Csekefa
| Csekefa (Čikečka vas) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovénia |
| Statisztikai régió | Pomurska |
| Község | Alsómarác |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1208 |
| Polgármester | Alojz Glavač |
| Irányítószám | 9207 |
| Rendszám területkód | MS |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 60 fő (2020. jan. 1.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 230 m |
| Terület | 4,27 km² |
| Időzóna | UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 43′ 16″, k. h. 16° 19′ 12″46.721039°N 16.320103°EKoordináták: é. sz. 46° 43′ 16″, k. h. 16° 19′ 12″46.721039°N 16.320103°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Csekefa témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Csekefa (szlovénül: Čikečka vas, vendül Sečečka ves) szlovéniai magyarok által lakott falu Szlovéniában, Muravidéken, Pomurska régióban. Közigazgatásilag Alsómaráchoz tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Muraszombattól 14 km-re északkeletre a Vendvidéki-dombság (Goričko) tájegységben a Kebele és Zsibe-patakok összefolyásánál a magyar határ közelében fekszik.
Története
[szerkesztés]A települést még birtokként 1208-ban "terra Chef" néven említik először. 1364 karácsonyakor I. Lajos magyar király, másfelől Széchy Miklós és testvére, Domonkos erdélyi püspök szerződést kötöttek. Az 1364. december 25-én Csepel-szigeten kiállított királyi oklevél szerint a testvérek átengedik a királynak Éleskő várát, Miskolcot, tartozékaival, a Szent Péter és Pál apostolok tiszteletére létesült tapolcai apátság kegyuraságával együtt, a király pedig Felsőlendva várát adja a hozzátartozó 73 birtokkal. A birtokok közt az oklevél Csekefát is megemlíti "Chekefalua" alakban. Az 1366-os birtokbaadáskor kerületenként is felsorolják a várhoz tartozó birtokokat, ebben Csekefa "Chekefalua in districtu seu valle Lak Sancti Nicolai" alakban szerepel.[2] 1407-ben "Chekefalua", 1432-ben "Thekefalva" alakban említik. Részben a felsőlendvai uradalom része, részben köznemesek birtoka volt.[3]
A Széchy család fiági kihalása után 1687-ben Kéry Ferencné született felsőlendvai Széchy Julianna Muraszombattal és több más birtokkal együtt Csekefát is eladta a Szapáry családnak.[4]
Vályi András szerint " CSEKEFA. Magyar falu Vas Vármegyében, földes Urai Gróf Szapáry, és Gróf Battyáni Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik hegyek között Mor vize mellett, termésbéli tulajdonságaira nézve lásd Bokrányt, mellyhez néminéműképen hasonlít, harmadik Osztálybéli."[5]
Fényes Elek szerint "Csekefa, vindus falu, Vas vármegyében, a muraszombati uradalomban, 20 kath., 50 evang. lak."[6]
Vas vármegye monográfiája szerint " Csekefa, 55 házzal és 241 vegyes vallású magyar lakossal. Postája Prosznyákfa, távirója Csákány. Birtokos a gróf Szápáry-család."[4]
1910-ben 251, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Vas vármegye Muraszombati járásához tartozott, 1919-ben átmenetileg a de facto Mura Köztársaság része lett. Még ebben az évben a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz csatolták, ami 1929-től Jugoszlávia nevet vette fel. 1941-ben átmeneti időre ismét Magyarországhoz tartozott, 1945 után visszakerült jugoszláv fennhatóság alá. 1991 óta a független Szlovénia része. Lakosságának száma egyre fogy. 2002-ben 95 lakosa volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]- A falu kápolnája a 20. század első felében épült neoromán stílusban.
- Kulturális emlék a 32. számú ház, mely a 20. század elején épült.
További információk
[szerkesztés]- Alsómarác község hivatalos oldala
- A község információs portálja
- Csekefa az Alsómaráchoz tartozó falvak között
- Csekefa Szlovénia térképén
- Szlovénia kulturális emlékei
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Prebivalstvo - izbrani kazalniki, naselja, Slovenija, letno. Statistical Office of the Republic of Slovenia. (Hozzáférés: 2021. április 28.)
- ↑ Turul 1942/1-2.
- ↑ Csánky Dezső:Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. Budapest 1890.
- ↑ a b Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Vas vármegye
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
