Cselkószabadja
| Cselkószabadja (Čelkova Lehota) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Trencséni | ||
| Járás | Vágbesztercei | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Juraj Čelko | ||
| Irányítószám | 018 16 (pošta Domaniža) | ||
| Körzethívószám | 042 | ||
| Forgalmi rendszám | PB | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 148 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 37 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 455 m | ||
| Terület | 3,70 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 01′ 01″, k. h. 18° 31′ 27″49.016900°N 18.524200°EKoordináták: é. sz. 49° 01′ 01″, k. h. 18° 31′ 27″49.016900°N 18.524200°E | |||
| Cselkószabadja weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Cselkószabadja témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Cselkószabadja (1899-ig Cselkó-Lehota, szlovákul Čelkova Lehota) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Vágbesztercei járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Vágbesztercétől 17 km-re délkeletre fekszik.
Története
[szerkesztés]A települést a 14. század első felében alapították, nevét első birtokosáról, Cselkóról kapta. 1471-ben „Chelkwa Lehota” néven említik először. 1510-ben „Czelkowa Lehota”, 1598-ban „Czelkova Lehota” alakban bukkan fel a forrásokban. Nemesi birtok, majd rövid ideig a Podmaniczkyak vágbesztercei uradalmához tartozott. 1598-ban 4 nemesi udvarház található itt. 1720-ban 6 adózó háztartása volt, mind nemesek. 1784-ben 19 házában 21 családban 130 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Cselko Lehota. Tót falu Trentsén Várm. földes Urai H. Eszterházy, és több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Domanicshoz nem meszsze, mellyhez barátja is hasonlító.”[2]
1828-ban 20 háza és 192 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal és fakereskedéssel foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Lehota (Cselko), tót f., Trencsén vmegyében, Domanishoz 1/2 mfd. 180 kath., 6 zsidó lak. Főgazdaságát erdeje teszi, melly veres és közönséges fenyőfákból áll. F. u. gr. Eszterházy József és a Cselkó familia.”[3]
A trianoni békéig Trencsén vármegye Vágbesztercei járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 201, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 143 lakosából 142 szlovák volt.
2011-ben 136 lakosából 136 szlovák volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Haranglábát 1807-ben építették.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
További információk
[szerkesztés]A Vágbesztercei járás települései | ||
|---|---|---|
Vágbeszterce (Považská Bystrica) | ||
Alsómarikó (Dolná Mariková) · Alsómogyoród (Dolný Lieskov) · Barossháza (Pružina) · Bogyós (Bodiná) · Boronás (Brvnište) · Cselkószabadja (Čelkova Lehota) · Demény (Domaniža) · Egyházasnádas (Podskalie) · Felsőhéve (Vrchteplá) · Felsőmarikó (Horná Mariková) · Felsőmogyoród (Horný Lieskov) · Gergőfalva (Ďurďové) · Hatna (Hatné) · Jeszence (Jasenica) · Kelestény (Klieština) · Kislednic (Malé Lednice) · Kosárfalva (Papradno) · Kosfalu (Kostolec) · Lejtős (Sverepec) · Osztopna (Stupné) · Pelyvássomfalu (Plevník–Drienové) · Pocsaró (Počarová) · Soltészperecsény (Prečín) · Szádecsne (Sádočné) · Sziklahát (Záskalie) · Szolopna (Slopná) · Vágudva (Udiča) |  | |