Felsőmarikó
| Felsőmarikó (Horná Mariková) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Trencséni | ||
| Járás | Vágbesztercei | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1828 | ||
| Polgármester | Miroslav Hamar | ||
| Irányítószám | 018 03 | ||
| Körzethívószám | 042 | ||
| Forgalmi rendszám | PB | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 576 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 14 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 530 m | ||
| Terület | 47,56 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 14′ 46″, k. h. 18° 18′ 34″49.246111°N 18.309444°EKoordináták: é. sz. 49° 14′ 46″, k. h. 18° 18′ 34″49.246111°N 18.309444°E | |||
| Felsőmarikó weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőmarikó témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Felsőmarikó (szlovákul Horná Mariková) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Vágbesztercei járásban. Korábban Alsómarikóval együtt alkotta Marikó községet.
Fekvése
[szerkesztés]Vágbesztercétől 17 km-re északra, a Marikó-patak partján fekszik.
Története
[szerkesztés]Területe ősidők óta lakott, a puhói kultúra maradványait találták itt meg. „Kathlehatha – Dvelehoty” nevű birtokként 1321-ben említik először. 1438-ban „Marikowa Lehota” néven szerepel oklevélben. A 18. század elejétől a vágbesztercei váruradalom része volt. A mai település a 18. század végén keletkezett Alsómarikó határában.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Alsó, felső Hlboke, Hluboka. Tót faluk Trentsén Várm. földes Uraik több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszenek Szenitznek vagy Szénásfalunak szomszédságában, Predmirhez sem meszsze, legelőjök, fájok van, földgyeik nehezen miveltetnek, híres gyapjokból szép hasznok van.”[2]
Első írásos említése 1828-ban „Hornyo Hlboke” alakban történt. Ebben az évben 309 házában 2598 lakos élt. 1851-ben „Hornyo Hlboke” néven illetik, ekkor 2696 volt a lakosai száma.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Hlboke (Hornyo), hegyek közt elszórt nagy tót falu, Trencsén vmegyében, 2674 kath., 22 zsidó lak., kath. paroch. templommal. F. u. többen. Ut. p. Trencsén.”[3]
1890-ben „Hornyó-Hlboke” alakban tűnik fel. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, gyümölcstermesztéssel, famegmunkálással foglalkoztak. A nők a 20. század elejéig vászon és posztószövéssel, hímzéssel és ezek árusításával foglalkoztak. A trianoni békéig Trencsén vármegye Vágbesztercei járásához tartozott.
Ma két település: Alsó- és Felsőmarikó, melyekhez számos kis telep tartozik. 1945 után sok lakosa vándorolt el dél-szlovákiai és a cseh határ menti területekre. Mai hivatalos nevét 1954-ben kapta, amikor hivatalosan is kivált Alsómarikóból.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben Marikónak 4456, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.
2001-ben 824 lakosából 816 szlovák volt.
2011-ben 660 lakosából 610 szlovák volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Nepomuki Szent János tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1830-ban épült klasszicista stílusban.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
További információk
[szerkesztés]A Vágbesztercei járás települései | ||
|---|---|---|
Vágbeszterce (Považská Bystrica) | ||
Alsómarikó (Dolná Mariková) · Alsómogyoród (Dolný Lieskov) · Barossháza (Pružina) · Bogyós (Bodiná) · Boronás (Brvnište) · Cselkószabadja (Čelkova Lehota) · Demény (Domaniža) · Egyházasnádas (Podskalie) · Felsőhéve (Vrchteplá) · Felsőmarikó (Horná Mariková) · Felsőmogyoród (Horný Lieskov) · Gergőfalva (Ďurďové) · Hatna (Hatné) · Jeszence (Jasenica) · Kelestény (Klieština) · Kislednic (Malé Lednice) · Kosárfalva (Papradno) · Kosfalu (Kostolec) · Lejtős (Sverepec) · Osztopna (Stupné) · Pelyvássomfalu (Plevník–Drienové) · Pocsaró (Počarová) · Soltészperecsény (Prečín) · Szádecsne (Sádočné) · Sziklahát (Záskalie) · Szolopna (Slopná) · Vágudva (Udiča) |  | |