjámin: A BKK megkapja a magáét: Jelentsetek fel, amiért szar értékelést adtam!. hvg.hu, 2017. július 21. (Hozzáférés: 2017. július 22.)
  25. ↑ T-Systems Hungary - Main Sponsor of the Ethical Hacking Conference (angol nyelven). T-Systems.hu. [2017. július 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. július 22.)
  26. ↑ Már nem gyanúsítják a BKK-t figyelmeztető etikus hekkert. index.hu. (Hozzáférés: 2017. augusztus 21.)

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Budapesti_Közlekedési_Központ&oldid=26519618”