Lednic
Lednic (Lednica) | |||
Lednic látképe | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Szlovákia | ||
Kerület | Trencséni | ||
Járás | Puhói | ||
Rang | község | ||
Első írásos említés | 1259 | ||
Polgármester | Kamil Karas | ||
Irányítószám | 020 63 | ||
Körzethívószám | 042 | ||
Forgalmi rendszám | PU | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 940 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
Népsűrűség | 43 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 404 m | ||
Terület | 22,65 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 49° 06′ 31″, k. h. 18° 12′ 52″49.108611°N 18.214444°EKoordináták: é. sz. 49° 06′ 31″, k. h. 18° 12′ 52″49.108611°N 18.214444°E | |||
Lednic weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Lednic témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Lednic (szlovákul Lednica) község Szlovákiában, a Trencséni kerület Puhói járásában.
Fekvése
[szerkesztés]Puhótól 15 km-re nyugatra, a Fehér-Kárpátok völgyében, a Lednic-patak partján fekszik.
Története
[szerkesztés]A mai község területén a bronzkorban a lausitzi kultúra és a la théne-kori puhói kultúra települése állt.
A mai települést 1259-ben „Lednyche” alakban említik először. Várát a 13. század közepén építtette a Csák nembeli Márk ispán. Már a 13. században állt a falu első román stílusú temploma, mely a mai plébániakert nyugati részén volt. 1262-ben „Ledniche” formában lelhető fel. 1321 előtt Csák Máté birtoka, majd több gazdája volt. 1321-ben „Lednuche”, 1341-ben „Legniche”, 1408-ban „Lednycze” alakban említik a korabeli források. 1465-ben Hunyadi Mátyástól szabad királyi városi rangot kapott.
1526 után vára a Podmaniczkyaké, akik rablólovagvárrá változtatták. 1598-ban a falunak 44 háza volt. 1628-ban ide telepítette le I. Rákóczi György a fehérhegyi csata után ide menekült huszitákat. Több tulajdonos után vára a Rákócziaké lett, s bár a vár már nem játszott érdemi szerepet, a fejedelmi család, így II. Rákóczi Ferenc címei között is szerepelt. 1672-ben Heister generális felégettette és leromboltatta, azóta rom. Ekkor pusztult el régi temploma is, helyette a mai iskola helyén fatemplomot építettek. 1720-ban 35 volt az adózók száma a faluban. Mai temploma 1733 és 1735 között épült fel. 1784-ben 121 házában 132 családban 657 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „LEDNICZE. Rovne Lednicz. Besztercze Lednicze. Két tót faluk Trentsén Várm. földes Urai G. Balassa, és G. Szapáry Uraságok, lakosai katolikusok, fekszenek Pukovhoz mint egy 3/4 mértföldnyire, földgyeik közép termékenységűek, legelőjök sok, fájok is elég van.”[2]
1828-ban 112 háza volt 805 lakossal, akik főként mezőgazdaságból éltek. A 19. században uradalmi major, sörfőzde, két malom, mészégető és fűrésztelep üzemelt a településen. A mezőgazdaság mellett a kézművességnek is nagy hagyományai vannak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a településről: „Lednicz, tót m. v., Trencsén vmegyében, bent a hegyek közt Morvaország felé: 780 kath., 17 zsidó lak. Kath. paroch. templom. Emlitést érdemelnek az urasági majorság, sörfőző ház, mészégető kemencze, s egy igen szép kőris, fenyő, bikfából álló erdő. Feje egy uradalomnak, mellyhez 2 m. v. 24 falu, s egy kősziklára épült régi, már most lakhatatlan vár tartozik. Hajdan a Podmaniczkiaké volt, azután a fiskus elfoglalván Telekesy Imrének adta, később Dobó vezérnek; majd Rákóczy és Zalomér, ismét Matyasovszky birták: jelenleg gr. Erdődy György birtokában van. Ut. posta Trencsén 7 óra.”[3]
A trianoni békéig Trencsén vármegye Puhói járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 805, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2011-ben 976 lakosából 954 szlovák volt.
2021-ben 940 lakosából 926 (+3) szlovák, 9 (+4) egyéb és 5 ismeretlen nemzetiségű volt.[4]
Neves személyek
[szerkesztés]- Itt hunyt el 1940-ben Cserhelyi Sándor piarista tanár, igazgató, tartományi főnök.
- Itt szolgált Bélaváry György udvarbíró, várkapitány.
- Itt szolgált Csuty Pál vármegyei tisztviselő, várkapitány.
Nevezetességei
[szerkesztés]- A falu végén a házak feletti meredek szikla oldalában állnak várának romjai. A vár két részét sziklába vájt alagút köti össze.[forrás?]
- Nepomuki Szent János tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1735-ben épült.
- Nepomuki Szent János és Szent Flórián szobrai 18. századiak.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ ma7.sk
Források
[szerkesztés]- Velička, Drahomír 2017: Unikátne archívne dokumenty z Lednice. Archívny almanach I.
- Jozef Trnka 1999: Lednica - pamätnica obce
- Jožo Martinka 1928: "Stála lipa, stála...". Časopis muzeálnej slovenskej spoločnosti 1928, 109
- 1846 Domová pokladnica na rok 1847
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- Hivatalos oldal
- Községinfó
- Lednic Szlovákia térképén
- Lednic vára (szlovák nyelvű leírás sok képpel)
- Szlovák várak (fotógaléria)
- E-obce.sk