Ugrás a tartalomhoz

Lednic

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lednic (Lednica)
Lednic látképe
Lednic látképe
Lednic zászlaja
Lednic zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületTrencséni
JárásPuhói
Rangközség
Első írásos említés1259
PolgármesterKamil Karas
Irányítószám020 63
Körzethívószám042
Forgalmi rendszámPU
Népesség
Teljes népesség940 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség43 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság404 m
Terület22,65 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 06′ 31″, k. h. 18° 12′ 52″49.108611°N 18.214444°EKoordináták: é. sz. 49° 06′ 31″, k. h. 18° 12′ 52″49.108611°N 18.214444°E
Lednic weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Lednic témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Lednic (szlovákul Lednica) község Szlovákiában, a Trencséni kerület Puhói járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Puhótól 15 km-re nyugatra, a Fehér-Kárpátok völgyében, a Lednic-patak partján fekszik.

Története

[szerkesztés]

A mai község területén a bronzkorban a lausitzi kultúra és a la théne-kori puhói kultúra települése állt.

A mai települést 1259-ben „Lednyche” alakban említik először. Várát a 13. század közepén építtette a Csák nembeli Márk ispán. Már a 13. században állt a falu első román stílusú temploma, mely a mai plébániakert nyugati részén volt. 1262-ben „Ledniche” formában lelhető fel. 1321 előtt Csák Máté birtoka, majd több gazdája volt. 1321-ben „Lednuche”, 1341-ben „Legniche”, 1408-ban „Lednycze” alakban említik a korabeli források. 1465-ben Hunyadi Mátyástól szabad királyi városi rangot kapott.

1526 után vára a Podmaniczkyaké, akik rablólovagvárrá változtatták. 1598-ban a falunak 44 háza volt. 1628-ban ide telepítette le I. Rákóczi György a fehérhegyi csata után ide menekült huszitákat. Több tulajdonos után vára a Rákócziaké lett, s bár a vár már nem játszott érdemi szerepet, a fejedelmi család, így II. Rákóczi Ferenc címei között is szerepelt. 1672-ben Heister generális felégettette és leromboltatta, azóta rom. Ekkor pusztult el régi temploma is, helyette a mai iskola helyén fatemplomot építettek. 1720-ban 35 volt az adózók száma a faluban. Mai temploma 1733 és 1735 között épült fel. 1784-ben 121 házában 132 családban 657 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LEDNICZE. Rovne Lednicz. Besztercze Lednicze. Két tót faluk Trentsén Várm. földes Urai G. Balassa, és G. Szapáry Uraságok, lakosai katolikusok, fekszenek Pukovhoz mint egy 3/4 mértföldnyire, földgyeik közép termékenységűek, legelőjök sok, fájok is elég van.[2]

1828-ban 112 háza volt 805 lakossal, akik főként mezőgazdaságból éltek. A 19. században uradalmi major, sörfőzde, két malom, mészégető és fűrésztelep üzemelt a településen. A mezőgazdaság mellett a kézművességnek is nagy hagyományai vannak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a településről: „Lednicz, tót m. v., Trencsén vmegyében, bent a hegyek közt Morvaország felé: 780 kath., 17 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Emlitést érdemelnek az urasági majorság, sörfőző ház, mészégető kemencze, s egy igen szép kőris, fenyő, bikfából álló erdő. Feje egy uradalomnak, mellyhez 2 m. v. 24 falu, s egy kősziklára épült régi, már most lakhatatlan vár tartozik. Hajdan a Podmaniczkiaké volt, azután a fiskus elfoglalván Telekesy Imrének adta, később Dobó vezérnek; majd Rákóczy és Zalomér, ismét Matyasovszky birták: jelenleg gr. Erdődy György birtokában van. Ut. posta Trencsén 7 óra.[3]

A trianoni békéig Trencsén vármegye Puhói járásához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 805, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2011-ben 976 lakosából 954 szlovák volt.

2021-ben 940 lakosából 926 (+3) szlovák, 9 (+4) egyéb és 5 ismeretlen nemzetiségű volt.[4]

Neves személyek

[szerkesztés]

Nevezetességei

[szerkesztés]
Lednic vára 2018-ban
  • A falu végén a házak feletti meredek szikla oldalában állnak várának romjai. A vár két részét sziklába vájt alagút köti össze.[forrás?]
  • Nepomuki Szent János tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1735-ben épült.
  • Nepomuki Szent János és Szent Flórián szobrai 18. századiak.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]
  • Velička, Drahomír 2017: Unikátne archívne dokumenty z Lednice. Archívny almanach I.
  • Jozef Trnka 1999: Lednica - pamätnica obce
  • Jožo Martinka 1928: "Stála lipa, stála...". Časopis muzeálnej slovenskej spoločnosti 1928, 109
  • 1846 Domová pokladnica na rok 1847

Külső hivatkozások

[szerkesztés]