Ugrás a tartalomhoz

Törökország vasúti közlekedése

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Törökország
Az isztambuli Haydarpaşa pályaudvar
Az isztambuli Haydarpaşa pályaudvar
Működtetés
Nemzeti vasúttársaságTörök Államvasutak
Fő üzemeltetőkTörök Államvasutak
Statisztika
Utasok száma81 millió fő évente
Utaskilométer5553 millió km évente
Felmérés éve2012
Teherszállítás21 millió tonna évente
A hálózat hossza
Teljes hossz12 008[1] km
Kétvágányú vonalak946 km
Villamosított vonalak3216[1] km
Nagysebességű vonalak447[2] km
Nyomtávok
Fő nyomtáv1435 mm
Nagysebességű nyomtáv1435 mm
További információk
Alagutak száma804
Alagutak hossza200,4 km
Leghosszabb alagútMarmaray alagút
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Törökország témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

A törökországi vasúti pályák a Török Államvasutak (Türkiye Devlet Demir Yolları – TCDD) kezelésében vannak. Az üzemelés alatt álló hossz jelenleg 12 008 kilométer (2012),[1] ami az ország nagyságához képest európai mértékkel mérve viszonylag ritka hálózatot alkot. A normál nyomtávú pályák elmúlt évekbeli nagyszabású villamosításának köszönhetően mára a felsővezetékkel ellátott szakaszok hossza 3216 km.[1]

A vasúti közlekedést az országban kizárólag a Török Államvasutak bonyolítja le, a személy- és teherszállítást egyaránt. A személyszállítás éves forgalma 81 millió utas, míg a teherforgalom a hálózaton nagyjából 21 millió tonna. Az utasforgalom kétharmadát az isztambuli és ankarai elővárosi közlekedés teszi ki.

Az ország helyzetének köszönhetően a nemzetközi vonatok száma alacsony, közvetlen kapcsolata van Isztambulnak az európai oldalon Belgráddal, Bukaresttel, Szófiával, és Szalonikivel, az ázsiai oldalon Teheránnal, Tebrizzel és Damaszkusszal. A korábban működő bagdadi járat az iraki bizonytalan állapotok miatt nem közlekedik.

Törökországban van az ázsiai kontinens legnyugatibb vasúti állomása: az İzmir agglomerációjához tartozó Ulukent község elővárosi vasúti megállója.

Fejlesztések

[szerkesztés]

A vasúti közlekedés talán a leginkább fejlődő közlekedési ág ma Törökországban. Több, európai szemmel is óriási beruházás van folyamatban a továbbra is meglevő villamosítási, pályarekonstrukciós munkák mellett.

A Marmaray alagutat a Boszporusz alatt 2004-ben kezdték el építeni,[3] szerepe elsősorban az eddig két, különálló hálózatból álló török vasúti pályák összekapcsolása, valamint Isztambul belső közlekedésének javítása. Létrejöttével a Közel-Kelet vasúthálózatai közvetlen kapcsolatot nyernek, lehetőség lesz a folyamatos szállításra, kikerülve a jelentős időveszteséget okozó isztambuli vasúti kompokat.

Nagysebességű vasút

[szerkesztés]
Bővebben: Törökország nagysebességű vasúti közlekedése

A Török Államvasutak, (TCDD), az Isztambul–Ankara között épülő nagysebességű vasútvonal első szakaszán 2007-ben megkezdte a próbákat a Trenitáliától bérelt ETR 500 sorozatú motorvonatokkal. A jelenlegi nagysebességű hálózat hossza 447 km.[2]

Városi kötöttpályás közlekedés

[szerkesztés]

A nagyvasúti közlekedésen túl, a hagyományos városi kötöttpályás közlekedési eszközök, a metró, és villamoshálózatok kiépítése is előtérbe került. A városok lélekszámához viszonyítva a városi kötöttpályás közlekedés hosszát, a török nagyvárosok európai szinten igen alacsony értéket mutatnak fel, 250-300 ezer főre jut egy km városi kötöttpályás hálózat.

Metró

[szerkesztés]

Törökországban jelenleg két valódi metró üzemel, egy-egy vonallal, az 1991 óta üzemelő isztambuli, és az 1997 óta működő ankarai. Mindkét városban további vonalak és szakaszok állnak építés, és kivitelezés alatt.

A hagyományos metrón túl mindkét nagyvárosban, illetve İzmirben, és Bursaban is kiépült egy, a közúti forgalomtól elválasztott, részben föld alatt futó kisebb kapacitású, villamos-jellegű járművekkel lebonyolított rendszer, melyhez hasonló jelenleg is épül Adanaban.

Villamos

[szerkesztés]
Villamosok Isztambulban

Törökországban az elmúlt 30 évben villamosközlekedés nem létezett. A folyamatosan jelentkező városi közlekedési problémák következményeként ma több városban is fut villamos, és más települések elképzelései között is szerepel hasonló üzemek építése. Az első két város, ahol a villamos közlekedés megvalósult, Isztambul, és Eskişehir volt, mindkét helyen alacsony padlós, modern járművek bonyolítják le a forgalmat. A villamosok egyúttal városépítészeti hatásokat is kifejtettek. A modern villamosokon túl a régebbiek is megjelentek: Konyaban, és Antalya hagyományos, használt német származású villamosok bonyolítják le a forgalmat, alapját képezve egy később kiépülő modern hálózatnak, míg Isztambulban nosztalgiavillamos jelleggel közlekednek régi járművek.

A következő város, ahol új villamosvonalat avatnak, várhatóan Kayseri lesz, ahol folyamatban van egy új, modern, forgalomtól részben elválasztott közúti vasút létesítése

Járművek

[szerkesztés]

Mozdonyok

[szerkesztés]
Sorozat Kép Darabszám Gyártás éve Üzembe helyezés Típus Teljesítmény Gyártó Megjegyzés
DE18000 18001-18005 1970 1970 Dízel-villamos 1800 LE (1320 kW) SMTE
DE24000 24001-24418 1970-84 1970-84 Dízel-villamos 2360 LE (1760 kW) TÜLOMSAŞ (SMTE) A TCDD teljes dízelesítéséhez szerezték be.
DE18100 18101-18120 1978 1978 Dízel-villamos 1800 LE (1320 kW) SMTE Ordered for use in District 3.
DE11000 11001-11085 1985 1985 Dízel-villamos 1065 LE (780 kW) Krauss-Maffei, TÜLOMSAŞ Az első 20 db-ot a Krauss-Maffei, a többit 60-at a TÜLOMSAŞ gyártotta.
DE22000 22001-22086 1985-89 1985-89 Dízel-villamos 2200 LE (1620 kW) TÜLOMSAŞ (Electro-Motive Division)
E43000 43001-43045 1987 1987 Villamos 4260 LE (3180 kW) TÜLOMSAŞ (Toshiba)
DH7000 7001-7020 1994 1994 Dízel-hidraulikus 710 LE (522 kW) TÜLOMSAŞ
E52500 52501-52520 1967 1998-2005 Villamos 5180 LE (3860 kW) Končar (ASEA) Eredetileg 1967-ben épült class 441-ként, majd 1998-ban vette meg és építette újjá a TCDD.
DH9500 9501-9526 1999 1999 Dízel-hidraulikus 950 LE (700 kW) TÜLOMSAŞ
DE33000 33001-33089 2003-04 2003-04 Dízel-villamos 3300 LE (2463 kW) TÜLOMSAŞ (Electro-Motive Diesel) A DE22000-en alapul
E50000 ????-???? 2013- 2014- Villamos ???? Hyundai Rotem, TÜLOMSAŞ Bemutatópéldány.

Motorvonatok

[szerkesztés]
Modell Kép Darabszám Gyártás éve Típus Teljesítmény Gyártó Megjegyzés
MT5500 5501-5511 1968 DMU 810 kW Fiat
E14000 14001-14075 1979 EMU 520 kW TÜVASAŞ (Groupement 50Hz)
DM15000 15001-15012 2008 DMU 650 kW EUROTEM
HT65000 65001-65012 2009- EMU 4800 kW CAF A TCDD nagysebességű vasúti szerelvényei
E22000 22001-22033 2009- EMU CAF Az İZBAN elővárosi vasút használja
E23000 23001-23033 2009- EMU EUROTEM
MT30000 30001-30012 2011- DMU 650 kW TÜVASAŞ (Hyundai Rotem)
Marmaray motorvonatok ????-???? 2011- EMU EUROTEM A Marmaray projectnél fogják használni

Személykocsik

[szerkesztés]
Sorozat Kép Gyártás éve Típus Gyártó
InterCity kocsi 1980-90 személykocsi, Couchette, étkezőkocsi, Generátor kocsi TÜVASAŞ
Regionális kocsi 1972 személykocsi TÜVASAŞ
MT5600 1990 személykocsi TÜVASAŞ
TVS2000 1992 személykocsi, étkezőkocsi, Couchette, Sleeper, Generátor kocsi TÜVASAŞ
MT5700 1993 személykocsi Fiat

Vasúti kapcsolata más országokkal

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]
Commons:Category:Rail transport in Turkey
A Wikimédia Commons tartalmaz Törökország vasúti közlekedése témájú médiaállományokat.

Irodalom

[szerkesztés]
  • Benno Bickel: Zeittafel Bagdadbahn, in: Jürgen Franzke (Hrsg.): Bagdadbahn und Hedjazbahn. Deutsche Eisenbahngeschichte im Vorderen Orient, Nürnberg 2003, ISBN 3-921590-05-1, S. 160–162.
  • Johannes Müller: Syrien und die Hedschasbahn. Dampf und Reise / Überseeische Eisenbahnen 1/1989.
  • Erika Preissig, Günther Klebes: Eisenbahnbau und Eisenbahnprojekte im Orient und die damit verfolgten wirtschaftlichen und politischen Ziele, in: Jahrbuch für Eisenbahngeschichte 21 (1989), S. 43–102.

Források

[szerkesztés]
  1. ↑ a b c d The World Factbook. cia.gov, 2014 [last update]. [2016. május 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. március 2.)
  2. ↑ a b High Speed Lines in the World (angol nyelven). uic.org, 2021 [last update]. (Hozzáférés: 2023. június 26.)
  3. ↑ TCDD – Marmaray. [2010. március 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. január 3.)
  4. ↑ Станцию Ахалкалаки в Грузии спроектируют в Азербайджане (Georgia's Akhalkalaki station will be designed by an Azerbaijani firm). Interfax, 2009. november 17. (oroszul)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Törökország_vasúti_közlekedése&oldid=27451443”