Vágudva
Vágudva (Udiča) | |||
Vágudva látképe | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Trencséni | ||
Járás | Vágbesztercei | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1321 | ||
Polgármester | Peter Chochlík | ||
Irányítószám | 018 01 | ||
Körzethívószám | 042 | ||
Forgalmi rendszám | PB | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 2247 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 98 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 306 m | ||
Terület | 22,15 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 49° 10′, k. h. 18° 24′49.166667°N 18.400000°EKoordináták: é. sz. 49° 10′, k. h. 18° 24′49.166667°N 18.400000°E | |||
Vágudva weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Vágudva témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Vágudva (szlovákul Udiča) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Vágbesztercei járásban. Kölesfalva, Nagyudva, Sárosfalu és Vágköre egyesítésével jött létre.
Fekvése
[szerkesztés]Vágbesztercétől 7 km-re északnyugatra fekszik.
Története
[szerkesztés]A régészeti leletek tanúsága szerint területe ősidők óta lakott. Az újkőkor, a lausitzi és puhói kultúrához kötődő főként cserépmaradványok, a rézkorból a bosáci kultúra kőeszközei,[2] a római és szláv időszakból településmaradványok kerültek itt elő.
A mai falu első írásos említése 1321-ből Károly Róbert okleveléből származik, aki Kis- és Nagyudvát más birtokokkal együtt Kilián fia Andrásnak adta.
Vágkörét 1408-ban említik először, Lednic várának uradalmához tartozott.
A trianoni békéig mind a négy település Trencsén vármegye Vágbesztercei járásához tartozott.
Kis- és Nagyudvát 1958-ban egyesítették. Vágköre területét 1960-ban csatolták hozzá.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben Kis- és Nagyudvának 661, Vágkörének 107, Kölesfalvának 443, Sárosfalunak 169, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 2189 lakosából 2164 szlovák volt.
2011-ben 2178 lakosából 2103 szlovák volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Nagyudva római katolikus temploma 1780 és 1783 között épült késő barokk stílusban, a korábbi 14. századi templom bővítésével és átépítésével. 1831-ben és a 20. században megújították.
- Nagyudva plébániája 1828-ban épült klasszicista stílusban.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]Lásd még
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Schreiber, P. 2012: Praveké štiepané kamenné industrie z Marikovskej doliny. Zborník Vlastivedného múzea v Považskej Bystrici 2, 29-37.