Donány
| Donány (Dohňany) | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Trencséni | ||
| Járás | Puhói | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1471 | ||
| Polgármester | Milan Panáček | ||
| Irányítószám | 020 51 | ||
| Körzethívószám | 042 | ||
| Forgalmi rendszám | PU | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1859 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 60 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 336 m | ||
| Terület | 28,75 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 49° 08′ 49″, k. h. 18° 17′ 17″49.146944°N 18.288056°EKoordináták: é. sz. 49° 08′ 49″, k. h. 18° 17′ 17″49.146944°N 18.288056°E | |||
| Donány weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Donány témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Donány (szlovákul Dohňany) község Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Puhói járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Puhótól 5 km-re északnyugatra, a Fehérvíz partján fekszik.
Története
[szerkesztés]A község területe már a római korban lakott volt, ezt bizonyítják az itt előkerült i. e. 1. századból származó kerámialeletek.
A falut 1471-ben említik először a lednici uradalom részeként. A 15. században a Felvidék északnyugati területeire román pásztorok érkeztek, akik közül néhányan a mai település hegyeiben és völgyeiben telepedtek le. Ők később beolvadtak a környező szlovák lakosságba. Arról, hogy itt emberek lakta település található, 1532-ből származik az első adat. 1599-ben a török ütött rajta a falun. Lakói földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkoztak.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „DOHNAI. vagy Dohnan. Tót falu Trentsén Vármegyében, lakosai katolikusok, fekszik hegyek között, határja középszerű, de néhol soványos, és szorgalmatos mivelést kíván, legelője gazdag, és lakosai számos juhokat tartanak.”[2]
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Dohnyán, Trencsén m. tót falu, Pucho filial. 399 kath., 175 evang., 52 zsidó lak. F. u. többen.”[3]
A trianoni békéig Trencsén vármegye Puhói járásához tartozott.
1923-ban a falu egy része leégett.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 737, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 1730 lakosából 1717 szlovák volt.
2011-ben 1736 lakosából 1681 szlovák volt.
Neves személyek
[szerkesztés]- Itt szolgált Anton Bielek (1857-1911) szlovák író
- Itt szolgált Ferko Urbánek (1858-1934) szlovák író, hivatalnok
- Itt szolgált Jozef Gregor Tajovský (1874-1940) szlovák író, költő, tanár, hivatalnok, politikus
Nevezetességei
[szerkesztés]- 1865-ben épült, Szent Cirill és Metód tiszteletére szentelt római katolikus temploma
- 1992-ben épült evangélikus temploma
- Kataszterében több történeti erődített hely (pl. Gímes) is található[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Putovanie po hradoch slovenských 2, 114
További információk
[szerkesztés]A Puhói járás települései | ||
|---|---|---|
Puhó (Púchov) | ||
|  | |