Ugrás a tartalomhoz

Vágtapolca

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Teplička nad Váhom szócikkből átirányítva)
Vágtapolca (Teplička nad Váhom)
Vágtapolca zászlaja
Vágtapolca zászlaja
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásZsolnai
Rangközség
Első írásos említés1267
PolgármesterViliam Mrázik
Irányítószám013 01
Körzethívószám041
Forgalmi rendszámZA
Népesség
Teljes népesség4379 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség345 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság340 m
Terület10,88 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 13′ 26″, k. h. 18° 47′ 57″49.223889°N 18.799167°EKoordináták: é. sz. 49° 13′ 26″, k. h. 18° 47′ 57″49.223889°N 18.799167°E
Vágtapolca weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vágtapolca témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Vágtapolca (1899-ig Teplicska, szlovákul Teplička nad Váhom) község Szlovákiában, a Zsolnai kerület Zsolnai járásában.

Fekvése

[szerkesztés]

Zsolnától 3 km-re keletre, a Vág jobb partján fekszik.

Nevének eredete

[szerkesztés]

Neve a szláv tepl (= meleg) melléknévből ered és meleg víz forrásaira utal.

Története

[szerkesztés]

A határában emelkedő Stráník-hegyen már a kőkorszakban is volt emberi település. A bronzkorban a lausitzi kultúra, majd a puhói és a hallstatti kultúra települései álltak itt.

A települést 1267-ben „Toplucha” alakban említik először. Plébániája 1300-ban már állt. 1332-ben „Toplisa” néven találjuk. 1403-ban a zsolnai német jog alapján telepítették be. 1420-ban Luxemburgi Zsigmond az uradalommal együtt Dersffy Szaniszlónak adományozta és a 16. század végéig a család birtoka maradt. Ők építették a település kastélyát is. 1438-ban „Teplicza”, 1598-ban „Theplicza” néven szerepel a korabeli forrásokban, ekkor 55 ház állt itt. Óvár, majd Sztrecsény várának uradalmához tartozott. A 17. században a Wesselényi család birtoka és a sztrecsényi uradalom központja lett, majd később a kiterjedt teplicskai uradalom központja.

A háromtornyú Wesselényi-kastélyban kezdődött a Wesselényi-féle összeesküvés. Buda töröktől való visszavétele után a lengyel származású gróf Johann Jakob Löwenburg birtoka lett a község. Ő építtette a templom lorettói kápolnáját, ahol Wesselényi Ferenc nádor első feleségének maradványait elhelyezték. Halála után veje, gróf Windischgrätz követte őt a birtoklásban. 1720-ban 2 malma és 12 adózója volt. 1737-ben a falu hetipiac és vásártartási jogot kapott. Szövőgyárát 1767-ben alapították. A kastélyt (is) a Windischgratz család építtette át a 18. század második felében. 1784-ben 111 házában 141 családban 728 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „TEPLICZE. Tót Mezőváros Trentsén Várm. földes Ura Gróf Illésházy Uraság, lakosai katolikusok, ’s Szent egyháza Sz. István Királynak emlékezetére szenteltetett, fekszik Budetinyhez nem meszsze, ’s az Uraságnak kastéllyával díszesíttetik; határja termékeny, réttye, legelője, fája van, fabrikája pedig nevezetesíti.[2]

1828-ban 103 házában 873 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal, erdei munkákkal, fafeldolgozással, kézművességgel, szeszfőzéssel foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a településről: „Teplicz, (Teplicza), tót m. v. Trencsén vgyében, 3 fertálynyira Zsolnától: 899 kath., és 7 zsidó lak. Ékesiti az uraság kastélya 1 kápolnával együtt, mellyben nyugosznak Bosnyák Sophia, Vesselényi Ferencz nádor jótéteményeiről hires, és 1644-ikben meghalálozott hitvesének hamvai. Továbbá van itten kath. paroch. templom, és még 3 kápolna. Földe a Vágh mellett termékeny, fája elég, rétjei igen jók, lakosai ezen kivül vászon szövésből, kézi mesterségekből és pálinka-főzésből táplálják magokat. Papiros-malma meglehetős papirost készít. Vásárjai nem nevezetesek. Posztó-gyára elenyészett. F. u. Sina György.[3]

1858. január 15-én a falut földrengés rázta meg, melyben a házak többsége megrongálódott. Határában egykor melegvíz-források törtek fel, erre emlékeztet a község címere is, mely fürdő nőalakot ábrázol. A forrásoknak mára nyoma sem maradt. A trianoni békéig Trencsén vármegye Zsolnai járásához tartozott.

1925-ben üveggyár kezdte meg működését. 1980 és 1991 között Zsolna városához tartozott.

Népessége

[szerkesztés]

1910-ben 1084, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2011-ben 3754 lakosából 3603 szlovák volt.

Nevezetességei

[szerkesztés]
  • Központjában áll a 16. századi késő reneszánsz négy saroktornyos Sina-kastély. A kastélyt a 16. század végén a Dersffy család építtette. A 17. század második felében és a 18. század második felében bővítették. Windischgrätz gróf a kastély mellett gazdasági épületeket emeltetett és ezekben gyolcs- és gyapjúüzemet alapított. Tőle a genovai köztársaság vette meg a kastélyt, majd az olasz Solignac grófé lett. Ezután Sina György báró vette meg és a 19. század közepén Sina Simon volt a birtokosa.
  • Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1589-ben épült reneszánsz stílusban. 1750-ben barokk stílusban építették át, 1926 és 1928 között bővítették. Templomának lorettói kápolnájában őrzik Wesselényi Ferencné Bosnyák Zsófia koporsóját, akit szentként tisztelnek. A sír búcsújáróhely. A sír eredetileg Sztrecsény várában volt, de amikor ennek új tulajdonosa lett, a Wesselényi család hamvait eltávolította, ekkor hozták át a falu templomába. Bosnyák Zsófia földi maradványait egy zsolnai illetőségű férfi 2009. április 1-jén felgyújtotta.[4] A maradványokat április 26-án engesztelő szentmise keretében üvegurnában helyezték vissza a kápolnába.[5]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar országnak leírása | Országleírások | Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.com. (Hozzáférés: 2024. április 11.)
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Az Új Szó tudósítása. [2009. április 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. április 2.)
  5. Az Új Szó tudósítása. [2009. április 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. május 13.)

További információk

[szerkesztés]