Gottesmann Ernő
Gottesmann Ernő | |
Gottesmann Ernő 1999-ben | |
Született | Gottesmann Ernő Adolf Emil 1907. december 19. Arad |
Elhunyt | 2004. december 20. (97 évesen) Budapest |
Nemzetisége | magyar |
Házastársa | O'Egan Viola (h. 1940-1993) |
Foglalkozása | filmproducer, gyártásvezető |
Gottesmann Ernő aláírása | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Ifj. erdőbaktai Gottesmann Ernő, teljes nevén Gottesmann Ernő Adolf Emil[m 1] (Arad, 1907. december 19. – Budapest, 2004. december 20.) magyar gyártásvezető és filmproducer, 1939-től a Magyar Film Iroda játékfilmgyártási osztályvezetője.
Pünkösti Árpád így jellemezte: „a filmgyártás minden csínját-bínját ismerő, gondos szakember.”[1]
Élete
[szerkesztés]Budapesten a piaristák gimnáziumában tanult, 1925-ben tett érettségi vizsgát,[2] ezt követően a BME gépészmérnöki karára járt négy féléven át. Matematika-fizika szigorlata után a Telefunken nevű német cég egyik fővárosi telephelyén kapott állást,[2] könyvelő, illetve levelező volt a Magyar Általános Hitelbank alkalmazásában, majd szintén levelezőként működött a Sport Toursnál (Sporttúrák Kft.). 1938. március 1-jén került a Magyar Filmirodához (MFI), ahol 1939. október 1-jén a játékosztály előadója lett, 1941 januárjától játékfilmgyártási osztályvezetőként, illetve a Magyar Világhíradó főosztályvezetőjeként dolgozott.[3] Gyártásvezetőként első filmje A kegyelmes úr rokona című játékfilm volt. 1941-ben Bánky Viktor, May Mayus Tivadar és ő fogadta Serédi Jusztinián hercegprímást, mikor az látogatást tett a Magyar Filmirodában.[4] A filmirodán kívül dolgozott Castiglione Henrik cégével (Sláger Film/Siker Film)[3],[m 2] illetve működött a Modern Film Kft.-nél is. A második világháború idején megsebesült, 1945-ben pedig, az immáron az MKP tulajdonában lévő MFI (akkor MAFILM)[m 3] eltávolította kötelékéből. A háború után többször beidézték a népbíróságra, annak ellenére, hogy korábbi igazoltatásai alapján a hivatalos szervek ezt nem tehették volna meg, ezután egy ideig filmhíradók gyártásával foglalkozott. 1948-ban magánjogon nyugdíjba ment, s bár többször visszahívták, csak 1950-ben tért vissza a szakmába, a Hunnia híradóosztályánál kapott állást.[3][m 4] Alapító tagja volt a Mafilm Nemzetközi Stúdiójának,[5] ahol fordítóként dolgozott,[3] és innen ment nyugdíjba 1970-ben. Baráti kapcsolatban állt több neves filmszakemberrel is, így például Nemeskürty Istvánnal.[6] 2004. december 20-án hunyt el Budapesten.[m 5] Haláláról beszámolt a Magyar Nemzet 2005. január 8-i számában.[7] 2005. január 13-án temették el.[7]
Közreműködései
[szerkesztés]1947-ben részt vett Szőts István Ének a búzamezőkről c. filmjének forgatásában. 1999-ben szerepelt a Sára Sándor által rendezett háromrészes, Amrita Sher-Gilről szóló filmben,[8] ezenkívül közreműködött még az Eiben István fényudvara c. dokumentumfilmben is.[9] Mint főgyártásvezető részt vett Nemeskürty A képpé varázsolt idő című, később azonban be nem mutatott filmjének elkészítésében.[10]
Családja
[szerkesztés]Apai nagyszülei Gottesmann Adolf és Paulay Irma voltak.[11] Apja, id. Gottesmann Ernő (1867–1961) huszárezredes, anyja Manoilovich Paula,[m 6] vallása római katolikus.[12][13] Egy testvére volt, Geraldine (sz. Lemberg, 1900), aki az MTI-nél dolgozott.[3] Családja Budán, 1868. április 23-án kapott magyar nemességet, november 4-én pedig I. Ferenc József az erdőbaktai előnevet is nekik adományozta.[12] 1938. július 16-án tanúként volt jelen Amrita Sérgil, és Egan Viktor házasságkötésekor.[14] 1940. december 7-én Budapesten, a Józsefvárosban házasságot kötött O'Egan Violával,[m 7] O'Egan Győző és Gottesmann Blanka gyermekével, Amrita Sérgil sógornőjével.[12][14] Az egyik tanú Básthy István volt.[12] Unokatestvére Baktay Ervin orientalista, nagybátyja Gottesmann Alfréd festőművész volt.[11]
Filmográfia (gyártásvezetőként)
[szerkesztés]A bemutatás ideje szerint:
- A kegyelmes úr rokona (1941)
- Az ördög nem alszik (1941)[m 8]
- Három csengő (1941)
- Dr. Kovács István (1942)
- Éjfélre kiderül (1942)
- Szakítani nehéz dolog (1942)
- 5-ös számú őrház (1942)
- Kölcsönadott élet (1943)
- Legény a gáton (1943)
- Féltékenység (1943)
- Házassággal kezdődik (1943)
- Lejtőn (1944)[15]
- A látszat csal (1944)
- Makkhetes (1944)
- Azért is maradok! (1944,[m 9] befejezetlen)[3]
Megjegyzések
[szerkesztés]- ↑ Neve egyes forrásokban helytelenül Gottessmann Ernő alakban fordul elő, például Magyar Film 1941. január 18-i szám ában. A kegyelmes úr rokona című filmben ugyancsak tévesen Gottesmann Lászlóként szerepel.
- ↑ Itteni filmjei: A kegyelmes úr rokona, 5-ös számú őrház, Legény a gáton, Azért is maradok!
- ↑ 1948-ban a filmipar államostására került sor, és a szakma minden ágazata Magyar Filmgyártó Nemzeti Vállalat néven egyesült.
- ↑ 1985-ös interjújában a következőket mondta a szakmába való visszatéréséről: „Úgy láttam, hogy nem szakemberekből álló, nem életképes vállalathoz [Új Magyar Filmiroda] nem adhatom a nevem. Az államosítás után három-négy alkalommal hívtak vissza, de ezek a tárgyalások abbamaradtak. 1950-ben kerültem vissza mint gyártásfőirányító.”
- ↑ A Magyar Hangosfilm Lexikon tévesen 2015 januárját jelöli meg a halál dátumául.
- ↑ A Magyar Hangosfilm Lexikonban Manojlovic Paulinaként szerepel, Gottesmann Ernő házasságkötési anyakönyvi kivonatában azonban a Manoilovich Paula név olvasható.
- ↑ Teljes nevén O'Egan Viola Aranka Antónia Karolina Vilma.
- ↑ Producer is egyben. Forrás: Az ördög nem alszik (angol nyelven). Internet Movie Database. (Hozzáférés: 2015. augusztus 10.)
- ↑ Az évszám a gyártás évét jelöli.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Pünkösti, 21. o.
- ↑ a b Pintér György 1992-es interjúja Gottesmann Ernővel. Online elérés (Hozzáférés dátuma: 2016. január 18.)
- ↑ a b c d e f Hangosfilm lexikon, 123. o.
- ↑ Magyarország biboros-hercegprimásának látogatása a Filmirodában. Digitális Képarchívum. (Hozzáférés: 2015. május 11.)
- ↑ Filmszakmai bázis. (Hozzáférés: 2015. május 11.)
- ↑ Nemeskürty, 394. o.
- ↑ a b Gottesmann Ernő. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2015. május 11.)
- ↑ Sára Sándor: Amrita Sher-Gil (1913-1941) - 1.. Nemzeti Audiovizuális Archívum, 1999. (Hozzáférés: 2015. augusztus 8.)
- ↑ Eiben István fényudvara. PORT.hu, 2002. (Hozzáférés: 2015. augusztus 8.)
- ↑ Nemeskürty, 391. o.
- ↑ a b Hírek: Gyászhír. Zalamegye, XXIV. évf. 6. sz. (1905. szeptember 3.) 36. o.
- ↑ a b c d Házasságkötése bejegyezve Budapest VIII. ker. polgári akv. 1787/1940. folyószám alatt.
- ↑ id. Gottesmann Ernő. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2015. május 11.)
- ↑ a b Amrita Sérgil és Egan Viktor házasságkötése. Bejegyezve Budapest VIII. ker. polgári akv. 1026/1938. folyószám alatt.
- ↑ Lejtőn az Internet Movie Database oldalon (angolul)
Források
[szerkesztés]- Gottesmann Ernő. Petőfi Irodalmi Múzeum. (Hozzáférés: 2015. május 11.)
- Gottesmann Ernő az Internet Movie Database oldalon (angolul)
- szerk.: Castiglione Henrik, Székely Sándor: Filmlexikon. Budapest: Merkantil Nyomda, 211-212.. o. (1941)
- Pünkösti Árpád: Felvétel indul!: Csaták háború után. FilmVilág, 4. sz. (1985) 21–25. o.
- Nemeskürty István. Mi végre vagyok a világon. Budapest: Akadémiai Kiadó, 393. o. (2005). ISBN 978 963 058 245 2
- Magyar filmlexikon. Szerk. Veress József. Bp., Magyar Nemzeti Filmarchivum (2005) 322. o.
- Mudrák József - Deák Tamás: Magyar hangosfilm lexikon 1931-1944. Máriabesnyő-Gödöllő, Attraktor (2006)
További információk
[szerkesztés]- Gottesmann Ernő - Magyar Film Iroda. Youtube.com. (Hozzáférés: 2015. augusztus 21.)
- Gottesmann Ernő - 1. Youtube.com. (Hozzáférés: 2015. szeptember 11.)
- Gottesmann Ernő - 2. Youtube.com. (Hozzáférés: 2015. augusztus 21.)
- Gottesmann Ernő Magyar Film Iroda
- Deák Tamás: Isten embere. http://hangosfilm.blog.hu, 2015. szeptember 22. (Hozzáférés: 2015. szeptember 27.)
- Pintér György interjúja Gottesmann Ernővel, 1992. Online elérés (Hozzáférés dátuma: 2015. november 2.)