Turcsány
| Turcsány (Turčianky) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia | ||
| Kerület | Trencséni | ||
| Járás | Simonyi | ||
| Rang | község | ||
| Első írásos említés | 1293 | ||
| Polgármester | Eva Dragulová | ||
| Irányítószám | 958 44 | ||
| Körzethívószám | 038 | ||
| Forgalmi rendszám | PE | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 140 fő (2021. jan. 1.)[1] | ||
| Népsűrűség | 40 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 223 m | ||
| Terület | 3,73 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 48° 34′ 50″, k. h. 18° 19′ 15″48.580556°N 18.320833°EKoordináták: é. sz. 48° 34′ 50″, k. h. 18° 19′ 15″48.580556°N 18.320833°E | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Turcsány témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Turcsány (1898-ig Turcsánka, szlovákul Turčianky) falu Szlovákiában, a Trencséni kerületben, a Simonyi járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Simonytól 8 km-re délnyugatra fekszik.
Története
[szerkesztés]A község területén már az újkőkorban is éltek emberek. A bronzkorban a lausitzi kultúra települése állt itt.
A mai települést 1293-ban "Nova Villa Turchan" néven említik először. 1327-ben "Turchan", 1773-ban "Turcsanka" volt a neve. A Divéky, majd a Turcsányi család birtoka. 1341 és 1430 között a kolosi apátságé, majd a Turcsányi, Bossányi, Kolbusiczky családoké. 1715-ben 2 zsellér háztartása volt. 1778-ban 3 nemesi, 8 jobbágy és 5 zsellér háztartás létezett a településen. 1828-ban 35 házában 240 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, idénymunkákkal foglalkoztak. A faluban kőbánya is működött.
Vályi András szerint " TURCSÁNKA. Tót falu Nyitra Várm. földes Ura Turcsányi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Krasznóhoz nem meszsze, mellynek filiája; határja ollyan, mint Janofalváé."[2]
Fényes Elek szerint " Turcsánka, tót falu, Nyitra vmegyében, Széplak filial., 240 kath. lak. F. u. a Turcsányi csal."[3]
Nyitra vármegye monográfiája szerint "Turcsánka, Barsmegyével határos tót község Ó-Széplak mellett, 150 r. kath. lakossal. Postája Tőkés-Ujfalu, táviró- és vasúti állomása Nagy-Bossány. A falu határában kitünő kőbánya van. Földesurai a XIII. század végén a Divék nemzetségbeliek voltak, később a Turcsányi-család."[4]
A trianoni békeszerződésig Nyitra vármegye Nyitrazsámbokréti járásához tartozott.
Népessége
[szerkesztés]1910-ben 142, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 152 lakosából 151 szlovák volt.
2011-ben 149 lakosából 147 szlovák volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]- A falu középkori, valószínűleg román stílusú templomának romjai.
- Neogótikus kápolna a 19. század második feléből.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu – Sziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914. → elektronikus elérhetőség Nyitra vármegye.
Források
[szerkesztés]- Martin Bóna – Ján Lukačka 2015: Kultúrno - historické pamiatky Stredného Ponitria. Topoľčany. ISBN 978-80-89173-45-7
Külső hivatkozások
[szerkesztés]A Simonyi járás települései | ||
|---|---|---|
Simony (Partizánske) | ||
|  | |