Nagycserna
| Nagycserna (Veľká Čierna) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Zsolnai | ||
| Járás | Zsolnai | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1361 | ||
| Polgármester | Ján Matejička | ||
| Irányítószám | 015 01 | ||
| Körzethívószám | 041 | ||
| Forgalmi rendszám | ZA | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 365 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 74 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 495 m | ||
| Terület | 4,82 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 05′ 30″, k. h. 18° 35′ 20″49.091700°N 18.588900°EKoordináták: é. sz. 49° 05′ 30″, k. h. 18° 35′ 20″49.091700°N 18.588900°E | |||
| Nagycserna weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Nagycserna témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Nagycserna (szlovákul Veľká Čierna) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Zsolnai járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Zsolnától 21 km-re délnyugatra fekszik.
Története
[szerkesztés]A mai község területén a történelem előtti időkben a puhó kultúra népe lakott.
A mai települést 1361-ben „Nagh Cherna” alakban említik először. 1477-ben „Cherna”, 1476-ban „Czerna”, 1512-ben „Czerna”, 1598-ban „Nagy Cherna” néven szerepel az írott forrásokban. A Csernyánszky család ősi birtoka. 1598-ban 24 ház állt a településen. 1720-ban 10 adózó portája volt. 1784-ben a népszámláláskor 43 házat, ugyanennyi családot és 252 lakost, főként nemeseket számláltak a településen.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Nagy Cserna. Tót falu Trentsén Vármegyében, az előbbeninek szomszédságában, birtokosai Fridválszky, és más Urak, lakosai katolikusok, határja termékeny, de mivel földgye sikeres, réttye sem olly igen hasznos, a’ második Osztályba tétettetett.”[2]
1828-ban 14 ház és 249 lakos élt a faluban. Lakói erdei munkákkal és mezőgazdasággal foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Nagy-Cserna, tót falu, Trencsén vmegyében, 238 kath., 4 zsidó lak. Földje nem igen termékeny, de sikeres rozsot terem, lent is termesztenek. F. u. többen.”[3]
A trianoni békéig Trencsén vármegye Zsolnai járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 326, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 357 lakosából 350 szlovák volt.
2011-ben 357 lakosából 349 szlovák volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent Cirill és Metód tiszteletére szentelt római katolikus temploma.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]A Zsolnai járás települései | ||
|---|---|---|
Zsolna (Žilina) | ||
|  | |
