Portál:Földrajz
(litoszféra), a vízburok (hidroszféra), és a levegőburok (atmoszféra) szövedéke alkotja a bioszférát, az élet színterét. Az itt lezajló természeti és társadalmi folyamatok által kialakult és kialakított rendszerek elrendeződéseivel és törvényszerűségeivel foglalkozó tudomány a földrajztudomány. A földrajz két fő ága a természetföldrajz és a társadalomföldrajz.
A természetföldrajz további tudományterületekre osztható, mint a geomorfológia, hidrogeográfia, biogeográfia, pedológia, stb. A természeti földrajz a Föld szerkezetét, kifejlődését, törvényszerűségeit kutatja. A társadalomföldrajz a társadalomtudományok közé tartozik, különböző természeti jelenségek, adottságok stb. hatását kutatja a népességgel kapcsolatosan.
E kettőt egészíti ki a regionális földrajz, amely a természetföldrajzi és társadalomföldrajzi elemzéseket térbeli elhelyezkedésük alapján elemez, illetve egy adott természeti és társadalmi-gazdasági (összefoglalóan földrajzi) térrész vizsgálatára hivatott.
A Földrajzportál karbantartását a Földrajzműhely végzi. Csatlakozz te is!
Válogatás új cikkeinkből
Kiemelt cikkeink közül ajánljuk
 A Nap a Naprendszer központi csillaga. Körülötte kering a Föld, valamint a Naprendszerhez tartozó többi bolygó, továbbá törpebolygók, kisbolygók, üstökösök és más égitestek. A Földtől körülbelül 150 millió kilométer távolságra van, ami fénysebességgel haladva 8,3 perc. A Nap tartalmazza a Naprendszer anyagának 99,8%-át, átmérője 109 földátmérő. 73,5%-ban hidrogénből áll, amely a központjában zajló magfúzió során héliummá alakul. Az ennek során felszabaduló, majd a világűrbe szétsugárzott energia nélkülözhetetlen a legtöbb földi élőlény számára: fénye a növények fotoszintézisét, hője pedig az elviselhető hőmérsékletet biztosítja. Éltető ereje miatt a Nap kiemelkedő kulturális és vallási jelentőséggel bír. Fénye és hője mellett különböző tudományágak szempontjából is rendkívül fontos, mert bizonyos jelenségeket nem tudunk mesterségesen előállítani, csak a Napon megfigyelni. Ezek a tudományágak: plazmafizika, magnetohidrodinamika, atomfizika, részecskefizika. A Nap egy G2V színképtípusú csillag, a mintegy 10 milliárd évig tartó fősorozatbeli fejlődésének a felénél jár. A fűtőanyagát jelentő hidrogén elhasználása után, 5 milliárd év múlva vörös óriássá duzzad, majd a külső rétegeiből planetáris köd képződik, magja pedig magába roskadva fehér törpévé alakul. Ez egyúttal a földi élet pusztulását fogja magával hozni. Mivel anyagát képlékeny plazma alkotja, a különböző szélességi körön levő területei eltérő sebességgel forognak; az egyenlítői területek 25, míg a sarkvidékek csak 35 naponként fordulnak körbe. Az eltérés miatt erős mágneses zavarok lépnek fel, amelyek napkitörések és – különösen a mágneses pólusok 11 évente bekövetkező felcserélődésének idején megszaporodó – napfoltok kialakulásához vezetnek.
A Nap asztrológiai és csillagászati jele egy kör, középen ponttal: Jó szócikkeink közül ajánljuk
 Az 526-os antiokheiai földrengés május 20-a és 29-e között, valószínűleg déltájban történt a Bizánci Birodalom egyik legfontosabb városában és környékén. A földrengésben és az azt követő napokig tartó tűzvészben Antiokheia összes épülete elpusztult, és legalább 250 ezer ember halt meg. A földrengés egyik fő történeti forrása a tanulmányait Antiokheiában végző és ekkor még valószínűleg ott is élő Malalasz János történetíró Krónikájának (Chronographia) 17. könyve. Malalasz utal rá, hogy a katasztrófa áldozócsütörtök ünnepén lehetett. A 6. századi, szír nyelven író történész, Epheszoszi János szerint a földrengés a hetedik órában, vagyis dél körül tört ki. Malalasz János szerint a földrengés után csak a hegyek közelében lévő házak, valamint az Orontész folyó szigetén álló, Nagy Konstantin által alapított Domus Aurea, az Antiokheiai pátriárka katedrálisa maradt állva, a tűzvész azonban ezeket is elpusztította. tovább a cikkre Tennivalók
Az alábbiakban segíthetsz, szerkessz bátran!
Műhelyek (csatlakozz bátran, ha érdekel a földrajz!):
|
Legszebb képeinkből
 A Bondhus-tó Norvégiában Érdekességek
Tudtad, hogy...?
- Archívum
Kiemelt cikkeink
Jó cikkeink
|
| Magyarország: |  Balaton •  Balkány •  Budapest •  Érd •  Győr •  Győr-Moson-Sopron megye •  Magyarország •  Mátra •  Miskolc •  Salgótarján •  Zala megye
|
| Európa: |  Erdély •  Európai Unió •  Feröer •  Finnország •  Franciaország •  Kárpátalja •  Lengyelország •  Monaco •  Németország •  Törökország
|
| Egyéb: |  Ausztrália •  Kelet-Ázsia •  Kína •  Korea •  Tibet •  Turizmus •  Uganda
|