KNYKK Középnyugat-magyarországi Közlekedési Központ
| KNYKK Középnyugat-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. | |
 | |
| Típus | Zártkörűen Működő Részvénytársaság |
| Jogelőd | |
| Alapítva | 2012. november 19.[1] |
| Megszűnt | 2019. szeptember 30. |
| Jogutód | Volánbusz |
| Székhely |  Magyarország2800 Tatabánya, Csaba utca 19. |
| Vezetők | Németh Tamás |
| Iparág | Személyszállítás |
| Forma | részvénytársaság |
| Szolgáltatások | Helyi, helyközi és távolsági autóbuszos személyszállítás |
| Alkalmazottak száma | 1600 fő (2019) |
| Magyar cégjegyzékszám | 11-10-001682 |
| A KNYKK Középnyugat-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz KNYKK Középnyugat-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A KNYKK Középnyugat-magyarországi Közlekedési Központ Zrt. (röviden KNYKK Zrt.)[2] Fejér megye és Komárom-Esztergom megye autóbusz-közlekedését látta el 2015. január 1-jétől 2019. szeptember 30-ig, az egykori Alba Volán és Vértes Volán jogutódjaként. Autóbusz-állomásai Dunaújvárosban, Esztergomban, Kisbéren, Komáromban, Móron, Székesfehérváron, Tatán és Tatabányán, járműjavítói pedig Dorogon, Dunaújvárosban, Móron, Oroszlányon, Székesfehérváron és Tatabányán voltak megtalálhatóak.
Története
[szerkesztés]A kormány 2012-ben döntött a 24 Volán-társaság régiós közlekedési vállalatokba szervezéséről a szolgáltatás színvonalának emelése érdekében.[3] Ennek előkészítésére 2012. november 19-én létrehoztak hat új közlekedési vállalatot, köztük a Középnyugat-magyarországi Közlekedési Központot is.[4] Ezek a vállalatok kezdetben nem végeztek személyszállítást, hanem azt 2014. december 31-ig a leánytársaságokká alakított Volán-társaságok folytatták, a KNYKK esetében az Alba és a Vértes Volán.[5] A Volán vállalatok 2015. január 1-jén olvadtak be anyavállalatukba, ezzel együtt a közlekedési központok átvették a Volánok korábbi feladatait is.[5]
2019-ben ismét döntés született az állami közlekedési vállalatok átszervezéséről: június 20-án aláírták a hat közlekedési központ beleolvasztását a Volánbuszba, ezzel egy állami közlekedési cég maradna. Az összeolvadást 2019. október 1-jével valósították meg felkészülve a 2017. év végéről 2020 végére módosított autóbuszos piacnyitásra.[5][6][7]
Járművek
[szerkesztés]
A KNYKK Zrt. megközelítőleg 540 darab autóbuszt üzemeltetett.[forrás?]
Helyi járatok
[szerkesztés]A KNYKK Zrt. Dunaújvárosban, Esztergomban, Komáromban, Móron, Oroszlányban, Székesfehérváron, és Tatán helyi járatokat közlekedtetett.[8]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ KNYKK Középnyugat-magyarországi Közlekedési Központ - Magunkról (magyar nyelven). KNYKK Zrt., 2015. január 8. (Hozzáférés: 2015. január 9.)
- ↑ Magunkról (magyar nyelven). KNYKK Középnyugat-magyarországi Közlekedési Központ Zrt., 2015. (Hozzáférés: 2015. február 4.)
- ↑ Csak 7 marad meg a 24 Volánból. Népszava, 2014. június 22. [2019. július 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. július 15.)
- ↑ KNYKK ZRT.. ceginformacio.hu. (Hozzáférés: 2019. július 15.)
- ↑ a b c Ludányi József: Döntött a kormány, egy társaságba szervezik a regionális közlekedési központokat. Magyarbusz [Info], 2019. június 24. (Hozzáférés: 2019. július 15.)
- ↑ Egyetlen nagy buszcéggel fordulunk rá a piacnyitásra. Magyar Nemzet, 2019. március 1. (Hozzáférés: 2019. július 15.)
- ↑ Gulyás Erika: Egy állami busztársaság marad. Népszava, 2019. július 2. [2019. július 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. július 15.)
- ↑ KNYKK Középnyugat-magyarországi Közlekedési Központ - Menetrend szerinti személyszállítás (magyar nyelven). KNYKK Zrt., 2015. január 8. (Hozzáférés: 2015. január 9.)
További információk
[szerkesztés]- Hivatalos honlap Archiválva 2016. január 11-i dátummal a Wayback Machine-ben (magyar)
