Ugrás a tartalomhoz

Gyanafa

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Ženavlje szócikkből átirányítva)
Gyanafa (Ženavlje)
A gyanafai léggömb-emlékmű.
A gyanafai léggömb-emlékmű.
Közigazgatás
Ország Szlovénia
Statisztikai régióPomurska
KözségPéterhegy
Rangfalu
Alapítás éve1387
PolgármesterFranc Šlihthuber
Irányítószám9203
Rendszám területkódMS
Népesség
Teljes népesség97 fő (2020. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság349 m
Terület3,53 km²
IdőzónaUTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 50′ 20″, k. h. 16° 10′ 38″46.838889°N 16.177222°EKoordináták: é. sz. 46° 50′ 20″, k. h. 16° 10′ 38″46.838889°N 16.177222°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Gyanafa témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Gyanafa (szlovénül: Ženavlje, németül: Schönabla) falu Szlovéniában a Muravidéken, Péterhegy községhez tartozik.

Fekvése

[szerkesztés]

Muraszombattól 25 km-re északra, a magyar határhoz közel, Felsőlendva mellett fekszik. A település dombvidéki jellegű. A legutóbbi adatok szerint 99 lakója van.

Története

[szerkesztés]

Első írásos említése Gyanon alakban 1387-ből származik.[2] Ekkor adja Zsigmond király a dobrai uradalmat Felsőlendvai Széchy Miklós nádornak. Előbb a dobrai vár, majd a felsőlendvai uradalom részét képezte. A Széchy család fiágának kihalása után 1685-ban Felsőlendva új birtokosa Nádasdy Ferenc, Széchy Katalin férje lett. Ezután az uradalommal együtt egészen a 19. század második feléig a Nádasdyaké.

Vályi András szerint "GYANOVLA. Zsanovla. Elegyes falu Vas Vármegyében, földes Ura G. Nádasdy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Felső Petrótzhoz nem meszsze, Sz. Gothárdhoz 3/4 mértföldnyire határja soványas, tulajdonságai hasonlítanak Boretsához, harmadik Osztálybéli."[3]

Fényes Elek szerint "Gyanavla, vindus falu, Vas vmegyében, a lendvai uradalomban, 140 evang. lak. Ut. p. Radkersburg."[4]

Vas vármegye monográfiája szerint "Gyanafa, 66 házzal és 369 róm. kath. és ág. ev. vallású vend lakossal. Postája Tót-Keresztúr, távírója Csákány. Földesurai voltak a Széchenyi-, Nádasdy-, Muray- és Vidos-családok."[5]

1910-ben 423, túlnyomórészt szlovén lakosa volt. A trianoni békeszerződés előtt Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott, majd a Vendvidéki Köztársaság, utána a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság (1929-től Jugoszlávia) vette birtokba. 1941-45 között újból magyar, után ismét jugoszláv fennhatóság alá került.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • A kis falu arról vált világhírűvé, hogy itt ért földet 1934. augusztus 18-án a sztratoszféra hősei, a belga Max Cosyns és tanítványa Nérée van der Elst léggömbje. Bronzból készült emlékművüket 1997. augusztus 18-án avatták fel a településen.
  • Pünkösdi templom

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
  2. Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  5. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség Vas vármegye