Ugrás a tartalomhoz

Kristályfalu

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Veľká Lesná szócikkből átirányítva)
Kristályfalu (Veľká Lesná)
Kristályfalu zászlaja
Kristályfalu zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásÓlublói
Rangközség
Első írásos említés1338
PolgármesterJán Michna
Irányítószám065 34
Körzethívószám052
Forgalmi rendszámSL
Népesség
Teljes népesség502 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség19 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság603 m
Terület24,25 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 20′ 00″, k. h. 20° 26′ 15″49.333333°N 20.437500°EKoordináták: é. sz. 49° 20′ 00″, k. h. 20° 26′ 15″49.333333°N 20.437500°E
Kristályfalu weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kristályfalu témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kristályfalu (1899-ig Richwald, szlovákul Veľká Lesná, korábban Rychvald, németül Reichwald) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Ólublói járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Ólublótól 27 km-re nyugatra, az Erdész-patak völgyében fekszik.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Magyar neve onnan származik, hogy itt tiszta, szabályos kristályok találhatók.

Története

[szerkesztés]

1323-ban „Richvald” néven a Görgey család oklevelében említik először. A falu a 14. században keletkezett a német soltészjog alapján. A Görgey család birtoka, majd a század közepén a krakkói Waldorff család tulajdonába került. 1403-ban Waldorff Pál a vöröskolostori barátokra hagyta. Margorican nevű falurészén feküdt a középkori Szentmargit falu. A hagyomány szerint a Szepességben itt termesztettek először burgonyát. 1598-ban az adóösszeírásban 27 házat számláltak a faluban. Később, a 18. század végén üveghuta is működött itt. 1787-ben 99 házában 737 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „RICHVALD. Rechvald. Tót falu Szepes Várm., lakosai katolikusok, fekszik Lekniczhez nem meszsze, ’s üveghutája nevezetesíti.[2]

1828-ban 129 ház állt a faluban 932 lakossal. Lakói hagyományosan földműveléssel, állattartással és erdei munkákkal foglalkoztak. 1831-ben a kolerajárványnak 58 lakos esett áldozatul.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Richvald, tót falu, Szepes vmegyében, 873 kath., 8 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Vizi malmok. A Magura hegyén fája, legelője elég. F. u. a Matyasovszky és Almásy nemzetségek. Ut. p. Lőcse.[3]

1869-ben 722 lakosa volt. A 19. század végén a sanyarú életkörülmények miatt sok lakója kivándorolt a tengerentúlra. A trianoni diktátumig Szepes vármegye Szepesófalui járásához tartozott.

A második világháború idején területén élénk partizántevékenység folyt.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 576, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 471 lakosából 467 szlovák volt.[4]

2011-ben 473 lakosából 467 szlovák.

Nevezetességei

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Archivált másolat. [2007. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2007. április 18.)