Felsőhéve
| Felsőhéve (Vrchteplá) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Trencséni | ||
| Járás | Vágbesztercei | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1430 | ||
| Polgármester | Ladislav Kolek | ||
| Irányítószám | 017 05 (Považská Bystrica 5) | ||
| Körzethívószám | 042 | ||
| Forgalmi rendszám | PB | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 248 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 53 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 522 m | ||
| Terület | 4,90 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 07′ 48″, k. h. 18° 33′ 46″49.130000°N 18.562778°EKoordináták: é. sz. 49° 07′ 48″, k. h. 18° 33′ 46″49.130000°N 18.562778°E | |||
| Felsőhéve weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőhéve témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Felsőhéve (1899-ig Vrch-Tepla, szlovákul Vrchteplá) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Vágbesztercei járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Vágbesztercétől 10 km-re keletre fekszik.
Története
[szerkesztés]1430-ban „Toppla” alakban említik először. 1431-ben „Tepla”, 1440-ben „Werchtepla”, 1458-ban „Felsew Tepla”, 1495-ben „Wrchtepla” alakban szerepel a korabeli forrásokban. A Klobusiczky és Podmaniczky családok birtoka, később a vágbesztercei uradalom része volt. 1598-ban 18 háza állt. 1720-ban 10 adózója volt. 1786-ban 39 házában 40 családban 225 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Vág Tepla, Verch Tepla. Tót faluk Trentsén Várm. földes Uraik Gr. Illésházy, Gr. Balassa, Gr. Szapáry, és több Uraságok, lakosaik katolikusok, és másfélék is, fekszenek Vág Beszterczéhez, ’s Szulóvhoz nem meszsze, földgyeik néhol soványak, keresetre módgyok a’ szomszéd fördőkben; fájok, és legelőjök van.”[2]
1828-ban 33 házában 263 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal és erdei munkákkal foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Tepla (Vágh-), tót falu, Trencsén vmegyében, a Vágh bal partján, 481 kath., 10 zsidó lak. Kicsiny de termékeny határral. F. u. b. Balassa, gr. Szapáry.”[3]
A trianoni békéig Trencsén vármegye Vágbesztercei járásához tartozott.
A háború után lakói főként idénymunkákból éltek. A szlovák nemzeti felkelés idején területén élénk partizántevékenység folyt. A Hőrka nevű dombon 10 partizán sírja található.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 216, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 265 lakosából 264 szlovák volt.
2011-ben 258 lakosából 234 szlovák volt.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. október 1.)
Külső hivatkozások
[szerkesztés]A Vágbesztercei járás települései | ||
|---|---|---|
Vágbeszterce (Považská Bystrica) | ||
Alsómarikó (Dolná Mariková) · Alsómogyoród (Dolný Lieskov) · Barossháza (Pružina) · Bogyós (Bodiná) · Boronás (Brvnište) · Cselkószabadja (Čelkova Lehota) · Demény (Domaniža) · Egyházasnádas (Podskalie) · Felsőhéve (Vrchteplá) · Felsőmarikó (Horná Mariková) · Felsőmogyoród (Horný Lieskov) · Gergőfalva (Ďurďové) · Hatna (Hatné) · Jeszence (Jasenica) · Kelestény (Klieština) · Kislednic (Malé Lednice) · Kosárfalva (Papradno) · Kosfalu (Kostolec) · Lejtős (Sverepec) · Osztopna (Stupné) · Pelyvássomfalu (Plevník–Drienové) · Pocsaró (Počarová) · Soltészperecsény (Prečín) · Szádecsne (Sádočné) · Sziklahát (Záskalie) · Szolopna (Slopná) · Vágudva (Udiča) |  | |
|
Ez a szlovákiai Trencséni kerület-beli településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |