Soltészperecsény

	Soltészperecsény (Prečín)
	; Soltészperecsény zászlaja
	; Soltészperecsény zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Trencséni
Járás	Vágbesztercei
Rang	község
Első írásos említés	1385
Polgármester	Anton Lagíň
Irányítószám	018 15
Körzethívószám	042
Forgalmi rendszám	PB
	Népesség
Teljes népesség	1510 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	79 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	400 m
Terület	17,63 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 05′ 07″, k. h. 18° 31′ 11″49.085278°N 18.519722°EKoordináták: é. sz. 49° 05′ 07″, k. h. 18° 31′ 11″49.085278°N 18.519722°E
	Soltészperecsény weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Soltészperecsény témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Soltészperecsény (1899-ig Precsin, szlovákul Prečín) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Vágbesztercei járásban. Nemeslak tartozik hozzá.

Fekvése

Vágbesztercétőltól 8 km-re délkeletre fekszik.

Története

A mai község területén a történelem előtti időkből a hallstatti kultúra, a puhói kultúra és laténi kultúra hagyta itt nyomait. Területén valószínűleg már a 10. században szláv település állt.

A mai falu első írásos említése 1385-ből „Prichen” alakban származik. 1469-ben „Prechyn”, 1485-ben „Preczin” néven említik a korabeli források. A falu első ismert birtokosa Podmaniczky Balázs volt, aki 1469-ben Hunyadi Mátyástól kapta a birtokot. 1485-ben Perecsényi Vencel is birtokot szerez a községben. Ezután a Perecsényi és Podmaniczky családok birtoka volt, később a vágbesztercei váruradalom része. 1598-ban 19 ház állt a faluban.

Az első név szerint ismert tanító a községben az 1696-ban itt tanító Kuliffay Miklós volt. Első iskoláját 1700-ban építették, ez még fából készült. Második, 1772-ben épített iskola épülete már kőből készült. 1720-ban 17 adózója és szőlőskertje is volt. 1784-ben 50 házában 54 családban 334 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „PRECSEN. Tót falu Trentsén Vármegyében, földes Ura Gróf Balassa Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Praznóhoz nem meszsze, réttye, legelője, fája van, földgye közép termékenységű, második osztálybéli.”^[2]

1828-ban 45 háza és 437 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal és erdei munkákkal foglalkoztak. 1847-ben a tífuszjárványnak 104 áldozata volt a községben.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Precsén, tót falu, Trencsén vmegyében, Beszterczétől keletre 1 mfdnyire. Van 406 kath., 5 zsidó lak. Kath. paroch. temploma és nagy urasági majorsága. F. u. b. Balassa és gr. Szapáry. Ut. p. Zsolna.”^[3]

1880-ban épült fel a község harmadik iskolája. 1884-ben egy nagy árvízben csaknem az egész falu elpusztult. A trianoni békéig Trencsén vármegye Vágbesztercei járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 502, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 1340 lakosából 1329 szlovák volt.

2011-ben 1401 lakosából 1311 szlovák volt.

Nevezetességei

Római katolikus temploma eredetileg gótikus stílusú volt, de a 16. század végén reneszánsz stílusban, majd 1737 és 1798 között barokk stílusban építették át.
Barokk Szent Anna kápolnája 1758-ban épült, 1909-ben megújították. Főoltára és Nepomuki Szent János szobra a 18. század végén készült.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

Források

Radoslav Orávik: Pojme zaspievajme - ľudové piesne a odev z Prečína

Külső hivatkozások

Lásd még

Nemeslak

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]

Sablon:Vágbesztercei járás m v sz A Vágbesztercei járás települései
Vágbeszterce (Považská Bystrica)
Alsómarikó (Dolná Mariková) · Alsómogyoród (Dolný Lieskov) · Barossháza (Pružina) · Bogyós (Bodiná) · Boronás (Brvnište) · Cselkószabadja (Čelkova Lehota) · Demény (Domaniža) · Egyházasnádas (Podskalie) · Felsőhéve (Vrchteplá) · Felsőmarikó (Horná Mariková) · Felsőmogyoród (Horný Lieskov) · Gergőfalva (Ďurďové) · Hatna (Hatné) · Jeszence (Jasenica) · Kelestény (Klieština) · Kislednic (Malé Lednice) · Kosárfalva (Papradno) · Kosfalu (Kostolec) · Lejtős (Sverepec) · Osztopna (Stupné) · Pelyvássomfalu (Plevník–Drienové) · Pocsaró (Počarová) · Soltészperecsény (Prečín) · Szádecsne (Sádočné) · Sziklahát (Záskalie) · Szolopna (Slopná) · Vágudva (Udiča)		Szlovákia zászlaja