Csehország vasúti közlekedése
| Csehország vasúti közlekedése | |
.jpg) | |
| railjet vonat Prágában | |
| Működtetés | |
| Nemzeti vasúttársaság | České dráhy |
| Fő üzemeltetők | Lásd: Csehország vasúttársaságainak listája |
| Statisztika | |
| Utasok száma | 180,94 millió[1] évente |
| Utaskilométer | 6,887 milliárd[1] évente |
| Felmérés éve | 2008 |
| Teherszállítás | 89,62 millió tonna[1] évente |
| A hálózat hossza | |
| Teljes hossz | 9620[2] km |
| Kétvágányú vonalak | 1851[1] km |
| Villamosított vonalak | 3041[1] km |
| Nagysebességű vonalak | 0 km |
| Nyomtávok | |
| Fő nyomtáv | 1435 mm |
| 1435 mm | 9521[2] km |
| 750 mm | 99[2] km |
| Áramrendszer | |
| Fő áramrendszer | 3000 V DC |
| 3000 V DC | 1733[2] km |
| 25 kV 50 Hz AC | 1314 km |
| 1500 V DC | 24 km |
| További információk | |
| Alagutak száma | 154 |
| Alagutak hossza | 42,37 km |
| Leghosszabb alagút | Ejpovice-alagút (4150 m) |
| Hidak száma | 6697 |
| Leghosszabb híd | Negrelliho viadukt (1110 m) |
| Állomások száma | 2808 |
| Térkép | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Csehország vasúti közlekedése témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Csehország vasúthálózatának hossza 9620 km, melyből 3041 km villamosított. A hálózatból 9521 km normál, 99 km 750 mm nyomtávú.[2] Az országban kétféle villamosítás terjedt el, régebben 3000 V egyenárammal villamosítottak, később áttértek a 25 kV 50 Hz váltakozó áramra.
A cseh vasúti liberalizáció
[szerkesztés]2003. január 1-jén létrejött Csehországban a České dráhy a. s., a kereskedő vasút. A pályavasúti cég a SŽDC lett. A pályakapacitás elosztása a DU feladata, a teherszállításé pedig a ČD Cargóé.
A cseh vasúthálózat az egyik legsűrűbb a világon. A mellékvonalak nagy száma miatt a kétvágányú szakaszok aránya alacsony. Az országon két páneurópai folyosó halad keresztül, amelyek átépítése évek óta tart. Az országban jelenleg[mikor?] hét magánüzemeltetőt tartanak nyilván – a kisvasutak kezelőit nem számítva. A legtöbbjük kizárólag a teherforgalomban vesz részt.
A magántársaságok egy része iparvasutak üzemeltetését végzi. Három társaság üzemeltet normál nyomtávolságú vasútvonalat összesen 79 km hosszban. Az ezzel foglalkozó társaságok is inkább a teherforgalomra koncentrálnak. A bányaüzemek vasútjainak némelyike évi egy millió tonna feletti anyagot is megmozgat.
Személyszállítás
[szerkesztés]A közúthálózat fejlesztése és az autók számának növekedése a cseh vasút forgalmának érezhető csökkenését váltotta ki. 2003-ban így is 172 millió utast szállítottak. A decentralizált országban nem sok nagyváros van, így a forgalom jelentős részét a regionális vonatok teljesítménye adja. Az alacsony átlagos utazási távolság miatt a cseh vasút noha majdnem 50%-kal több utast szállít, mint a MÁV, mégis utaskilométer-teljesítménye alig 90%-a.
A cseh vasút mindent megtesz a költségek csökkentése és a gazdaságos üzemeltetés érdekében. A helyi vonatokról sorra tűnnek el a kalauzok. Helyettük a motorkocsi vezetője ad jegyet, vagy a vonatra telepített jegykiadó automatát használhatják az utasok. Érdekes módon, nem nagyon bliccelnek a csehek. Valószínűleg tudják, hogy közlekedési eszközük fennmaradása múlik a koronáikon.
A vonatok túlnyomó többsége elég jó kihasználtsággal közlekedik, és nagymértékben a helyi igényeknek megfelelő menetrenddel. Akárcsak egykor, ma is sikerül akár napi 5-6 vonatpárral is jelentős forgalmat lebonyolítani.
Megkezdték a közlekedési szövetségek kialakítását, amelyben a vasút főszereplő, mivel a sűrű vasúthálózat és a viszonylag fejletlen közúti hálózat miatt a vasúttal párhuzamos buszközlekedés igen ritka. Az új autópályák azonban érezhetően visszavetik a velük párhuzamosan vezető vasútvonalakon a távolsági forgalmat. Emiatt például Prága és Liberec között a közvetlen vonatok száma nullára csökkent, mert a busz sokkal gyorsabb. A csehek tanultak az esetből, és a Prága–Brno autópályán közlekedő autóbuszokkal már felvették a versenyt: kedvezményes menetjegyárakat vezettek be a két város között, és még az addig kötelező InterCity-pótjegyet is eltörölték. Nem is történt akkora visszaesés, mint a libereci buszjáratok elindításakor.
A cseh vasút Európa azon kevés szolgáltató vasútja közé tartozik, mely képes élni a lehetőségeivel, és amely nemcsak csillagászati árú infrastrukturális fejlesztések révén már a nagysebességű közlekedés mámorában képes elképzelni a jövőjét.
Hely- és pótjegy váltása
[szerkesztés]A távolsági vonatokra helyjegy váltható, pótjegy nincs. Internetes vásárlás esetén a menetjegy mellé ingyenes helyjegy kérhető. Kötelező helyjegy csak a SuperCity Pendolinón van.[3]
Teherszállítás
[szerkesztés]Az árufuvarozásban megállt a piaci térvesztés, és 2003-ra már 3,5%-kal nőtt az elszállított áruk mennyisége. A 84,4 millió tonnás eredmény kétszerese a magyar teljesítménynek, és ezzel részesedése 30%, akárcsak a tőkeerősebb svájci társának, megállt a vasúton fuvarozott áru mennyiségének csökkenése.
Napjainkban
[szerkesztés]Csehország infrastrukturális beruházásai között kiemelt helyzetet foglal el a vasúti pályák modernizációja. Az európai közlekedési folyosókban lévő pályaszakaszok felújítása szinte befejeződött. A cseh vasúti szakemberek megkezdték a 200 km/h sebességű pályaszakaszok megvalósítását.
A České dráhy modernizációjának keretén belül minden évben nagyprojektek egész sorát valósítják meg, melyek célja a szolgáltatások javítása, a személy- és teherszállítás gyorsítása és biztonságosabbá tétele.[4]
Kapcsolódó szócikkek
[szerkesztés]Vasúti kapcsolata más országokkal
[szerkesztés]
Németország – azonos nyomtáv, eltérő áramrendszer: 3 kV DC → 15 kV 16.7 Hz AC
Lengyelország – azonos nyomtáv, azonos áramrendszer
Ausztria – azonos nyomtáv, eltérő áramrendszer: 25 kV 50 Hz AC → 15 kV 16,7 Hz AC
Szlovákia – azonos nyomtáv, azonos áramrendszer (3 Kv északon és 25 kV 50 Hz délen)
Képgaléria
[szerkesztés]
.jpg)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b c d e www.uic.org - 2006-os statisztika
- ↑ a b c d e CIA - The World Factbook. www.cia.gov. [2018. december 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 8.)
- ↑ Magyarics Zoltán: RegionalBahn: Felár a semmiért, még mindig?. regionalbahn.blogspot.com, 2012 [last update]. (Hozzáférés: 2012. január 28.)
- ↑ MTM - Mélyépítő Tükörkép Magazin (engedéllyel) - - Szilárd gördülési pálya kiépítése Archiválva 2007. november 7-i dátummal a Wayback Machine-ben
Források
[szerkesztés]- Andó Gergely: Vasúti közlekedés napjaink Európájában, avagy mi a vasút jövője (magyar nyelven) (pdf). Budapesti Corvinus Egyetem, 2005. (Hozzáférés: 2008. március 20.) OTRS engedély
További információk
[szerkesztés]- Thorsten Büker: www.bueker.net - Csehország vasúti térképe (angol nyelven). bueker.net, 2011 [last update]. (Hozzáférés: 2011. október 24.)
- Balogh Zsolt: Nagysebességgel Csehországban - Vonattal? Természetesen!. vonattal-termeszetesen.blog.hu, 2014 [last update]. (Hozzáférés: 2014. február 5.)
