Wikipédia:Szócikkek a kezdőlapon/2025 I.
Ezen az oldalon jelöljük a kezdőlapra a cikkeket, a 2025-ös év első felére.
1. hét
december 30. 0.00 és január 2. 11.59 között: Kámaszútra
A jelölt cikk: Kámaszútra (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
- Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Mukteswar templomának erotikus szobraA Kámaszútra (szanszkrit, dévanágari írással: कामसूत्र; jelentése: „a szerelem vezérfonalai”) a „szerelem tudománya”, az emberi szexualitás kultúrájának ősi, szanszkrit nyelvű összefoglalója, Vátszjájana indiai filozófus műve.
A Kámaszútra az élet érzéki örömeinek egyik legősibb könyve, jelentéstartalmában azonban túlmutat a nyugati fogalmak szerinti „szexuális tankönyv” fogalmán, valójában az életre tanító mű. Műfordításai gyakran válogatás alapján vagy közvetítőnyelv segítségével készültek, nem pedig az eredeti műből. Jelenleg sokféle szövegváltozat van forgalomban, és ezeknek megfelelően az értelmezési hagyományban is némiképp eltérő irányok mutatkoznak.
A teljes szanszkrit szöveg alapján készült angol fordítás 1883-ban jelent meg először az akkori Benáreszben. Ezt a mérvadó angol fordítást követi a Baktay Ervin által létrehozott magyar nyelvű mű.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Javaslom a Kámaszútra szócikket a kezdőlapra. … szalax üzenő 2024. október 4., 19:50 (CEST)
január 2. 12.00 és január 5. 23.59 között: Presence
A jelölt cikk: Presence (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
- Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A Presence a Led Zeppelin hetedik, 1976. március 31-én megjelent albuma. Terve Robert Plant rodoszi autóbalesete (1975. augusztus 4.) után született meg; a baleset lehetetlenné tette az 1975–1976-ra tervezett világ körüli turné lebonyolítását. Mialatt Plant a kaliforniai Malibuban gyógyult, Jimmy Page-dzsel elegendő mennyiségű dalt írt ahhoz, hogy a hollywoodi SIR stúdióban elkezdjék a próbákat. Az albumot három hét alatt vették fel a müncheni Musicland Studiosban. A gyors munka egyik oka az volt, hogy stúdióidejüket közvetlenül a Rolling Stones ideje elé foglalták le, akiket eléggé meglepett, hogy tizennyolc nap alatt minden (a felvételek és a keverés is) elkészült. A Stones zenészei nem tudhatták, hogy a Led Zeppelinnek általában ez a stúdiómódszere.
Page és Plant úgy tervezte, hogy visszatérnek első albumuk hard rock hangzásához, csak még komplexebb formában. Ez a Led Zeppelin egyetlen stúdióalbuma, amelyen sem akusztikus, sem billentyűs hangszereket nem használtak (a „Candy Store Rock” alig-alig hallható akusztikus gitárjától eltekintve).
A borítót a Pink Floyd-albumok borítóiról nevezetes Hipgnosis csoport készítette. A külső és belső borítón látható emberek egy fekete, obeliszkszerű tárgy mellett társalognak. A belső borítón erre csak „A Tárgy – The Object”-ként hivatkoznak. A tárgy a Led Zeppelin „erejét és jelenlétét” jelképezi. A Led Zeppelin Remasters jegyzetében Page ezt mondta: „Az albumnak nem volt munkacíme. A borító tervezője azt mondta: »Amikor rátok gondolok, mindig a hatalom és az erő jut az eszembe. Határozott jelenlét (presence) van ott.« Ennyi. Ő »Obelisk«-nek hívta volna. Nekem viszont fontosabb volt, hogy mi van az obeliszk mögött. Hogy őszinte legyek, a cím elég vicces. A 2001: Űrodüsszeia egyfajta kigúnyolása. Rendkívül mulatságos.”
A Presence az Atlanti-óceán mindkét partján első helyet ért el, az angol toplistákon 14 hétig szerepelt, minden egyéb Led Zeppelin-albumnál kevesebbet. A megjelenése előtt Dave Dee, az Atlantic Records promóciós ügynöke azt jósolta, hogy minden idők legnagyobb sikere lesz. A jóslat nem vált be (annak ellenére, hogy az Amerikai Egyesült Államokban már elővételben platinalemez lett), de ma már tudható, hogy a Presence a hard rock egyik maradandó alkotása.
.jpg)
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Javaslom a Presence szócikket a kezdőlapra. … szalax üzenő 2024. november 29., 18:13 (CET)
2. hét
január 6. 0.00 és január 9. 11.59 között: Farkas utca
A jelölt cikk: Farkas utca (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
- Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A Szent György-szobor és a református templomA Farkas utca (románul: Strada Mihail Kogălniceanu) Kolozsvár belvárosának, az egykor várfalakkal körülvett résznek legdélibb utcája. Nem tartozik a város legrégibb utcái közé, az Óvár, majd a Fő tér környéke is hamarabb jött létre. Sokáig a város peremvidékének számított, s valószínűleg ennek köszönheti nevét is, ugyanis a hagyomány szerint a Házsongárd-oldal erdőiből télen idáig merészkedtek le a farkasok. Első, latin nyelvű említése, a Platea Luporum 1453-ból, a magyar polgárok akkori összeírásából származik, 1466-ban magyar neve is fellelhető a városi okmányokban. Az utca déli részén az 1700-as évekig várfal húzódott. A falak csak ekkor vesztették el annyira harcászati jelentőségüket, hogy a tövükben lévő területet felparcellázzák, áruba bocsássák. Valószínűleg a gótikus templomhoz csatlakozó kolostort kivéve sokáig legfeljebb kisebb házacskák képezhették az utca déli oldalát, amelyek mögött, a kertvégek között, szabad közlekedést biztosítottak a védőknek.
A mai épületek jórészt az 1798-as tűzvész után keletkeztek. 1920-ban a berendezkedő román hatalom változtatta nevét Mihail Kogălniceanura, s azóta még egyszer, 1941-től öt évre kapta vissza az utca eredeti nevét, de a magyarság mai napig a régi nevén ismeri. Az utca nyugati végébe Báthory István fejedelem telepítette Kolozsmonostorról a jezsuiták kollégiumát, amelyet 1581-ben egyetemi rangra emelt. Az utca keleti végében Bethlen Gábor uralkodásától kezdve a reformátusok telepedtek meg. Itt alakult ki a város református egyházi iskolai központja, az utca közel kétharmadának épületei rendre a reformátusok kezébe kerültek. A két pólus közé ékelődött be néhány főúri palota, a vármegyeháza és a színház. Napjainkban az utca hangulatát az itt székelő oktatási intézmények adják, amelyek révén a város oktatási és kulturális központjának számít.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Javaslom a Farkas utca szócikket a kezdőlapra. … szalax üzenő 2024. december 16., 19:44 (CET)
január 9. 12.00 és január 12. 23.59 között: Batman
A jelölt cikk: Batman (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
- Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Batman (Denevérember) Bob Kane rajzoló és Bill Finger író kitalált szereplője, szuperhős a DC Comics amerikai kiadó képregényeiben, filmekben. Először a Detective Comics nevű antológia 27. számában jelent meg 1939 májusában. Visszatérő kísérő jelzője többek között a „sötét lovag”, a „köpenyes igazságosztó” és „a világ leghatalmasabb nyomozója”. Batman a milliárdos Bruce Wayne titkos személyazonossága. Wayne gyermekként, miután szülei rablógyilkosság áldozataivá váltak, megesküdött, hogy egész életében a bűn ellen fog küzdeni. Felnőttként testi erejét és ügyességét, deduktív nyomozó képességeit és tudományos jártasságát felhasználva, denevért mintázó sötét álruhában portyázik éjszakánként városa, Gotham City utcái felett.
A szereplő képregénybeli történetei nem korlátozódtak az eredetileg sötét és kegyetlen igazságosztó kalandjaira, bár legmaradandóbb hatású írói, köztük Bob Kane, Dennis O’Neil, Steve Englehart, Frank Miller és Jeff Loeb művei révén leginkább ezt a stílust társítják hozzá. A főszereplésével készült egyéb művek, elsősorban mozifilmek és televíziós sorozatok, gyakran kölcsönösen hatottak egymásra a képregénnyel. Legnagyobb hatású, legnépszerűbb adaptációi között van az 1960-as években sugárzott camp stílusú televíziós sorozat, Tim Burton Batman és Batman visszatér, Christopher Nolan Batman: Kezdődik! és A sötét lovag című mozifilmje, valamint Bruce Timm és Eric Radomski animációs sorozata. Nagyrészt ezeknek az alkotásoknak köszönhetően a 20. század végére kiadója legnépszerűbb és világszerte legismertebb képregényszereplőinek egyike lett, a populáris kultúra egyik jellegzetes és kiemelkedő figurájává vált.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Javaslom a Batman című szócikket a kezdőlapra. … szalax üzenő 2024. december 16., 19:45 (CET)
3. hét
január 13. 0.00 és január 16. 11.59 között: Tosca
A jelölt cikk: Tosca (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
- Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Korabeli plakátA Tosca Giacomo Puccini háromfelvonásos operája. Szövegkönyvét Luigi Illica és Giuseppe Giacosa írta Victorien Sardou La Tosca (1887) című drámája alapján. Korábbi operáinak szövegkönyvírója, Ferdinando Fontana javasolta először a zeneszerzőnek, hogy írjon operát a dráma alapján. Noha Puccininek tetszett az ötlet, először elvetette a tervét, és csak akkor tért vissza hozzá, amikor megtudta, hogy Giuseppe Verdi, majd Alberto Franchetti is foglalkozik megzenésítésének ötletével. A szövegkönyvben Illica és Giacosa hűen követte az eredeti színmű cselekményét, a szükséges rövidítések még fokozták is a drámai feszültséget. A zenei szövet felépítése sokban emlékeztet a Bohéméletnél alkalmazott és kitűnően bevált módszerre. A kompozíció gerince kevés, nagyon pregnáns és könnyen megjegyezhető téma. A Tosca a romantikus melodráma hagyományait őrzi, hasonlóan A trubadúrhoz vagy a La Giocondához. Kevésbé érvényesülnek benne a verizmus jelei, mint például a Bajazzókban vagy a Parasztbecsületben.
Ősbemutatóját a római Teatro Costanziban tartották 1900. január 14-én. Magyarországon először a Magyar Királyi Operaházban vitték színre 1903. december 1-jén. Az operairodalom legismertebb művei közé tartozik, címszerepe az egyik legkedveltebb szopránszerep.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Javaslom a Tosca szócikket a kezdőlapra (1900. január 14-én volt az ősbemutatója). … szalax üzenő 2024. december 16., 19:46 (CET)
január 16. 12.00 és január 19. 23.59 között: Diósgyőri Gépgyár
A jelölt cikk: Diósgyőri Gépgyár (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
- Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A DIGÉP emblémájaA Diósgyőri Gépgyár (rövidítve: DIGÉP) a magyar gépgyártás egyik vezető üzeme volt, amely mára már megszűnt. A gyár történetileg a Diósgyőri m. kir. Vas- és Acélgyárból nőtt ki, ezért hosszú évtizedekig „Újgyár”, magát a törzsgyárat pedig „Ógyár” néven emlegették. Az új gyártelep létesítését a fegyvergyártás felfutása indokolta. Építését 1915-ben kezdték el, és Diósgyőr-Vasgyár nyugati részén épült fel. A gyár azonban gyakorlatilag az első világháború végéig nem termelt, sőt a háborús károk miatt (a gépek egy részét hadizsákmányként elszállították) a tényleges termelés csak 1931-re futott fel a kívánt szintre. Hadiüzem lévén a különböző egységeknek – a köznyelvben még a legutóbbi időkben is használt – kódneveket („Mexikó”, „Ázsia”, „Afrika”) adtak.
A gyár 1944-ig voltaképpen ágyúgyárként működött, de termékei között más nehézgépgyártással összefüggő termékek is voltak. 1945 után – az átmeneti nehézségek áthidalása végett – bizonyos közszükségleti cikkeket is gyártani kezdtek, de már ekkor megjelentek azok a termelési ágak is, amelyek a későbbi termelési profil részét képezték. A hadiipari termékek ingadozó volumene mellett a legfontosabb gyártmánycsoportok a kovácsoló és sajtoló gépek, a csőgyári és hengerműi berendezések, a lemezalakító gépek, a szerszámgépek, a kábelipari gépek, a hadiipari termékek, a hűtőipari gépek, a Diesel-motorok és az aggregátok, a szivattyúk, a hidraulikus emelők, a vasúti kerékpárok, a kovácsolt és sajtolt termékek és a csavarrugók voltak. A DIGÉP – forgalma alapján – évtizedekig a hazai gépgyártás legjelentősebb üzemének számított, de problémái már a rendszerváltás előtt jelentkeztek, és 1990-re a cég fizetésképtelenné vált. Ma a gyár területén a Digép Ipari Park működteti az üzemcsarnokok egy részét.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Javaslom a Diósgyőri Gépgyár szócikket a kezdőlapra. … szalax üzenő 2024. december 16., 19:47 (CET)
támogatom Mehet szerintem is. Andrew69. 
2025. január 15., 17:04 (CET)
4. hét
január 20. 0.00 és január 23. 11.59 között: Csoszon
A jelölt cikk: Csoszon (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
- Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
Csoszon címereCsoszon 1392 és 1897 között fennálló egységes, önálló államalakulat volt a Koreai-félszigeten, melyet I Szonggje tábornok hozott létre, miután puccsal megdöntötte a Korjót uraló Vang-dinasztia hatalmát. Saját dinasztiát alapított, amely több mint ötszáz évig uralkodott, és ezzel a leghosszabb életű koreai dinasztia volt. A kínai dinasztiák hűbéri alárendeltként tekintettek Csoszonra, melynek államberendezkedése átvette a kínai modellt, állami ideológiája és társadalmi szabályai pedig a neokonfucianizmuson alapultak. Az ország fővárosa Hanszong, más néven Hanjang, a mai Szöul volt. Csoszonban virágzott a tudományos élet, 1443-ban pedig elkészült a koreai ábécé, a hangul, amelyet azonban a jangban, a nemesi réteg alig használt.
1592-ben Tojotomi Hidejosi vezetésével japán támadássorozat indult Csoszon ellen, ami romba döntötte az országot, 1627-ben pedig a Ming Birodalmat megdöntő és a Csing Birodalmat megalapító mandzsuk támadták meg, ugyancsak nagy pusztítást okozva, a központi hatalmat jelentősen meggyengítve. Az 1700-as évekre azonban Csoszon ismét fölvirágzott, jelentős fejlődésnek indult a mezőgazdaság és a monetáris gazdaság. Az 1880-as évekig az ország a külvilágtól jórészt elzárkózva létezett, emiatt „remetekirályságnak” is szokás nevezni. Csoszon végül 1897-ben szűnt meg, amikor Kodzsong király császárrá kiáltotta ki magát, és ezzel létrejött a Koreai Császárság.
A modern koreai kultúra, etikett, társadalmi berendezkedés és szokások alapjainak nagy része Csoszon-kori örökség.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Javaslom a Csoszon szócikket a kezdőlapra. … szalax üzenő 2024. december 17., 19:01 (CET)
támogatom Rendben van szerintem is. Andrew69. 2025. január 15., 17:08 (CET)
január 23. 12.00 és január 26. 23.59 között: Osztóösszegfüggvény
A jelölt cikk: Osztóösszegfüggvény (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
- Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A szigmafüggvény grafikonjaA számelméletben általában σ(n)-nel jelölt osztóösszegfüggvény avagy szigmafüggvény a természetes számok halmazán értelmezett számelméleti függvény, amelynek értéke az argumentum osztóinak összege (az 1-et és magát a független változóként vett számot is beleértve). Képlete tehát
- .
Például σ(12) = 1 + 2 + 3 + 4 + 6 + 12 = 28; különleges (elfajult) esetekként σ(0) = 0; σ(1) = 1.
Az osztóösszeg-, latinul summis divisorum-függvény, ∫ n-nel jelölve, már Leonhard Euler egy 1750–60-as évek-as években írt dolgozatában is szerepelt, a rá vonatkozó kanonikus képlettel együtt.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Javaslom az Osztóösszeg-függvény szócikket a kezdőlapra. … szalax üzenő 2024. december 17., 19:02 (CET)
támogatom Régen szerepelt már és mehet másodszorra is. Andrew69. 2025. január 15., 17:18 (CET)
5. hét
január 27. 0.00 és január 30. 11.59 között: Apollo–1
A jelölt cikk: Apollo–1 (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
- Az alábbi cikkajánlót archiváltuk. Arra kérünk, hogy ezt az összefoglalót már ne módosítsd!
A személyzetAz Apollo–1, vagy eredeti NASA jelölése szerint AS–204 az Apollo-program első olyan küldetése volt, amelyen a fedélzeten embereket küldtek volna a világűrbe. Az 1967. február 21. napjára tervezett startra végül nem került sor, mert 1967. január 27-én egy startszimulációs teszt során az űrhajó kabinjában tűz ütött ki, amelynek során Gus Grissom parancsnok, Ed White, a parancsnoki modul pilótája és Roger Chaffee holdkomppilóta az életüket vesztették.
A korábban John F. Kennedy elnök által bejelentett program a Holdra szállást célozta meg, lehetőség szerint a Szovjetuniót megelőzve. Ehhez a NASA kialakított és elfogadott egy koncepciót, majd a koncepcióhoz illesztve egy egymásra épülő műveleti sorrendet, amellyel repülésről repülésre fejlődve elérhetik a Holdat. Ennek a sorban egymás után következő repüléssorozatnak lett volna az első eleme az újonnan fejlesztett Apollo űrhajó berepülése.
A tervek szerint – és némileg a sietség jegyében – az Apollo űrhajó fejlesztését két szakaszra osztották, az első szakaszban egy olyan űrhajó jött volna létre, amely még nem rendelkezett volna minden olyan berendezéssel, ami a Holdhoz való eljutáshoz szükséges, ám Föld körüli pályán alkalmas lett volna a konstrukció kipróbálására. Korábban AS–201 és AS–202 jelzéssel végrehajtották már az újonnan fejlesztett űrhajó próbáit ember nélkül, automata üzemmódban, a következő lépcső lett volna, hogy emberek is legyenek a fedélzeten. Az első starthoz sorozatos tesztekre, startelőkészületekre volt szükség, amelyek biztosan haladtak az 1967 februárjára tervezett éles start felé.
Deke Slayton, a NASA repülőszemélyzetért felelős vezetője már egy évvel korábban, 1966 januárjában kijelölte a leendő legénységet, Gus Grissom parancsnok, Ed White, a parancsnoki modul pilótája és Donn Eisele személyében, akit később egy baleset miatt Roger Chaffee-re cseréltek le. Ez a trió volt kirendelve az űrhajót gyártó North Americanhez, hogy a gyártást felügyeljék a NASA oldaláról, majd az ő feladatuk volt, hogy az űrrepülést megelőző teszteken is részt vegyenek. Egy ilyen tesztnek ígérkezett 1967. január 27-én egy ún. „csatlakozók ki” (plugs out) startszimuláció is, amikor azt akarták letesztelni, hogy amikor leválasztják az indítóállás energiaforrásairól, hogyan működik az űrhajó a saját akkumulátoraira és rendszereire támaszkodva.
A teszt különböző problémák miatt lassan haladt. A legmakacsabb egy kommunikációs probléma volt, az űrhajó személyzete és a néhány épületnyire ülő földi irányítás akadozva, rosszul hallotta egymást a rádión. A technikusok éppen elhárították a hibát, amikor az űrhajóból zavarodott, kétségbeesett adás érkezett, az űrhajósok tüzet észleltek a kabinban. A tűz villámgyorsan terjedt el, kirobbantva az űrhajó oldalát, majd a lassú mentés miatt megölve az űrhajóban rekedt űrhajósokat.
A NASA átfogó baleseti kivizsgálásba kezdett, amelyhez Floyd F. Thompson által vezetett vizsgálóbizottságot állítottak fel. A vizsgálók megállapították, hogy a perdöntő hiba az volt, hogy az addig sikerrel alkalmazott tiszta oxigén kabinlégkört alkalmazták az űrhajónál – ráadásul túlnyomáson –, amely rendkívüli mértékben megnövelte a tűzveszélyt, karöltve a hibásan megválasztott gyúlékony anyagokkal. Ezen kívül még egy tervezési hiba súlyosbította a helyzetet: a kabinajtó tervezésénél szakítottak a korábbi gyakorlattal, és egy befelé nyíló, három részből álló bonyolult szerkezetet építettek be. A tűz során megemelkedett belső nyomás olyan erővel préselte a befelé nyíló ajtót, hogy képtelenség volt kinyitni. A helyszínre érkező mentőcsapatnak is hosszú percekbe tellett kinyitni, amikor már késő volt, az űrhajósok életét nem sikerült megmenteni. Ezen felül számos gyártási hibát, pontatlanságot találtak mind a vizsgálat kedvéért teljesen szétszerelt űrhajóban, mind a folyamatokban, felvetve a gyártó North American felelősségét is. A vizsgálat megállapította, hogy az űrhajósok halálát nem a tűz okozta, hanem az átégett légzőcsöveken, vagy a szintén végzetesen megsérült űrruhákon keresztül beáramló mérgező gázok belélegzése.
A belső vizsgálat mellett szenátusi vizsgálatok is folytak. Ezek nyomán mind a NASA-nál, mind a North Americannél szervezeti, személyi, gyártási folyamatbeli és az irányítási gyakorlaton belüli változások mentek végbe. Magát az űrhajót is átalakították. Más oxigén-nitrogén kabinlégkört alkalmaztak, a gyúlékony anyagokat száműzték a kabinból, lecserélték a kabinajtót, illetve számos további változtatást eszközöltek. Megszüntették az űrhajó Block I és Block II sorozatra való felosztását is, és a folyamat végén egyetlen Apollo űrhajótípus jött létre, amelynek a szűzfelszállását aztán az Apollo–7-en Wally Schirra, Donn Eisele és Walt Cunningham végezte el, bő másfél évvel a katasztrófát követően.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Javaslom az Apollo–1 szócikket a kezdőlapra (évforduló). … szalax üzenő 2025. január 7., 20:18 (CET)
Aktuális
január 30. 12.00 és február 2. 23.59 között: Mészáros Károly (író)
A jelölt cikk: Mészáros Károly (író) (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
Mészáros Károly (Hajdúdorog, 1821. július 20. – Zavadka, 1890. február 2.) magyar író, ügyvéd, helytörténész. Saját bevallása szerint elsősorban író, újságíró és helytörténész volt, és inkább a napi betevő megkeresése végett lépett a nevelői és ügyvédi pályára. Összesen 26 könyv és több mint 800 tanulmány szerzőjeként ismert. Írásaiból képet lehet kapni széleskörű műveltségéről, hiszen korának szinte minden témájában írt. Volt pszichológiai, szociológiai, történelmi, egyháztörténeti, kultúrtörténeti, mezőgazdasági, erdőgazdasági, jogi, jogtörténeti, pénzügyi, közigazgatási, politikai és egyházpolitikai témájú alkotása is.
Írói pályájára jelentősen rányomta a bélyegét, hogy aktív résztvevője volt az 1848–49-es forradalom és szabadságharcnak. A harcokban egészségi állapota miatt ugyan nem vehetett részt, de írásaival, szervezői tevékenységével jelentős szerepet vállalat a forradalom alatt. Többek között ő adta nevét, és ő írta az alapszabályzatát az Egyenlőségi Társaságnak, amely a szabadságharc idején fontos politikai tömörüléssé vált. Madarász László elnöklete mellett Mészáros volt a társaság titkára. Ezután hadi tudósítóként is dolgozott a bács-bánáti és a tiszai seregek mellett. A szabadságharc bukása után bujdosni kényszerült, majd Ung vármegye törvényszéki ülnöke lett. Az 1860-as évektől kezdve ideje nagy részét Ungvárott vagy közeli birtokán, Zavadkán töltötte. Forradalmi tevékenysége miatt megfosztották hivatalától, később ügyvédi praxisától is.
A forradalom tehát Mészáros Károly egész életpályáját meghatározta, és nem volt ez másként alkotói pályájával sem. 1848 előtt több műve is a francia forradalom vívmányairól, az egyenlőségről szól. Ezek közül az Európa legújabb alkotmányai című alkotása volt kiemelkedő. Később egyre több jogi témájú művet írt, hogy megélhetését biztosítsa, és miután Ungba költözött, egyre több történeti áttekintő írása jelent meg a ruszinokról. Ezekből az időkből kiemelkedik a Magyarország népei történetileg s politikailag című műve, illetve Ungvár története.
Több mint harminc újságban jelentek meg cikkei, többet szerkesztett is, és ő alapította meg többek között a Kárpáti Hírnököt, az Ungvári Hírlapot és a Magyar Községjegyzőt.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Javaslom a Mészáros Károly (író) szócikket a kezdőlapra (évforduló). … szalax üzenő 2025. január 7., 20:20 (CET)
támogatom szerintem is mehet. Andrew69. 2025. január 27., 17:47 (CET)
Jelöltek
6. hét
február 3. 0.00 és február 6. 11.59 között: DeLorean DMC–12
A jelölt cikk: DeLorean DMC–12 (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
DMC–12-es nyitott sirályszárny ajtókkalA DeLorean DMC–12 (általában egyszerűen csak a DeLorean [ejtsd: dö’loorien]) sportautót a John DeLorean által alapított DeLorean Motor Company gyártotta 1981-ben és 1982-ben elsődlegesen az amerikai autópiac számára. Az autónak különleges formát adó sirályszárnyajtói vannak és üvegszálas műanyagból készült „karosszériája”, amihez a nem teherhordó szálcsiszolt rozsdamentesacél lemezeket rögzítették. A DeLorean egy módosított változata a Vissza a jövőbe filmtrilógiában szerepelt mint időgép, és így legenda lett.
Az első prototípus 1976 márciusában jelent meg, a gyártás pedig hivatalosan 1981-ben kezdődött el Dunmurryben, az észak-írországi Belfast egyik külvárosában. Az első DMC–12 január 21-én gördült le a gyártósorról. Gyártása során az autó számos részét megváltoztatták, mint például a csomagtartó tetejének formáját, a kerekeket és a belsőt is. Körülbelül 9000 darab DMC–12 készült el, mielőtt 1982 végén a gyártást leállították.
A DMC–12 volt az egyetlen típus, amit a cég gyártott. A DeLorean Motor Companyt ugyanis felszámolták, mivel rövid működésekor az 1980-as évek elején az amerikai autópiac az 1930-as évektől számított egyik legnagyobb pangásán ment keresztül. A bukást továbbá az autó különlegessége is okozta, hiszen a rozsdamentes anyagok drágák, és John DeLoreannek nem volt elég forrása a gyártás további finanszírozásához. Elpártoltak tőle a támogatók, a hírneve is megkopott, még drogcsempészettel is megvádolták. A DMC–12-esek azonban nem tűntek el teljesen, mert még több ezer DeLorean-példány létezhet, és Európában is számos van közülük, rajongói és tulajdonosi klubok alakultak világszerte. Igazi autókülönlegességként rendszeresen feltűnnek különböző rendezvényeken. Része lett a modern kultúrának, hiszen filmek, videoklipek, rajzfilmek és videojátékok szereplője.
Egy texasi vállalkozó, Stephen Wynne 1995-ben különálló cégként megalapította a DeLorean Motor Company nevet viselő vállalkozást, majd nem sokkal azután megszerezte a DMC-logó védjegyét, valamint az eredeti DeLorean Motor Company megmaradt alkatrészkészletét. Ez a vállalkozás, amely Texasban, Houston Humble nevű külvárosában működik, megrendelésre újonnan összeszerelt autókat is készít, de még az eredeti készletből vagy az eredeti beszállítótól származó, illetve utángyártott alkatrészekből és a létező alvázszámplakettek (VIN) felhasználásával.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Javaslom a DeLorean DMC–12 szócikket a kezdőlapra. … szalax üzenő 2025. január 7., 20:21 (CET)
Jó ötlet tíz éve nem volt a kezdőlapon. Andrew69. 2025. január 27., 18:28 (CET)
február 6. 12.00 és február 9. 23.59 között: Plateosaurus
A jelölt cikk: Plateosaurus (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
A P. gracilis rekonstrukciójaPlateosaurus (jelentése „széles úti gyík”, bár gyakran tévesen „lapos gyíknak” vagy „széles gyíknak” is fordítják) a dinoszauruszok Plateosauridae családjának névadó neme. A késő triász korban, körülbelül 216–199 millió éve élt Európa középső és északi részén. A Plateosaurus egy bazális (korai) sauropodomorpha, egy úgynevezett „prosauropoda”. A legutolsó vizsgálat két érvényes fajt azonosított: a késő nori alkorszak és a rhaeti korszak idején élt típusfajt, a P. engelhardtit és a valamivel korábbi, a kora nori alkorszakban élt P. gracilist. Korábban más fajokat is ebbe a nembe soroltak, és a plateosaurida dinoszauruszok rendszertanában máig nincs egyetértés. A nemhez számos szinonima (érvénytelen duplikált név) is kapcsolódik.
Az 1834-ben Johann Friedrich Engelhardt által felfedezett és három évvel később Hermann von Meyer által leírt Plateosaurus az ötödikként elnevezett, még napjainkban is érvényes dinoszaurusznem, de nem tartozik azon három nem közé, amelyek alapján Richard Owen 1842-ben a Dinosauria öregrendet definiálta — akkoriban ugyanis még alig volt ismert, és nehezen lehetett dinoszauruszként azonosítani. A Plateosaurus azóta több mint száz, részben majdnem teljes csontvázzal a tudomány számára legismertebb dinoszauruszok egyikévé vált. Mivel fosszíliái gyakran kerülnek elő Délnyugat-Németországban, a Schwäbischer Lindwurm (sváb sárkány) becenevet kapta.
A Plateosaurus két lábon járt. Hosszú, mozgékony nyakán kis koponya ült. Éles, de egyenes, a növények megőrlésére használt fogai, erőteljes hátsó és rövid, izmos mellső lábai voltak fogásra képes kezekkel, amelyek három ujja nagy, feltehetően védekezésre és táplálkozásra szolgáló karomban végződött. A Plateosaurusra erősen jellemző a fejlődési plaszticitás, ami a dinoszauruszoknál szokatlan: a teljesen kifejlett egyedek hossza 4,8 és 10 méter, tömege 600 és 4000 kilogramm között változott. Az egyes példányok legalább 12–20 évig éltek; maximális élettartamuk nem ismert.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Javaslom a Plateosaurus szócikket a kezdőlapra. … szalax üzenő 2025. január 7., 20:22 (CET)
7. hét
február 10. 0.00 és február 13. 11.59 között: I. Dárajavaus perzsa király
A jelölt cikk: I. Dárajavaus perzsa király (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
Dárajavaus alakja a Dárajavaus-vázánDárajavaus (perzsa 𐎭𐎼𐎹𐎺[𐏃]𐎢𐏁 Da-a-ra-ya-va(-ha)-u-ša, normalizált alakban Dārajava(h)uš, ismert hellenizált alakban ógörögül: Δαρειος, azaz I. Dareiosz, elterjedt latinos írásmóddal Darius, magyarosan Dárius, perzsául: داریوش, [dɔːriˈuːʃ], babiloni Dariamuš, elámi Dariyamauiš, arameus Dryhwš, héberül: דַּרְיָוֶשׁ Daryaweš, i. e. 549 – i. e. 486 októbere) Vistászpa (Vištāspa, Hüsztaszpész) fia, Hakhámanis (Haxāmaniš, Akhaimenész) leszármazottja, perzsa nagykirály volt i. e. 522. szeptember 29. és i. e. 486 októbere között.
Nagy államférfiként és jó szervezőként ismert uralkodó. Teljesen átalakította birodalma kormányzati rendszerét és jogi szabályait (a bizonyítás szabályozása, rabszolga-kereskedelem, vesztegetési ügyek és erőszakos cselekedetek elbírálása). Egyiptomban csatornákat építtetett, létrehozta a királyi utat. Az infrastruktúra fejlesztése révén fejlődött a kereskedelem is.
Hadvezérként, hódítóként közel sem volt olyan sikeres, mint II. Kurus. Hadserege csak görög segítséggel menekült meg a szkíták elleni hadjáratban. Többször is megpróbálta elfoglalni Görögországot, de i. e. 492-ben a flottája viharba került és megsemmisült, két évvel később pedig az athéniak győzték le seregét a marathóni csatában.
Maga rendelte el, hogy sírját Perszepolisztól nem messze, a Naks-e Rosztam-i, majdnem függőleges sziklafalba vágják. Az iránta és birodalmának gazdagsága iránt érzett nosztalgia halála után is fennmaradt; erre utal az „Erre még Dárius kincse sem lenne elég!” szólás. A magyar költészetben például Arany János Toldi című művében, a 12. ének 15. versszakában és Petőfi Sándor János vitéz 11. fejezet 5. versszakában is szerepel a „Dárius kincse” kifejezés.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Javaslom az I. Dárajavaus perzsa király szócikket a kezdőlapra. … szalax üzenő 2025. január 7., 20:23 (CET)
február 13. 12.00 és február 16. 23.59 között: Vietnámi háború
A jelölt cikk: Vietnámi háború (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
Amerikai bevetés 1966-ban, Dél-VietnámbanA vietnámi háború alatt bővebb értelemben a teljes második indokínai háborút (1955 – 1975. április 30.), szűkebb viszonylatban az ebbe való közvetlen amerikai katonai beavatkozást (1965–1973) értjük. A háború alapvetően a francia gyarmati hadsereg végső veresége után 1954-ben ideiglenesen kettéosztott Vietnám újraegyesítéséért folyt, amely során ideológiai alapon Kína és a Szovjetunió a kommunista Észak-Vietnámot, míg az Amerikai Egyesült Államok Dél-Vietnámot támogatta. A két kommunista nagyhatalom a délkelet-ázsiai befolyásért egymással is versengett, az USA pedig a kommunizmus térnyerését próbálta megakadályozni a térség frissen függetlenné vált országaiban.
A szárazföldi hadműveletek nagyobbrészt Dél-Vietnámban, továbbá Kambodzsa és Laosz határ menti területein folytak, miközben az amerikai bombázók Észak-Vietnámot bombázták. A háttérben folyamatosan zajlottak a nyílt és titkos tárgyalások a felek között, de évekig nem jutottak megegyezésre. Az amerikai vezetés már 1968-ban eldöntötte, hogy kivonul a térségből, de mindezt a lehető legkisebb presztízsveszteséggel szerette volna elérni. Végül 1972-ben sikerült tető alá hozni egy békeszerződést, ezután az Egyesült Államok 1973-ban ki is vonult Indokínából. A támogatás nélkül maradt Dél-Vietnám ereje megtört, az északiak a békeszerződést megszegve 1975 tavaszán lerohanták Dél-Vietnámot, és április 30-án elfoglalták a déli fővárost. A két ország 1976-ban Vietnámi Szocialista Köztársaság néven hivatalosan is egyesült.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Javaslom a Vietnámi háború szócikket a kezdőlapra. … szalax üzenő 2025. január 7., 20:23 (CET)
8. hét
február 17. 0.00 és február 20. 11.59 között: Mátra
A jelölt cikk: Mátra (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Javaslom a Mátra szócikket a kezdőlapra. … szalax üzenő 2025. január 21., 19:25 (CET)
február 20. 12.00 és február 23. 23.59 között: August Bebel
A jelölt cikk: August Bebel (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Javaslom az August Bebel szócikket a kezdőlapra (évforduló). … szalax üzenő 2025. január 21., 19:27 (CET)
9. hét
február 24. 0.00 és február 27. 11.59 között: Cipzár
A jelölt cikk: Cipzár (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Javaslom a Cipzár szócikket a kezdőlapra. … szalax üzenő 2025. január 31., 19:07 (CET)
február 27. 12.00 és március 2. 23.59 között: Albánia a bronzkorban
A jelölt cikk: Albánia a bronzkorban (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Javaslom az Albánia a bronzkorban szócikket a kezdőlapra. … szalax üzenő 2025. január 31., 19:08 (CET)
10. hét
március 3. 0.00 és március 6. 11.59 között: Cinque Terre
A jelölt cikk: Cinque Terre (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Javaslom a Cinque Terre szócikket a kezdőlapra. … szalax üzenő 2025. január 31., 19:09 (CET)
március 6. 12.00 és március 9. 23.59 között: Eubalaena
A jelölt cikk: Eubalaena (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Javaslom az Eubalaena szócikket a kezdőlapra. … szalax üzenő 2025. január 31., 19:10 (CET)
11. hét
március 10. 0.00 és március 13. 11.59 között: A szovjet csapatok kivonulása Magyarországról
A jelölt cikk: A szovjet csapatok kivonulása Magyarországról (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Javaslom a A szovjet csapatok kivonulása Magyarországról szócikket a kezdőlapra (1990. március 12-én, 35 éve kezdődött). … szalax üzenő 2025. január 31., 19:06 (CET)
március 13. 12.00 és március 16. 23.59 között: Barna törpe
A jelölt cikk: Barna törpe (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Javaslom a Barna törpe szócikket a kezdőlapra. … szalax üzenő 2025. január 31., 19:11 (CET)
12. hét
március 17. 0.00 és március 20. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
március 20. 12.00 és március 23. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
13. hét
március 24. 0.00 és március 27. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
március 27. 12.00 és március 30. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
14. hét
március 31. 0.00 és április 3. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
április 3. 12.00 és április 6. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
15. hét
április 7. 0.00 és április 10. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
április 10. 12.00 és április 13. 23.59 között: Gúta
A jelölt cikk: Gúta (vitalap | | hivatk | | | | | | | ) [frissítés]
A cikkajánló: [frissítés]
Gútán készült a BabettaA városháza modern épületeGúta (hivatalos szlovák nevén 1948-ig Guta, azóta Kolárovo) szlovákiai település a Nyitrai kerületben. Komárom, Ógyalla és Naszvad mellett a Komáromi járás négy városának egyike. 10 696 lakosával, melynek döntő többsége: 8201 magyar, 2083 pedig szlovák, a Csallóköz legnagyobb települései közé tartozik. A város hat részre osztható fel. Ezek a településhez tartozó Császta, Királyrét, Nagysziget, Örtény és Pacsérok. Maga a központ egy egységet alkot.
IV. László magyar király oklevele 1267-ben Gútát városi rangra emelte. 1576-ban a törökök elpusztították a várost, amely a 18. században faluként épült újjá. A községet az 1938-1945-ös években Magyarországhoz csatolták. 1945-1947-ben kitelepítették a lakosság magyar lakosságának egy részét, és magyarországi szlovákokat telepítettek a helyükre. 1948 augusztusától a falu neve hivatalosan Kolárovo lett. A 50-es és 60-as években az akkori Csehszlovákia legnagyobb falva megtartotta mezőgazdasági jellegét. Építészeti szempontból ekkor földszintes vályogházak jellemezték.
1965-ben óriási árvíz pusztított a faluban. 768 ház dőlt össze, 1568 súlyosan megrongálódott, csak 107 ház maradt ép. Az ország egész területéről segítettek a gyors újjáépítésben. Ez meghatározta a település egész jövőjét: új családi házak, óvoda, általános iskola, 200 férőhelyes diákotthon, egészségügyi központ, benzinkút, művelődési központ, könyvtár, üzletközpont épült, a községet csatornázták és kiépítették a távfűtést. Az újjáépített település fennállásának 700. évfordulóján, 1967-ben ismét visszakapta városi rangját.
Gúta ma a Csallóköz északkeleti területének ipari központja. A 70-es évek és 80-as években itt gyártották a híres Babetta mopedeket. 1997 óta a legnagyobb helyi foglalkoztató a Kromberg & Schubert cég gyára, amely autóelektronikai berendezéseket gyárt és csaknem 3 ezer embert foglalkoztat. A város fő látnivalói a barokk stílusú katolikus templom és mellette a szentháromság oszlop, a városi park a kápolnával, Szent Bálint szobrával és a két világháborús emlékművel, a gútai vár (Békevár) és az 1980-ban felépített hajómalom, amely az egykori dunai hajómalmok működését mutatja be. A város már több mint 20 éve minden év augusztusában megrendezi a hagyományos gútai vásárt, amely 3 napig tart. Karácsonykor is vásár, szilveszterkor pedig tűzijáték várja a látogatókat.
Megjegyzések, vita: [frissítés]
Javaslom ide a Gúta cikket. A jelölést indokolhatja az 1947. április 12-én megkezdett történések. Andrew69. 2024. szeptember 26., 23:16 (CEST)
16. hét
április 14. 0.00 és április 17. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
április 17. 12.00 és április 20. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
17. hét
április 21. 0.00 és április 24. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
április 24. 12.00 és április 27. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
18. hét
április 28. 0.00 és május 1. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
május 1. 12.00 és május 4. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
19. hét
május 5. 0.00 és május 8. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
május 8. 12.00 és május 11. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
20. hét
május 12. 0.00 és május 15. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
május 15. 12.00 és május 18. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
21. hét
május 19. 0.00 és május 22. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
május 22. 12.00 és május 25. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
22. hét
május 26. 0.00 és május 29. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
május 29. 12.00 és június 1. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
23. hét
június 2. 0.00 és június 5. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
június 5. 12.00 és június 8. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
24. hét
június 9. 0.00 és június 12. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
június 12. 12.00 és június 15. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
25. hét
június 16. 0.00 és június 19. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
június 19. 12.00 és június 22. 23.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]
26. hét
június 23. 0.00 és június 26. 11.59 között
A jelölt cikk: Még nem jelöltek cikket, vagy a szócikk címét nem adták meg. [frissítés]
A cikkajánló: Egyelőre nem készült cikkajánló. [frissítés]
Megjegyzések, vita: [frissítés]