Csércs

	Csércs
	; Csércs zászlaja
	; Csércs zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Eperjesi
Járás	Ólublói
Rang	község
Polgármester	Michal Didik
Irányítószám	065 42
Körzethívószám	052
Forgalmi rendszám	SL
	Népesség
Teljes népesség	1330 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	61 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	505 m
Terület	20,19 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 16′ 42″, k. h. 20° 55′ 32″49.278333°N 20.925556°EKoordináták: é. sz. 49° 16′ 42″, k. h. 20° 55′ 32″49.278333°N 20.925556°E
	Csércs weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Csércs témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Csércs (szlovákul: Čirč) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Ólublói járásában.

Fekvése

Ólublótól 27 km-re keletre, a Salská-patak partján fekszik.

Története

1238-ban, más források szerint 1330-ban említik először Henrik nevű papjával együtt. A falut a német soltészjog alapján telepítették be a 13.-14. században, a palocsai uradalom területén. 1329-ben a Drugeth család birtoka, akik 1323-ban kapták a birtokot Károly Róbert királytól. 1349-ben „Cirk” néven említi oklevél, ekkor már állt temploma is. 1427-ben 27 adózó portát számláltak a községben, ezzel a közepes nagyságú települések közé tartozott. A 14.-16. században Tarkő várának uradalmához tartozott. A Sztáray család birtoka. 1557-ben császári csapatok foglalták el és rombolták le.

A 16. században lakossága kicserélődött, amikor ruszinokat telepítettek a községbe. A 16. századtól a Tarczay és Dessewffy család birtoka volt, akik a község utolsó birtokosai voltak. 1787-ben 69 házában 537 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „CSIRES. Orosz falu Sáros Vármegyében, földes Urai Gróf Szirmai, és Dessőfy Uraságok, lakosai ó hitűek, fekszik Lyubotinnak szomszédságában, ’s ennek filiája, Bártfától egy, és 3/4. mértföldnyire, határja hegyes, de nem terméketlen, réttye, és legelője elegendő, fája mind a’ kétféle elég, de más fogyatkozásai miatt, harmadik Osztálybéli.”^[2]

1828-ban 124 ház állt a községben 891 lakossal. Lakói főként szarvasmarha és juhtenyésztéssel, valamint erdei munkákkal foglalkoztak. A 19. században kőbányája is működött.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Csircs, orosz falu, Sáros v., közel a Poprádhoz és Galicziához; Palocsától keletre 1 mfd. 65 római, 762 g. kath., 74 zsidó lak. Gör. paroch. templom. Fürész- és lisztmalmok. Sok legelő és fenyves. F. u. a Dessewffy nemz. Ut. p. Bártfa.”^[3]

A vasút 1876-ban érte el a települést, ez fejlődésére kedvezően hatott. 1914-ben malom is épült a faluban. A trianoni diktátum előtt Sáros vármegye Héthársi járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 821, többségben ruszin lakosa volt, jelentős német kisebbséggel.

2001-ben 1118 lakosából 713 szlovák és 373 ruszin volt.

2011-ben 1240 lakosából 581 szlovák és 547 ruszin.

Nevezetességei

Görögkatolikus temploma 1843-ban épült barokk-klasszicista stílusban.
Az Uhliska-hegyen levő kápolnát 1770-ben építették, híres búcsújáróhely.

Híres emberek

Itt született 1919. augusztus 24-én Viktor Kopčák ruszin író, tanár, lapszerkesztő.

További információk

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]