Szádecsne
| Szádecsne (Sádočné) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Trencséni | ||
| Járás | Vágbesztercei | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1339 | ||
| Polgármester | František Sádecký | ||
| Irányítószám | 018 16 | ||
| Körzethívószám | 042 | ||
| Forgalmi rendszám | PB | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 155 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 21 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 415 m | ||
| Terület | 7,50 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 01′ 17″, k. h. 18° 32′ 59″49.021322°N 18.549803°EKoordináták: é. sz. 49° 01′ 17″, k. h. 18° 32′ 59″49.021322°N 18.549803°E | |||
| Szádecsne weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szádecsne témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Szádecsne (szlovákul Sádočné) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Vágbesztercei járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Vágbesztercétőltól 16 km-re délkeletre fekszik.
Története
[szerkesztés]A régészeti leletek tanúsága szerint a történelem előtti időkben a puhói kultúra népe élt ezen a területen.
A falut 1339-ben „Saddexna” alakban említik először. Nevét egykori birtokosáról: a Szádeczky családról kapta, mely 1268-ban még IV. Béla királytól kapta a területet. 1359-ben „Sadasna”, 1479-ben „Zadechne”, 1495-ben „Sadeczna”, 1598-ban „Zadeczne” néven szerepel a korabeli forrásokban. 1598-ban 7 ház állt a településen 119 lakossal. 1787-ben 24 házában 31 családban 185 lakos élt itt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „SZADECSNE. Tót falu Trentsén Várm. földes Urai Szadeczky, és több Urak, lakosai katolikusok, és másfélék, fekszik Domanishoz nem meszsze, és annak filiája, Knyazo Lehotának szomszédságában; földgye középszerű, legelője, erdője van.”[2]
1828-ban 16 háza és 249 lakosa volt.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Szadecsne, tót falu, Trencsén vgyében, Domanishoz 1/4 óra. Táplál 235 kath., 4 zsidó lak. Van fenyves és bikkes erdeje. F. u. többen. Ut. p. Trencsén.”[3]
A trianoni békéig Trencsén vármegye Vágbesztercei járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 208, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 184 szlovák lakosa volt.
2011-ben 159 szlovák lakosa volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Egykori vendéglőjének épülete a 18. század második felében épült barokk stílusban, egy korábbi épület alapjain.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Források
[szerkesztés]- Sádecký, Gejza: 670 rokov obce Sádočné - 1339-2009
További információk
[szerkesztés]A Vágbesztercei járás települései | ||
|---|---|---|
Vágbeszterce (Považská Bystrica) | ||
Alsómarikó (Dolná Mariková) · Alsómogyoród (Dolný Lieskov) · Barossháza (Pružina) · Bogyós (Bodiná) · Boronás (Brvnište) · Cselkószabadja (Čelkova Lehota) · Demény (Domaniža) · Egyházasnádas (Podskalie) · Felsőhéve (Vrchteplá) · Felsőmarikó (Horná Mariková) · Felsőmogyoród (Horný Lieskov) · Gergőfalva (Ďurďové) · Hatna (Hatné) · Jeszence (Jasenica) · Kelestény (Klieština) · Kislednic (Malé Lednice) · Kosárfalva (Papradno) · Kosfalu (Kostolec) · Lejtős (Sverepec) · Osztopna (Stupné) · Pelyvássomfalu (Plevník–Drienové) · Pocsaró (Počarová) · Soltészperecsény (Prečín) · Szádecsne (Sádočné) · Sziklahát (Záskalie) · Szolopna (Slopná) · Vágudva (Udiča) |  | |
