Vidornya

	Vidornya (Vydrná)
	; Vidornya zászlaja
	; Vidornya zászlaja
	Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Trencséni
Járás	Puhói
Rang	község
Első írásos említés	1475
Polgármester	Milan Gášek
Irányítószám	020 53
Körzethívószám	042
Forgalmi rendszám	PU
	Népesség
Teljes népesség	297 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	26 fő/km²
	Földrajzi adatok
Tszf. magasság	406 m
Terület	13,44 km²
Időzóna	CET, UTC+1
	Elhelyezkedése
	é. sz. 49° 12′ 11″, k. h. 18° 15′ 01″49.203000°N 18.250200°EKoordináták: é. sz. 49° 12′ 11″, k. h. 18° 15′ 01″49.203000°N 18.250200°E
	Vidornya weboldala
	A Wikimédia Commons tartalmaz Vidornya témájú médiaállományokat.
	Sablon • Wikidata • Segítség
	Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Vidornya (1899-ig Vidrna, szlovákul Vydrná) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Puhói járásban.

Fekvése

Puhótól 12 km-re északnyugatra fekszik, korábban Alsórétfaluhoz tartozott.

Története

A települést 1475-ben „Wydrna” néven említik először. 1515-ben „Wydorna”, 1598-ban „Wydrna” alakban szerepel. Lednic várának uradalmához tartozott. 1598-ban 13 ház állt a településen. 1720-ban malma és 12 adózója volt. 1784-ben 96 házában 109 családban 661 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „VIDERNA. Tót falu Trentsén Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, fekszik Lukihoz közel, mellynek filiája; határja közép termésű.”^[2]

1828-ban 101 házzal és 622 lakossal rendelkezett, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. A falu híres volt gyümölcstermesztéséről és szeszfőzde is működött itt.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Viderna, Trencsén m. tót falu, Puchótól északnyugotra egy mfldnyire. 21 kath., 567 evang., 27 zsidó lak. Sovány határ, derék erdő; és hasznos legelő, s korcsmák. F. u. több közbirtokosok. Ut. p. Terncsén.”^[3]

A trianoni békéig Trencsén vármegye Puhói járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 545, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 351 lakosából 347 szlovák volt.

2011-ben 350 lakosából 340 szlovák volt.

Jegyzetek

↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

Külső hivatkozások

[1a51c02e0fdfeab92df411283c0efd8f3e0c312b-1] The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal

[2] Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.

[3] Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.

[1]

[2]

[3]