Nemőc

	Nemőc (Nimnica)
	Nemőc gyógyfürdője a Vág partján
	; Nemőc zászlaja
	; Nemőc zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Trencséni
Járás	Puhói
Rang	község
Első írásos említés	1408
Polgármester	Ladislav Ďureček
Irányítószám	020 71
Körzethívószám	042
Forgalmi rendszám	PU
	Népesség
Teljes népesség	716 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	95 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	266 m
Terület	7,36 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 08′ 21″, k. h. 18° 21′ 24″49.139167°N 18.356667°EKoordináták: é. sz. 49° 08′ 21″, k. h. 18° 21′ 24″49.139167°N 18.356667°E
	Nemőc weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Nemőc témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nemőc (szlovákul Nimnica) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Puhói járásban.

Fekvése

Puhótól 3 km-re északkeletre, a Vág jobb partján fekszik.

Története

A mai község területén az őskorban a laténi és puhói kultúra emberének települése állt. A mai települést 1408-ban "Nywnycze" említik először. 1469-ben Newnicze, 1598-ban "Nywnicza" alakban szerepel az írott forrásokban. 1598-ban 39 adózó portája volt. 1720-ban 15 volt az adóegységek száma. 1784-ben 54 házában 64 család és 306 lakos élt. 1828-ban 32 házában 369 lakos élt. Lakói főként mezőgazdaságból éltek. A 19. századtól szeszfőzde működött a községben.

A 18. század végén Vályi András szerint "NIMNICZ. Okrut Nimnicz. Tót falu Trentsén Várm. földes Urai Ugronovits, és több Uraságok, lakosai katolikusok, fekszik Vág vize partyán, Puchovhoz nem meszsze, és annak filiája, földgye termékeny, legelője van, savanyú vize is, piatzozása közel."^[2]

A 19. század közepén Fényes Elek szerint "Nimnicza, tót falu, Trencsén vármegyében, a Vágh jobb partján, Puchó mellett, 180 kath., 116 evang., 53 zsidó lak. Termékeny határ; savanyuviz-forrása hasonló a kubraihoz, csakhogy ebben kevés alcali só is találtatik, a mi ott hibázik. F. u. többen."^[3]

A trianoni békeszerződésig Trencsén vármegye Puhói járásához tartozott. Határában 1950-ben melegvizű gyógyforrást találtak, melyre 1959-ben gyógyfürdőt építettek.

Népessége

1910-ben 339, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 619 lakosából 603 szlovák volt.

2011-ben 697 lakosából 656 szlovák volt.

Nevezetességei

Gyógyfürdője az 1950-es évek végén és az 1960-as évek elején épült. 1998 és 2003 között öt gyógyszálló épült. 1996-ban új, üveghomlokzatú balneoterápiás épület készült el körülötte szép parkkal.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

További információk

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]