Ugrás a tartalomhoz

Baktay Ervin

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Baktay Ervin
SzületettGottesmann Ervin
1890. június 24.
Dunaharaszti
Elhunyt1963. május 7. (72 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásafestőművész, művészettörténész, orientalista, asztrológus, író, műfordító
SírhelyeFarkasréti temető (608-195)
A Wikiforrásban további forrásszövegek találhatók Baktay Ervin témában.
A Wikimédia Commons tartalmaz Baktay Ervin témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Erdőbaktai Baktay Ervin (1925-ig Gottesmann;[1] Dunaharaszti, 1890. június 24. – Budapest, 1963. május 7.) festőművész, művészettörténész, orientalista, asztrológus, író, műfordító.

Életpályája

[szerkesztés]

Magyar–osztrák–francia–zsidó gyökerekkel egyaránt bíró nemesi családban született, apja Gottesmann Raoul, anyja Martonfalvy Antónia Alojzia volt. A budapesti Képzőművészeti Akadémián, majd Münchenben tanult festőművészetet, Hollósy Simonnál. Az első világháborúban a fronton szolgált. Megtudta, hogy az ő születése előtt két évvel elhunyt kollégája, Schöfft József Ágoston indiai útján találkozott Kőrösi Csoma Sándorral, akit le is rajzolt. (Ez az egyetlen hiteles portré a nagy tibetistáról.) Az 1920-as évek elején fordítások, könyvek közreadása útján igyekezett megismertetni az indiai kultúrát.

1926–1929 között Indiában tanulmányozta az ottani vallásokat és kultúrát. 1928-ban felkutatta Kőrösi Csoma egykori tartózkodási helyeit és emlékeit. 1929-ben maláriás betegen tért haza.

1931 eleje körül előbb a kismarosi szigeten, majd Verőcén, a római romokkal szemben alapított „indián törzset és tábort”, amely 1963. május 7-én bekövetkezett halála után is fennmaradt. 1930–1944 között A Földgömb című lap egyik szerkesztője volt. 1933-ban a Debreceni Egyetemen bölcsészdoktorrá avatták.

1946-tól 1958-ig a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum helyettes igazgatója, az ELTE megbízott előadója volt. 1956–57-ben az indiai kormány meghívására újabb tanulmányutat tett Indiában: egyike volt annak a tizenhét nem buddhista személynek, akiket meghívtak a Buddha születésének 2500. évfordulójára rendezett nagyszabású ünnepségsorozatra, 1956-ban. 1959-ben részt vett az Iparművészeti Múzeumban rendezett Ázsia művészete című kiállítás előkészítésében.

Nyugalomba vonulása után számos külföldi országban (Anglia, Svédország) tartott előadást India művészetéről.

F.W. Bain angol írónak majdnem minden művét lefordította.

Testvére Gottesmann Marie-Antoinette, akinek Simlá rádzsájának fiával, Umrao Sher-Gillel kötött házasságából született lánya, Amrita Sérgil India egyik legnagyobb modern festője.[2] Unokatestvére volt Gottesmann Ernő filmproducer, gyártásvezető.[3]

Emlékezete

[szerkesztés]

Érden és Dunaharasztiban szobra áll.[4][5] Szülővárosában gimnázium viseli nevét.[6]

A mellszobra Érden (Domonkos Béla alkotása, 1991)

Művei

[szerkesztés]
Baktay Ervin sírja a budapesti Farkasréti temetőben (608-195. templomi fülke)

Írások

[szerkesztés]
  • Rabindranáth Tagore; Fővárosi Könyv-Lapkiadó, Budapest, 1921 (A kultúra nagyjai)
  • Rabindranath Tagore az ember, a művész és a bölcs; Világirodalom, Budapest, 1922 (A világirodalom gyöngyei)
  • A világ tetején. Kőrösi Csoma Sándor nyomdokain nyugati Tibetbe; Lampel, Budapest, 1930 (A Magyar Földrajzi Társaság könyvtára)
  • India. India múltja és jelene, vallásai, népélete, városai, tájai és műalkotásai. 1-2. köt.; Singer és Wolfner, Budapest, 1931
  • Magyar utazó Indiában. Útleírás; Singer-Wolfner, Budapest, 1933 (A magyar ifjúság könyvei)
  • A boldog völgy országa. Barangolások Kasmírban; Franklin, Budapest, 1934 (A Magyar Földrajzi Társaság könyvtára)
  • A messzeségek vándora. Kőrösi Csoma Sándor Indiában és Tibetben (Budapest, 1934, 1960)
  • Szanátana dharma az örök törvény. A hindu világszemlélet ismertetése; Révai, Budapest, 1936 (Világkönyvtár)
  • A Pandzsáb. Az Öt Folyó országa; Franklin, Budapest, 1937 (A Magyar Földrajzi Társaság könyvtára)
  • Baktay Ervin–Bulla Béla: India, Ausztrália és Óceánia; Révai, Budapest, 1938 (A föld felfedezői és meghódítói)
  • Hindusztán; Franklin, Budapest, 1938 (A Magyar Földrajzi Társaság könyvtára)
  • Baktay Ervin–Juhász Vilmos–Temesy Győző: Észak-, Közép- és Dél-Amerika; Révai, Budapest, 1938 (A föld felfedezői és meghódítói)
  • Indiai éveim I-II. (Budapest, Révai, 1938, 1939)
  • Királyfiak földjén. Rádzsputána és Gudzsarát; Franklin, Budapest, 1939 (A Magyar Földrajzi Társaság könyvtára)
  • Jancsi nyeregbe száll. Ifjúsági regény; Révai, Budapest, 1940
  • A diadalmas jóga. Rádzsa jóga. A megismerés és önuralom tana; Pantheon, Budapest, 1942
  • Háromszéktől a Himalájáig. Kőrösi Csoma Sándor életútja; Vörösváry, Budapest, 1942
  • India szabadságot akar; Írás, Budapest, 1942 (Világpolitikai könyvek)
  • A csillagfejtés könyve (Budapest, 1942, 1943, 1945, 1989, 2000)
  • India bölcsessége (Budapest, 1943, 2000)
  • India művészete (Budapest, 1958, 1963, 1981)
  • A messzeségek vándora (Budapest, 1960)
  • Kőrösi Csoma Sándor (Budapest, 1962, 1963, 1981, 2000)
  • Indiai regék és mondák (Budapest, 1963-tól)
  • Asztrológiai prognózis (Budapest, 2001)
  • Indiai éveim; sajtó alá rend., előszó Bethlenfalvy Géza; Palatinus, Budapest, 2004
  • Homo Ludens – Emlékeim nyomában; szerk. Hegymegi Kiss Áron, tan. Kelényi Béla; Iparművészeti Múzeum, Budapest, 2013 (Bibliotheca Hungarica artis Asiaticae) ISBN 978-615-5217-11-1
  • Keleti levelek, 1–2.; szerk. Frazer-Imregh Monika, Kelényi Béla, Válóczi Róbert; Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum, Budapest, 2017
  • India és Indonézia felfedezése és meghódítása

Műfordítások

[szerkesztés]
Emléktáblája egykori lakóhelye falán
  • F.W. Bain művei
  • Mahábhárata (Budapest, 1923)
  • Omár Khajjám: Rubáík (Budapest, 1936)
  • Rámájana és Mahábhárata (Budapest, 1960)
  • Vátszjájana: Káma szútra (Barka kiadó, Budapest, 1947)
  • Paul Brunton: India titkai
  • Grey Owl: Két kicsi hód
  • Grey Owl: A rengeteg zarándokai
  • Hosszú Lándzsa emlékezései - Egy indiánfőnök önéletrajza (1928)
  • Patrick L. Chalmers (összeállította): A walesi herceg keletafrikai vadászútja, (Franklin, 1936, Világjárók)
  • Karl Adolph Gjellerup: A zarándok Kámanita – Legendás regény (Athenaeum, Budapest, 1922,Híres könyvek)

Emlékezete

[szerkesztés]

Emléktáblája egykori lakóhelye (Budapest XI. kerület, Eszék utca 16/a. számú ház) falán, szobra (Domokos Béla műve) a Magyar Földrajzi Múzeum parkjában látható. Nevét vették fel az alábbi szervezetek:

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ A Belügyminisztérium 1925. évi 277292. sz. rendelete. MNL-OL 30789. mikrofilm 1188. kép 1. karton.
  2. ↑ India legnagyobb festője Budapesten született. [2017. szeptember 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. április 29.)
  3. ↑ Baktay (Gottesmann) Ervin nagyapja Gottesmann Adolf, akinek fia volt id. Gottesmann Ernő (a filmproducer apja), illetve Gottesmann Raoul, aki Baktay Ervin apja volt.
  4. ↑ Baktay Ervin mellszobra Érden. [2014. augusztus 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. augusztus 9.)
  5. ↑ Amiről a haraszti utcák mesélnek III. – 120 éve született Baktay Ervin. [2014. augusztus 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. augusztus 9.)
  6. ↑ A Baktay Ervin Gimnázium honlapja

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
  • Titkolt történetek 1956-ból – Baktay és Nehru, Dokumentumfilm, 2006
  • Indiánok a Duna partján. Baktay Ervin indián könyve, szerk. Ruttkay Helga; Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeum, Budapest, 2019 (Bibliotheca Hungarica artis Asiaticae)
  • Örök szerelmem, titokzatos India – Baktay Ervin élő hagyatéka (interjú dr. Székely Istvánnal), E.F.O. K. és Ny., Budapest/Százhalombatta, 2020
  • Felvinczi Takáts Zoltán: Dr. Baktay Ervin (Műv. tört. Ért., 1964. 1. sz.)
  • Harmatta János: Baktay Ervin (1800–1963) (Antik Tanulmány, 1964. 3–4. sz.)
  • Magyar múzeumi arcképcsarnok. Főszerk. Bodó Sándor, Viga Gyula. Pulszky Társaság-Tarsoly Kiadó, Budapest, 2002
  • Keleti művészeti lexikon. Szerk. Fajcsák Györgyi. Corvina, Budapest, 2007
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • Czinege Erik [et al.]: Dunaharaszti története. 1–3. Dunaharaszti Helytörténeti Emléktár, Dunaharaszti, 2000–2001 (Dunaharaszti múzeumi füzetek 1, 3–4.)
  • Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. Béta Irodalmi Rt., Budapest, 1937
  • Keresztény magyar közéleti almanach I–II. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Budapest, 1940
  • Művészeti lexikon. Fel. szerk. Lajta Edit. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1965–1968
  • Molnár Dénes: Erdélyi műtár. Képzőművészek, iparművészek, műépítészek, művészettörténészek, fotóművészek, műgyűjtők adattára. Corvina Kiadó, Déva, 2002
  • Mudrák József–Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931–1944. Attraktor, Máriabesnyő–Gödöllő, 2006
  • Magyar utazók lexikona. Szerk. Balázs Dénes. Panoráma, Budapest, 1993
  • Révai Új Lexikona. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Babits, Szekszárd, 1996–
  • Tolnai új világlexikona. Tolnai, Budapest, 1926–1933
  • Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Magyar Könyvklub, Budapest
  • Új magyar irodalmi lexikon. Főszerk. Péter László. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1994
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Baktay_Ervin&oldid=26757706”