Ugrás a tartalomhoz

Botka János

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
vévedi Botka János
Született1828. augusztus 30.
Somogygeszti,
Elhunyt1908. december 11. (80 évesen)
Zalaújfalu,
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Házastársagyulai Gaál Matild (18371921)
Foglalkozása1848-as honvédszázados, politikus
SablonWikidataSegítség

Névedi Botka János Ágoston (Somogygeszti, 1828. augusztus 30.Zalaújfalu, 1908. december 11.), 1848-as honvédszázados, a keszthelyi 48-as párt díszelnöke, a kapornaki járás alszolgabírója, a Zala vármegye törvényhatósági bizottságának a tagja, a Zala megyei Honvédegylet tagja, földbirtokos.[1]

Származása

[szerkesztés]

Az ősrégi nemesi származású névedi Botka családnak a sarja. Apja névedi Botka János (17951843), földbirtokos,[2] anyja nedeczei Nedeczky Franciska (18031882) volt.[3] Az apai nagyszülei névedi Botka Mihaly és nádasi Tersztyánszky Anna (17711807) voltak. Az anyai nagyszülei nedecei Nedeczky Ferenc (17691835), Zala vármegyei táblabíró, megyei másodaljegyző, árvaszéki elnök, földbirtokos,[4] és a lomniczai Skerlecz családból való lomniczai Skerlecz Mária Klára (17771828) voltak. Az apai nagyapjának a fivére névedi Botka József (17741846), táblabíró, földbirtokos, Zala vármegye alispánja 1834 és 1837 között volt. Az anyai nagybátyja nedeczei Nedeczky Lajos (18001841), Zala vármegyei földbirtokos, főszolgabíró, Zala vármegye helyettes alispánja; anyai nagynénje nedeczei Nedeczky Hedvig (18141879), akinek a férje tagyosi Csapó Vilmos (17981879) 1848-as honvéd ezredes. Botka János bátyja névedi Botka Mihály (18231871), Zala vármegye alispánja, országgyűlési követ, földbirtokos, a "Zalavármegyei Gazdasági Egyesület" tagja. Unokaöccse névedi Botka Jenő (18571921), kéttornyúlaki földbirtokos, Pápa városi képviselője, a pápai Katholikus Kör elnöke.[5]

Élete

[szerkesztés]

Alap tanulmányai után jogot végzett. A fiatal 20 éves Botka János az 1848-as szabadságharc alatt honvédként vett részt. 1848. december 11-én hadnagy, 1849. február 2-án főhadnagy, majd 1849. július 21-én százados a 60. (Somogy megyei) honvédzászlóaljban. A szabadságharcot 1849 januárjától Komárom várának feladásáig a Központi Mozgó Sereg, ill. II. hadtest kötelékében küzdötte végig.[6] A szabadságharc leverése után visszavonult gazdálkodni. 1865. novembere és 1867. május 6.-a között a kapornaki járás alszolgabírójaként szolgált.[7] 1867. és 1890. zalaújfalusi (Bókaháza) birtokán gazdálkodott.

Házassága és leszármazottjai

[szerkesztés]

Mihályfán, 1855. augusztus 30-án[8] feleségül vette az előkelő nemesi származású gyulai Gaál családból való gyulai Gaál Matild (1837.–Keszthely, 1921. június 17.) kisasszonyt,[9] akinek a szülei gyulai Gaál Károly Erazmus (18081840), táblabíró, földbirtokos és a tehetős boldogfai Farkas családból való boldogfai Farkas Franciska (18131895) asszony voltak.[10] Apai nagyszülei gyulai Gaál Mihály, zalai táblabíró, földbirtokos és derzséri Bakó Krisztina voltak. Anyai nagyszülei boldogfai Farkas György (17881823), jogász, táblabíró, földbirtokos és szladeoviczi Szladovits Erzsébet (17911839) voltak; boldogfai Farkas György szülei boldogfai Farkas László (17471796), táblabíró, a zalalövői járás alszolgabírója, földbirtokos, és lovászi Jagasics Margit (17641818) voltak.[11] Botka Jánosné gyulai Gaál Matildnak az apai nagybátyja gyulai Gaál Miklós (17991854) honvédtábornok. Botka János és gyulai Gaál Matild frigyéből született:

Források

[szerkesztés]
  • Közlöny 1848/185., 1849/17., Komáromi Lapok 1849/62.
  • Kempelen Béla II. 400-401.
  • Magyar Nemz. Zsebkönyv 2. r. 1. köt. 130.
  • Mikár Zsigmond I. 106., és II. 359.
  • Szluha Márton akvi. adatai, Szül. akv.: MOL A 3930.

Jegyzetek

[szerkesztés]