Ugrás a tartalomhoz

Alternatív történelem

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Az alternatív történelem olyan gondolatkísérlet, ahol az ismert történelem jellemzően valamely mérföldkőnek tekinthető eseménynél más irányt vett, ezzel más történelmi eseményláncolatot idézve elő, vagy ahol valami a múltból eredeztethetően érzékelhetően másmilyen, mint ahogy közismert. Ez sokkal inkább a történet- és társadalomtudományokhoz kapcsolódik a természettudományok helyett, ezért sokan nem tartják sci-fi-nek, mindazonáltal népszerű regény és filmalapanyag is. Az alternatív történelmi regény kifejezés csak néhány évtizede terjedt el mindazon művek gyűjtőneveként, amelyek sosem létezett történelmi múltba kalauzolják el olvasóikat. Viszont a műfaj jóval korábban született. Számos szerepjátéknak is bizonyos alternatív történelem szolgál hátteréül. Kapcsolódhat viszont a sci-fihez is, amennyiben időutazás vagy temporális tér-idő anomália okoz alternatív idővonalat, alternatív történelemmel (például Star Trek).

Meghatározás

[szerkesztés]

Az alternatív történelem olyan világban játszódik, ahol a történelem eltér a megszokott történelem-szemlélettől. Az alternatív történelmi irodalom arra keresi a választ, „mi lett volna, ha a történelem másként alakult volna”. A műfajhoz sorolt művek többsége valóságos történelmi eseményeken alapszik, de olyan társadalmi, geopolitikai vagy ipari körülményeket teremt, amelyek egészen másként fejlődtek, mint ahogy mi ismerjük. A műfaj olyan fikciót tartalmaz, amelyben a változás vagy az eltérés a múltban megy végbe, és az emberi társadalom fejlődését az általunk ismertnél teljesen más irányba befolyásolja.

Alapelvei:
  • A „mi lett volna, ha…” kérdése akkor termékeny, ha a reális lehetőségeket gondolja végig.
  • A szerző kora előtti történelem egy pontján történő változás, amely megváltoztatja a világunkat; változás, amely megváltoztatja a ma ismert világot; e változás elágazásainak vizsgálata.
  • Azt viszont szinte mindenki alapszabályként kezeli, hogy az alternatív történeteknek nem kell a múltban játszódniuk, nem kell elmagyarázniuk a divergáló pontot, nem kell világot megváltoztató eseményekkel foglalkozniuk és nem kell híres emberekről szólniuk.

Verziók

[szerkesztés]

Az alternatív történetírás jellemzően a jelenre fókuszál. A múltat csak eszközként használja. végkifejlet alapján kétfelé osztható:

Fantasztikus vagy rémálom forgatókönyv Gavriel Rosenfeld felosztása
A fantasztikus a múlt „javítása” által egy tökéletesebb jelent szeretne
A rémálomszerűnél a múlt változtatása rosszabbá teszi a jelent
„Műfaj” szempontjából nem sorolhatóak be, ugyanis a krimitől kezdve a családregényen át a sci-fi-ig bármilyen lehet:[1]

Történészi fogadtatás

[szerkesztés]

Az alternatív történet megjelenése olyan drámai volt, hogy azt a tömegkommunikáció is nyomon követte, s még a legellenségesebb kritikusainak tábora, a történész társadalom is – nehézkesen bár, de – elfogadta létezését, sőt néhány tagja lelkesen igyekszik megalapozni az egykor hivatásuk fattyú sarjadékának tartott alternatív történetírás legitimációját, történeti esszék, ihletett monografikus védőbeszédek és tudományos elemzések segítségével. Összegezve, mint ahogy azt viharos karrierje mutatja, az alternatív történetírás a korabeli nyugati kultúra meghatározó jelenségévé vált Gavriel Rosenfeld

Történelem, vallás, kultúra

[szerkesztés]

A valódi történelemre is igaz, hogy számtalan fehér foltját az emberi kultúra mindig is hajlamos volt feltételezésekkel, legendákkal kitölteni, és ezzel önkéntelenül is egyfajta alternatív történelmet teremteni. Rengeteg mítosz keletkezett az ókorban vagy a középkorban, akár valós történelmi események, akár természettudományok mentén, amelyek csak később nyertek igazolást vagy cáfolatot, miután a különböző tudományok fejlődése erre lehetőséget adott. Igaz ez az évezredes múlttal rendelkező ókori Egyiptomra,[2] vagy történelmi és vallásokhoz kötődő szimbolikus személyekre is, akikről nem tudható, hogy néztek ki pontosan, de az igen, hogy úgy nem nézhettek ki, ahogy későbbi korokban ábrázolták őket, ezért lényegében az alternatív verzióik terjedtek el a kultúrában. Két markáns példa Buddha, illetve Jézus. Az i. e. 5.–6. században élt Buddha személyéhez később párosítottak egy i. u. 10. századi kövérkés, kopasz, kínai szerzetest, Csi-Ce-t, aki Pu-Taj néven az ázsiai folklór része lett, miután a legenda szerint egyfajta „ázsiai Mikulásként” egy zsákból osztogatott ajándékokat gyerekeknek. Pu-Taj a jó szerencse szimbólumává vált és ezzel idővel összemosódott Buddhával, aminek köszönhetően kinézetben Buddha ezután egy kövér, kopasz, általában nevető emberré vált.[3] Jézus esete másképpen alakult: a Galileában született Jézus antropológusok szerint is aligha lehetett olyan fehérbőrű férfi, mint amilyennek évszázadokkal később ábrázolták, az ottani régióban született emberek sötétebb bőrű, fekete hajú emberek voltak; Jézus későbbi ábrázolásait a keresztény vallásban betöltött vezető szerepe, illetve a hozzá kötödő különböző legendák, majd az idővel változó korszakok szempontjai befolyásolták, ennek fényében változott a külleme, a bőrszíne, az öltözéke stb., míg a 20. századra már fehér bőrű, világosabb hajú Jézus vált általánossá a nyugati világban, ugyanakkor más kultúrkörben léteznek más külsejű jézusábrázolások is.[4] Sok olyan állítólagos szentekhez kötött ereklye is létrejött, amelyek hitelessége igazából kezdettől fogva kérdéses volt, ezért idővel feledésbe is merültek, például sok ékszerekkel feldíszített csontváz, amik személyazonossága sosem nyert bizonyítást.[5] Voltak elméletek a középkor kitalált mivoltáról, de más publikációk is árnyalni próbálták a történelmi személyekhez és eseményekhez kötődő hagyományosan rögzült nézőpontokat.[6] Az olyan történelmi eseményeket feldolgozó filmek kapcsán, mint A halál ötven órája, A hazafi vagy a Mennyei királyság pedig tudható, hogy dramaturgiai vagy egyéb okokból megmásították a cselekményüket a valósághoz képest, így azok szintén a történelem részben alternatív verzióját interpretálták.[7]

Multiverzumok

[szerkesztés]

Az elmúlt évtizedekben a párhuzamos univerzumokról szóló írások gyakran idézték a különböző univerzumok igazolására a kvantummechanika sok-univerzum interpretációját (multiverzum), amelyet 1957-ben Hugh Everett fogalmazott meg. Néhány sci-fi-író az univerzum kettéhasadását az emberi döntési képesség és szabad akarat hangsúlyozására használja fel, míg mások a káoszelmélet pillangóhatására támaszkodnak, hogy az atomi és szubatomi szinten meglévő véletlenszerű különbségeket a történelem bizonyos pontján bekövetkező makroszkopikus eltéréssé erősítsék; akárhogy is, a sci-fi-írók általában egy bizonyos történelmi divergáló pontból vezetnek le minden változást.

A „sok-univerzum” elmélet természetesen több univerzumot foglal magába, jobban mondva az univerzumok folyamatosan szétrobbanó rendjét. A kvantumelmélet szerint az új univerzumok minden kvantumszinten szaporodnak, és még ha az író emberi döntéseket használ is, minden döntés, amit különbözőképpen lehet meghozni, más idősíkon valósul meg.

  • Larry Niven „All the Myriad Ways” című munkája, ahol az összes lehetséges univerzum valósága öngyilkossági és bűnözési járványhoz vezetett, mivel az emberek ebből azt a következtetést vonták le, hogy választásaiknak nincs erkölcsi jelentősége.
  • Poul Anderson Időjárőr-sorozata
  • Poul Andersonnál egy kocsma az összekötő kapocs az alternatív történetek között. Így történhet meg, hogy az „Operation Chaos” amerikai alternatív történetének egyik figurája megjelenik az „A Midsummer's Tempest” (Tomboló vihar) angol polgárháborújában
  • A Sliders sci-fi-sorozat alternatív történeteket mutatott be a tudomány ihlette multiverzumban
  • A Minden, mindenhol, mindenkor című kalandfilm cselekménye átlagemberek különböző alternatív verziói körül bonyolódik.

David Deutsch fizikus, a kvantummechanika sok-univerzum értelmezésének szószólója is hasonlóan érvel: „Jó választásokkal és helyes cselekedetekkel erősítjük azokat az univerzumokat, amelyekben a különböző változataink élnek. Ha sikeresek vagyunk, akkor minden utánzat, amely ugyanezt a döntést hozta, sikeres lesz. A jó cselekedetek növelik a multiverzum azon részét, ahol jó dolgok történnek.”

Művek

[szerkesztés]

Az Alternate History List honlapon több mint 1900 ilyen témájú regény található.

Kezdetek

[szerkesztés]

Az a gondolat, hogy a tényekkel szembemenő hipotéziseket állítsunk föl, egészen a nyugati történetírás kezdetéig visszavezethető.

Steampunk

[szerkesztés]

A steampunk egy olyan alternatív világot képzel el, amely a 19. század ipari forradalmát követő, főleg mechanikus és gőzüzemű gépeinek a valósnál sokkal jelentősebb elterjedését hozza magával a viktoriánus korszak külsőségeivel; mechanikus gépek, eszközök, gőzüzemű járművek, léghajók jellemzik ezt a világot. A legismertebb kortárs képviselője Jules Verne, noha a kifejezés jó száz évvel a korszak után, a '80-as években terjedt el, és vált önálló műfajjá; Verne regényei is addig leginkább egyszerű kalandregényekként voltak számon tartva. Később több sci-fi- és fantasyelemmel is bővült ez a műfaj.

Náci uralom

[szerkesztés]

Alaptézise: Miközben minden lehetséges eszközzel ellenőrzés alatt tartják polgáraikat – egy olyan fiktív világot emelnek köréjük, amely a múlt bizonyos pontjainak totális meghamisítására épül.

A regények többsége két sarokpontot jelöl ki a világháború menetében, ahol megfordulhatott volna a kocka:

  1. Sikeres villámháború, amelynek következményeképp a Wehrmacht hazáig követi a Dunkerque-nél visszavonuló angol csapatokat, és Európa sorsa még azelőtt eldől, hogy Pearl Harbor miatt bevonnák a hatalmas amerikai partnert;
  2. A németek előbb fedezik fel az atombombát.

Más

[szerkesztés]

Egyebek mellett Harry Turtledove írt számos alternatív történelmi regényt, sok közülük felcserélt körülmények közt játszódik:

Kim Stanley Robinson 2002-es regénye, A rizs és a só évei egy alternatív 14. században kezdődik, ahol egy súlyos pestisjárvány miatt kihal az európai népesség nagy része, majd a helyükre betelepülő ázsiai népek hatására minden megváltozik a következő évszázadokban, egyúttal eltörölve az általunk ismert európai kultúrát.

Ben Winters 2016-os regénye, a Földalatti légitársaság egy olyan Amerikában játszódik, ahol megmaradt a rabszolgaság és nem volt polgárháború, mert Abraham Lincolnt még elnökké válása előtt meggyilkolták.

Más – egyéb formátumok

[szerkesztés]

„Popadanci”

[szerkesztés]

A popadanci orosz műfajú ponyvairodalom, jelentése „váratlanul felbukkanó emberek”. Ezekben a történetekben közös, hogy egy orosz karakter visszakerül a múltba, leginkább a második világháború idejére, és ott úgy alakítja az eseményeket, hogy a szovjet, avagy az orosz haderő győzzön le mindenkit, de főleg az Egyesült Államokat és a NATO országokat, amivel ő válik az uralkodó szuperhatalommá. A karakter, aki lehet egy átlag szereplő, de egy történelmi személy, gyakran Hitler vagy Sztálin bőrébe kerülő karakter is, aki hatalmával más döntéseket hozva az oroszokat segíti győzelemre. Itt a történelmi körülményekre abszolút fittyet hányva szövetkezik Hitler és Sztálin a nyugat ellen, máskor egy orosz katona kerül tankostul a A Gyűrűk Ura világába, hogy Mordort segítse, de még akár Darth Vader is felbukkanhat a világháborúban, megint csak Oroszország győzelméért. Vannak regények amik a középkorba, mások pedig a közelmúlt konfliktusaiba „utaztatják” a főszereplőt, aki lehet Sztálin fia, (a valóságban alkoholista) Vaszilij is, aki a könyvben már-már szuperhősi kvalitásokkal rendelkező szuperpilóta, de Szergej Sojgu védelmi miniszterre is nagyon hasonlít az egyik történet főszereplője. Ezek a sok tekintetben komikusnak tűnő sci-fi-ponyvák a 2010-es évektől lettek nagyon népszerűek orosz földön, és miután gyakorlatilag egy meghatározó orosz könyvkiadó, az Ekszmo publikálja ezeket, nem kizárt, hogy kormánypropagandaként ezzel is lelkesíteni kívánják a nyugattal szembeni orosz nemzettudatot.[9]

Képregények

[szerkesztés]

Képregények garmadája foglalkozik alternatív világokkal, és nem is csak a kifejezetten sci-fi műfajúak. Jellemző dramaturgia bennük ugyanis a különleges, legtöbbször emberfeletti képességekkel rendelkező emberek vagy más szereplők (szuperhősök és szupergonoszok), akik egy mienkhez hasonló világban élnek, ahol fiktív fejlett technológiák vagy biológiai folyamatok miatt tehetnek szert ilyen képességekre egyének. Ezen világok gyakran rendelkeznek alternatív történelemmel is, mint más körülmények közt lezajlott világháborúk vagy kitalált helyek, országok. Példa rá a Marvel Comics X-Men vagy Amerika Kapitány történetei, és számos azok alapján készült film:

Amerika Kapitány még Hitlert is kiütötte a képregénye hasábjain, ennek persze adott korban közérzetjavító célja volt. Ugyanezért támadta a náci haderőt a szintén képregényhős Superman is, aki Hitlert és Sztálint is elcipelte a bíróságra az elkövetett bűneikért.

Mellesleg a képregényeknek is meglehetnek a maguk alternatív történetei, ahol a jól ismert karakterek valamelyest különböznek, vagy valaki más veszi át a helyüket, erre példa a Marvel What if...? (Mi lenne, ha...?) sorozata,[10][11] melyből animációs sorozat[12] is készült, a DC-nél pedig közel 50 alternatív univerzumot tartanak nyilván.[13][14]

Horror

[szerkesztés]

A horrorban alapvetően nem közvetlenül, hanem közvetve jelenik meg: számos horrortörténet a maga, sokszor abszurd, szürreális történetével nem valószerű helyzeteket, valós fenyegetéseket mutat be, sokkal inkább egy alternatív világot, ahol ilyen események megtörténhetnek, amik esetenként a mi világunkban is játszódnak, lásd mese. (A két műfaj egyébként sokszor mutat átfedést.) Példa rá az ilyen történetekben előforduló természetfeletti lény, entitás (zombi, vámpír, farkasember, túlvilági fenyegetés, szellem stb.), mint valós veszély. A történetek valós/halandó/emberi szereplői is sokszor nem megszokott módon viselkednek, nem racionálisan viszonyulnak a fenyegetéshez, ahogy ezt logikusan a valóságban tennék. Más történetek történelmi viszonylattal is rendelkeznek: Bram Stoker karaktere, Drakula gróf például a valós Vlad Tepesen alapult, az ő életével összemosva többször alternatív történelmet képezve, mint Francis Ford Coppola 1992-es filmjében. H.P. Lovecraft horrortörténeteiben gyakran olyan démonok szerepelnek, akik az emberek előtt éltek a Földön; ezt a dramaturgiát Stephen King is érinti Az című történetében. Máskor George Washingtont prezentálták kannibálként,[15] vagy Abraham Lincolnt vámpírvadászként. Vígjátéki elemek is előfordulhatnak: a Szellemirtók világában annyira elterjedtek a szellemek, hogy vállalkozás épülhet a befogásukra, a Hétköznapi vámpírok című filmben és sorozatban pedig a vámpírok mindennapi problémái kerülnek bemutatásra. Jane Austen híres regénye, a Büszkeség és balítélet hűen mutatja be a 19. századi brit társadalmat, ennek alternatív, szatírikus változata, a Büszkeség és balítélet meg a zombik című feldolgozás, ahol a legtöbb karakter egyúttal zombivadásszá változik, ennek is megjelent a filmváltozata.

Egyéb műfaj

[szerkesztés]

A fentieken túl több műfaj játszódik még egyértelműen alternatív idősíkokon, ahol ez könnyen lehet mellékes körülmény is, mert a cselekmény szempontjából irreleváns, vagy vállaltan fiktív, de ettől még alapulhat valódi eseményeken is, ahol okozhat gondot a történelmi hűség hiánya. Ilyen történet lehet krimi, dráma, kaland, vígjáték, vagy romantikus film is. Számos valós bűncselekmény regény vagy filmfeldolgozása kisebb vagy nagyobb részben eltért a valóságtól, például a Psycho alaptörténete Ed Gein valós történetén alapult, de a cselekmény nagy része fikció, ami így inkább egy alternatív történet kitalált szereplőkkel. A görög mágnás című dráma Anthony Quinnel már sokkal közelebb áll a valósághoz: Onassis görög hajómágnás és Jackie Kennedy korábbi first lady kapcsolatát mutatja be, de az ismert karakterek nevei és a velük történő események számos ponton különböznek; Onassis neve Tomasisra, Kennedyék pedig Cassidyékre változtak, Tomasis pedig azután veszi nőül Liz Cassidyt, hogy elnök férjét, James Cassidyt a tengerparton éri halálos lövés.[16] A Fruska Gate című vígjátékban két tinilány kerül kapcsolatba Richard Nixon elnökkel, és válnak a Watergate-botrány valószerűtlen részeseivé.[17] Vígjátékok, paródiák garmadája produkál efféle alternatív történelmet, mint amilyen a Fekete Vipera.[18] Olyan kalandtörténetek, mint az Indiana Jones-filmek, A múmia vagy az I. e. 10 000 szintén fiktív, illetve nem bizonyított történelmi külsőségekkel machinálnak, de a 300 című film is sok fiktív elemmel dolgozza fel az ókori thermopülai csata történetét. Az olyan közismert, valós eseményeket bemutató filmek, mint A rettenthetetlen, a Kódjátszma vagy a Jég veled! is tudhatóan pontatlan.[19][20] A Sisi című 2021-es tévésorozat is számos ponton valótlan, ezzel akaratlanul is alternatív történelemmé válva. Hasonlóan A Bridgerton család, illetve annak spin-off sorozata, a Sarolta királyné – Egy Bridgerton-történet című Netflix-sorozatok is inkább egy társadalmilag sokkal modernebb 19. századot mutatnak a valódi helyett. Animációs filmre példa az Asterix, az Az elsüllyedt világok című 1985-ös francia rajzfilmsorozat, vagy a Dínó tesó című film.

Magyar regények

[szerkesztés]

Magyar filmek

[szerkesztés]

A honfoglalást feldolgozó Honfoglalás című 1996-os film csak bizonyos momentumokat vesz figyelembe a történelmi mondákból, miközben maga a film sekélyesen és módfelett ügyetlenül dolgozza fel a honfoglalás történetét, ami így sok szempontból csak egy vázlatos interpretáció; hasonló minőségű film a Szent Lászlóval foglalkozó 2001-es Sacra Corona.[23][24][25][26]

A besúgó című 2022-es sorozat kapcsán Rainer M. János történész és Hodosán Róza egykori rendszerváltó politikus cáfolták a sorozat cselekményének több részletét is.[27][28] Az Elk*rtuk című film az őszödi beszéd kiszivárgásáról és az az utáni zavargásokról szintén több ponton fiktív módon tálalja a történteket. Olyan filmekben pedig, mint a Liza, a rókatündér vagy az Átjáróház[29] keverednek a 20. és a 21. század külsőségei egy kissé meghatározhatatlan kort létrehozva. Noha a történelmi hűségre törekedett, szintén több fikciós elemmel mutatja be a taxisblokád idején történt eseményeket a Blokád című 2022-es film, amiben Antall József karakterét relativizálják pozitív irányba Göncz Árpáddal szemben.[30][31][32] Egy másik történelmi sorozat, a II. Andrásról szóló Aranybulla is sajátosan értelmezi a 13. századi magyar történelmet.[33] A szintén ekkortájt bemutatott Hadik című kalandfilm Hadik Andrásról ugyancsak sok fikciós elemet tartalmaz.[34]

2024 márciusában mutatták be az addigi legdrágább magyar filmet Most vagy soha! címmel, mely Petőfiről és a márciusi ifjak 1848-as tetteiről szól, ebben nem is titkoltan egy fiktív körülményekkel övezett sajátos interpretációként tálalják a történelmi eseményeket.[35]

Magyar társadalomtudományi munkák

[szerkesztés]

Egyéb magyar vonatkozások

[szerkesztés]
Mohácsnál győzni fogunk,
Dózsa lesz György királyunk,
Nagyhatalom századokon át!
Rákóczi világot hódít,
Kossuthtal valóra válik
A Duna-menti Köztársaság

Részlet a táltos dalából az István, a király rockoperában

Az Unicum 2015-ös reklámja több kitalált történelmi külsőséggel jelenik meg.[36]

A 19. században terjedt el a legenda, hogy a múltban „Magyarországnak egyszerre három tenger mosta a partjait”, de ennek a valósághoz a Nagy Lajos idején történt területhódításokon kívül nem sok köze van, és tisztán magyar fennhatóságú terület akkor sem ért tengerekig.[37]

Egyéb

[szerkesztés]

Az alternatív történetírást a titkos történetekkel nem szabad összekeverni (pl. A da Vinci-kód), de sok esetben átfedést mutat az időutazás témájával, miután az időutazás megváltoztathatja a történelem menetét.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ http://galantai.sfblogs.net/2009/03/07/alternativ-tortenelem-3-a-legnepszerubb-temak/[halott link]
  2. ↑ 7 tudományos tény, ami baromira nem stimmel A múmiában PORT.hu, 2024. május 12.
  3. ↑ Buddha nem volt se kövér, se kopasz Index, 2014. október 12.
  4. ↑ Hogy lett a közel-keleti zsidó Jézusból angyalarcú fehér férfi? Index, 2020. július 23.
  5. ↑ Ékszerrel díszített, szentnek hitt csontvázak, amiket aztán jobbnak látott elfelejteni a katolikus egyház Telex, 2022. május 26.
  6. ↑ Otto English: Hamisított történelem - Hogyan formálták a világot a múlt hazugságai?, HVG Könyvek, ISBN 9789635652259
  7. ↑ A történelem nagy csatái - és ahogy Hollywood bemutatja őket PORT.hu, 2023. július 23.
  8. ↑ Hogyan tört ki az atomháború, és mikor játszódik a sorozat? Íme a teljes Fallout idővonal gsplus.hu, 2024. április 16.
  9. ↑ Hitler elvtárs esete az orosz időutazás-pornóval Telex, 2023. április 4.
  10. ↑ What If? Vol 1 (1977–2011) Marvel database
  11. ↑ What If...? Vol 1 (1989–1998) Marvel database
  12. ↑ Marvel-kisokos: Mi ez a What If..?, ami feje tetejére állítja az MCU-t? IGN, 2021. augusztus 18.
  13. ↑ Guia do Multiverso Parte 1/2 | Conheça as 52 Terras do Universo DC de Grant Morrison
  14. ↑ Guia do Multiverso Parte 2/2 | Conheça as 52 Terras do Universo DC de Grant Morrison
  15. ↑ George Washington (Masters of Horror) Willains Wiki
  16. ↑ A görög mágnás az Internet Movie Database oldalon (angolul)
  17. ↑ Fruska Gate az Internet Movie Database oldalon (angolul)
  18. ↑ Így játszik a történelemmel a Fekete Vipera PORT.hu, 2023. június 17.
  19. ↑ 5 Oscar-díjas film, ami egy orbitális kamura épül PORT.hu, 2023. augusztus 18.
  20. ↑ 5 igaz történeten alapuló film, ami alaposan átvert minket PORT.hu, 2024. január 17.
  21. ↑ A krimikirály elintézte, hogy Puskásék nyerjék az ’54-es berni vb-döntőt Index, 2022. november 5.
  22. ↑ http://galantai.sfblogs.net/2009/03/14/alternativ-tortenelem-7-alternativ-tortenelem-magyarul/[halott link]
  23. ↑ A Honfoglalás című filmről történészszemmel Újkor, 2017. november 5.
  24. ↑ Honfoglalás Filmtekercs, 2007. augusztus 27.
  25. ↑ Elhajlított krónikák Filmtett, 2011. január 7.
  26. ↑ Szentséges atya úristen...! Index, 2001. április 13.
  27. ↑ Hodosán Róza: A besúgóban minden olyan, ami nem történhetett meg Telex, 2022. május 7.
  28. ↑ Interjú Hodosán Rózával Partizán, YouTube, 2022. október 31.
  29. ↑ Szerethető lakótelepi fantasy vidám halottakkal PORT.hu, 2022. december 8.
  30. ↑ A rendszerváltás első nagy krízise a filmvásznon – Jeszenszky, Kónya és Rainer M. a Blokádról Válasz Online, 2022. október 10.
  31. ↑ Blokád: Antall Józsefnek szobrot állít, Göncz Árpádból hülyét csinál az új kurzusfilm 24.hu, 2022. október 17.
  32. ↑ Blokád - Kritika Puliwood, 2022. október 19.
  33. ↑ Az egy dolog, hogy csapnivaló az Aranybulla, de miért kamuzik? PORT.hu, 2023. január 2.
  34. ↑ Buta akciófilm huszárokkal – a valóságot is átírja, de nem ezért lett rossz a Hadik Válasz Online, 2023. március 3.
  35. ↑ Petőfi-film: Rákay Philip megcsinálta a magyar Karib-tenger kalózait Válasz Online, 2024. március 13.
  36. ↑ Unicum reklám 2015 – Zwack Unicum: History (45 sec.) YouTube
  37. ↑ A három magyar tengerpart legendája Telex, 2024. február 26.

További információk

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Alternatív_történelem&oldid=27495945”