Szerkesztő:Szilas/Fontos források

Ókor

• ↑ Alföldy: Alföldy Géza: Római társadalomtörténet. Budapest: Osiris. 2002. ISBN 963 379 669 5  
• ↑ Bóna-Hunok: Bóna István: A hunok és nagykirályaik. Budapest: Corvina. 1993. ISBN 963 13 3382 5  
• ↑ Grüll: Grüll Tibor: A Római Birodalom gazdasága. Budapest: Gondolat. 2017. ISBN 978 963 693 785 0  
• ↑ Haarmann: Harald Haarmann. Letűnt népek lexikona. Budapest: Corvina, 32. o. (2008). ISBN 976 963 13 5693 3 
• ↑ Jacobi: Bernhard Jacobi: Templomok és paloták: Séta elsüllyedt városokon keresztül. Budapest: Gondolat. 1966.  
• ↑ Kenediné: Kenediné Szántó, Lívia. Az etruszkok nyomában. Budapest: Corvina (1977). ISBN 963 13 1059 0 
• ↑ Kertész: Kertész István: A hódító Róma. Budapest: Kossuth. 1983. ISBN 963 09 2223 1  
• ↑ Matyszak: Philip Matyszak: Az ókori világ elfeledett népei. Budapest: Lingea. 2022. ISBN 978-963-505-097-0  
• ↑ Reich: John Reich: Az hódító Róma. Budapest: Kossuth. 1983. = A múlt születése, ISBN 963 207 826 8  
• ↑ Ürögdy: Ürögdy György: A régi Róma. Budapest: Gondolat. 1963.  
• ↑ Warren: Peter Warren: Az égei civilizációk. Budapest: Helikon. 1989. = A múlt születése, ISBN 963 207 972 8  
• ↑ Osiris – Római tört: Havas László – Hegyi W. György – Szabó Edit: Római történelem. Budapest: Osiris. 2007. = Osiris tankönyvek, ISBN 978 963 389 908 3  
• ↑ Osiris – Görög tört: Hegyi Dolores – Kertész István – Németh György: Görög történelem: A kezdetektől Kr. E. 30-ig. Budapest: Osiris. 2003. = Osiris tankönyvek, ISBN 963 389 499 9  
• ↑ Rapcsányi: Rapcsányi László (szerk., előszó): A Biblia világa. Budapest: MRT–Minerva. 1972.  
  • ↑ Hahn: Hahn István: Mi a Biblia?. In Rapcsányi László (szerk, előszó): A Biblia világa. Budapest: MRT-Minerva. 1972.  
  • ↑ Félegyházy: Félegyházy József: A Biblia földrajza. In Rapcsányi László (szerk, előszó): A Biblia világa. Budapest: MRT–Minerva. 1972.  
  • ↑ Komoróczy: Komoróczy Géza: A Biblia és az ókori Kelet. In Rapcsányi László (szerk, előszó): A Biblia világa. Budapest: MRT-Minerva. 1972.  
  • ↑ Scheiber: Scheiber Sándor: Feliratok, osztrakonok, papiruszok és a Biblia. In Rapcsányi László (szerk, előszó): A Biblia világa. Budapest: MRT–Minerva. 1972.  
  • ↑ Pákozdy: Pákozdy László Márton: Törvény és igazságszolgáltatás a Bibliában. In Rapcsányi László (szerk, előszó): A Biblia világa. Budapest: MRT–Minerva. 1972.  
  • ↑ Czeglédy: Czeglédy Károly: A bibliai nyelvészet útjain. In Rapcsányi László (szerk, előszó): A Biblia világa. Budapest: MRT–Minerva. 1972.  
  • ↑ Hahn2: Hahn István: Osztályok és osztályharcok a Bibliában. In Rapcsányi László (szerk, előszó): A Biblia világa. Budapest: MRT–Minerva. 1972.  
  • ↑ Komoróczy2: Komoróczy Géza: A Biblia természetismerete és világképe. In Rapcsányi László (szerk, előszó): A Biblia világa. Budapest: MRT–Minerva. 1972.  
  • ↑ Scheiber2: Scheiber Sándor: A Biblia és a folklór. In Rapcsányi László (szerk, előszó): A Biblia világa. Budapest: MRT–Minerva. 1972.  
  • ↑ Szabolcsi: Szabolcsi Bence: A Biblia és a zenetörténet. In Rapcsányi László (szerk, előszó): A Biblia világa. Budapest: MRT–Minerva. 1972.  
  • ↑ Rónay: Rónay György: A Biblia a művészetben. In Rapcsányi László (szerk, előszó): A Biblia világa. Budapest: MRT–Minerva. 1972.  
  • ↑ Hahn3: Hahn István: Bibliakritika és kritikai bibliatudomány. In Rapcsányi László (szerk, előszó): A Biblia világa. Budapest: MRT–Minerva. 1972.  

Magyar történelem

• ↑ Árpádok országa: Ritoók Ágnes (szerk) – Simonyi Erika (szerk): Az Árpádok országa: Tanulmányok és katalógus. Budapest: Magyar Nemzeti Múzeum; (hely nélkül): Magyar Tudományos Akadémia. ISBN 978 615 5978 70 8 Hozzáférés: 2024. június 17.  
• ↑ Ablonczy-Borbás: Ablonczy Bálint (szerk) – Borbás Barna (szerk): Eltagadott igazság: Tények és hazugságok a magyarság őstörténetéről. Válasz Offline bookazin, II. évf. 1. sz. (2024) ISSN 0453-6541
  • ↑ Sándor 2024: Sándor Klára: Létezik-e ősi székely rovásírás?. In Ablonczy Bálint (szerk) – Borbás Barna (szerk): Eltagadott igazság: Tények és hazugságok a magyarság őstörténetéről.  
• ↑ Archaeo - korai magyar: Türk Attila – Szeifert Bea – Gerber Dániel – Csáky Veronika – Langó Páter – Dimitrij A. Sztasenkov – Szergej G. Botalov – Mende Balázs Gusztáv – Szécsényi-Nagy Anna: A korai magyar történelem régészeti és archeogenetikai kutatásának legfrissebb eredményei Nyugat-Szibériától a Középső-Volga vidékig. Archaeologiai Értesítő, CXLVII. évf. 1. sz. (2023. március 3.) 33–74. o. Hozzáférés: 2024. május 29.
• ↑ B. Szabó 2022: B. Szabó János (szerk) – Uhrin Dorottya (szerk): Mongol invázió Európa ellen (1236–1242). Budapest: Corvina. 2022. 203–206. o. ISBN 978 963 13 6814 7  
  • ↑ Bárány: Bárány Attila: Bouvines (1214). In B. Szabó János (szerk) – Uhrin Dorottya (szerk): Mongol invázió Európa ellen (1236–1242). Budapest: Corvina. 2022. 129–136. o. ISBN 978 963 13 6814 7  
  • ↑ Csiky: Csiky Gergely (történész): Kalka (1223). In B. Szabó János (szerk) – Uhrin Dorottya (szerk): Mongol invázió Európa ellen (1236–1242). Budapest: Corvina. 2022. 203–206. o. ISBN 978 963 13 6814 7  
  • ↑ Csiky2: Csiky Gergely (történész): A kelet-európai hadjárat előtörténete - Mongol hódítások és portyák az északnyugati végeken Dzsingisz életében. In B. Szabó János (szerk) – Uhrin Dorottya (szerk): Mongol invázió Európa ellen (1236–1242). Budapest: Corvina. 2022. 71–75. o. ISBN 978 963 13 6814 7  
  • ↑ Font: Font Márta: A Kijevi Rusz. In B. Szabó János (szerk) – Uhrin Dorottya (szerk): Mongol invázió Európa ellen (1236–1242). Budapest: Corvina. 2022. 196–202. o. ISBN 978 963 13 6814 7  
  • ↑ Lubocki: Adam Lubocki: A lengyelországi mongol támadás és annak morvaországi epilógusa. In B. Szabó János (szerk) – Uhrin Dorottya (szerk): Mongol invázió Európa ellen (1236–1242). Budapest: Corvina. 2022. 269–284. o. ISBN 978 963 13 6814 7  
• ↑ Bartha: Bartha Antal: A IX-X. századi magyar társadalom. Budapest: Akadémiai. 1973.  
• ↑ B. Szabó: B. Szabó János: A tatárjárás: A mongol hódítás és Magyarország. Budapest: Corvina. 2007. = Tudástár, ISBN 978 963 13 5596 3  
  • ↑ B. Szabó - Vasárnap: B. Szabó János: A tatárdúlás eltüntette a muszlimokat az Alföldről: B. Szabó Jánossal, a Budapesti Történeti Múzeum történészével a tatárjárás nyomába eredtünk. vasarnap.hu (2020. augusztus 3.) (Hozzáférés: 2020. október 27.)
  • ↑ B. Szabó - Vasárnap2: B. Szabó János: A tatárjárás célja a mongol világuralom elérése volt: B. Szabó János történész a Vasárnapnak. vasarnap.hu (2020. augusztus 7.) (Hozzáférés: 2020. október 27.)
• ↑ Engel 1990: Engel Pál: Beilleszkedés Európába a kezdetektől 1440-ig. Budapest: Háttér Lap- és Könyvkiadó. 1990. = Magyarok Európában, I ISBN 963 7403 892  
• Engel Pál – Kristó Gyula – Kubinyi András: Magyarország története 1301–1526. Budapest: Osiris. 2005. = Osiris tankönyvek, ISBN 963 389 815 3  
• ↑ Font 2009: Font Márta: Magyarország története: Államalapítás 970−1038. Budapest: Kossuth. 2009. = Magyarország története, 2. ISBN 978 963 09 5680 2  
• ↑ Fraknói: Fraknói Vilmos: Hunyadi Mátyás király. In Szilágyi Sándor (főszerk): A magyar nemzet története. Budapest: Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat. 1894–1898. IV kötet 167–330. o.  
• ↑ Gergely: Gergely András: Magyarország története: A nemzeti ébredés kora. Budapest: Kossuth. 2009. = Magyarország története, 13. ISBN 978 963 09 5691 8  
• ↑ Gergely 48: Gergely András: 1848-ban hogy is volt?: Tanulmányok Magyarország és Közép-Európa 1848–49-es történetéből. Budapest: Osiris. 2001. ISBN 963 379 907 4  
• ↑ Granasztói: Granasztói György: A középkori magyar város. Budapest: Gondolat. 1980. = Magyar história, ISBN 963 280 456 2  
• ↑ Hatos: Hatos Pál: Rosszfiúk világforradalma: Az 1919-es Magyarországi Tanácsköztársaság története. Budapest: Jaffa Kiadó. 2021. ISBN 978-963-475-250-9  
• ↑ Herczegh: Herczegh Géza: Magyarország külpolitikája 896–1919. Budapest: Kossuth. 1987. ISBN 963 09 3065 X  
• ↑ Karády-Kozma: Karády Viktor – Kozma István: Név és nemzet: Családnév-változtatás, névpolitika és nemzetiségi erőviszonyok Magyarországon a feudalizmustól a kommunizmusig. Budapest: Osiris. 2002. ISBN 963 389 236 8  
• ↑ Katus: Katus László: A modern Magyarország születése: Magyarország története 1711–1914. Pécs: Kronosz. 2012. ISBN 978-963-89482-0-5  
• ↑ Kisfaludy: Kisfaludy Katalin: Matthias Rex. Budapest: Gondolat. 1983. = Magyar História, ISBN 963 281 204 2  
• ↑ Kristó: Kristó Gyula: Magyarország története 895–1301. Budapest: Osiris. 2007. = Osiris tankönyvek, ISBN 978 963 389 970 0  
• ↑ Kubinyi 2001: Kubinyi András: Mátyás király. Budapest: Vince Kiadó. 2001. = Tudomány – Egyetem, ISBN 963 9323 24 1  
• ↑ Kubinyi 1994: Rosdy Tamás (interjúkészítő) – Kubinyi András: A középkori politikai zseni: 530 éve koronázták királlyá Mátyást. Magyar Nemzet, (1994. március 26.) 20. o.
• ↑ László 1944: László Gyula (történész): A honfoglaló magyar nép élete. Budapest: Püski. 2006. ISBN 963 9906 82 4  
• ↑ Marczali: Marczali Henrik: A magyarok eredete és ősi hazája. In Szilágyi Sándor (főszerk): A magyar nemzet története. Budapest: Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat. 1894–1898. 8–9. o.  
• ↑ Révay: Révay Zoltán alezredes: II. Rákóczi Ferenc és korának rejtjelzése. Budapest: Magyar Néphadsereg Híradó Főnökség. 1974.  
• ↑ Révész: Révész László: A karosi temetők. In Siklódi Csilla (szerk): A honfoglalók hétköznapjai: Őseinkről napjainkban. Révész László, Hidán Csaba, Benkő Mihály. Budapest: Promptus. 1996. ISBN 963 04 6677 5  
• Romsics Ignác (szerk): Mítoszok, legendák, tévhitek a 20. századi magyar történelemről. Budapest: Osiris. 2002. = Osiris könyvtár, ISBN 963 389 208 2  
  • ↑ Ablonczy: Ablonczy Balázs: Trianon-legendák. In Romsics Ignác (szerk): Mítoszok, legendák, tévhitek a 20. századi magyar történelemről. Budapest: Osiris. 2002. = Osiris könyvtár, ISBN 963 389 208 2  
  • ↑ Olasz: Olasz Lajos: Horthy István kormányzóhelyettes halála. In Romsics Ignác (szerk): Mítoszok, legendák, tévhitek a 20. századi magyar történelemről. Budapest: Osiris. 2002. 234–278. o. = Osiris könyvtár, ISBN 963 389 208 2  
  • ↑ Papp: Papp István: A Nékosz legendája és valósága. In Romsics Ignác (szerk): Mítoszok, legendák, tévhitek a 20. századi magyar történelemről. Budapest: Osiris. 2002. 309–338. o. = Osiris könyvtár, ISBN 963 389 208 2  

• ↑ Romsics 2017: Romsics Ignác: Magyarország története. Budapest: Kossuth. 2017. ISBN 978-963-09-9005-9  
• ↑ Sándor: Sándor Klára: Nyelvrokonság és hunhagyomány. Budapest: Typotex. 2011. ISBN 978-963-279-573-7  
• ↑ Siklódi: Siklódi Csilla: Honfoglaláskori lakóhelyek. In Siklódi Csilla (szerk): A honfoglalók hétköznapjai: Őseinkről napjainkban. Révész László, Hidán Csaba, Benkő Mihály. Budapest: Promptus. 1996. ISBN 963 04 6677 5  

• ↑ Szabó-Borhy: Szabó Miklós – Borhy László: Magyarország története az ókorban:Kelták és rómaiak. Budapest: L'Harmattan. 2015. = Bibliotheka Archeologica, ISBN 978-963-236-995-2  
  • ↑ Szabó: Szabó Miklós: A kelták Magyarországon. In Szabó Miklós – Borhy László: Magyarország története az ókorban:Kelták és rómaiak. Budapest: L'Harmattan. 2015. = Bibliotheka Archeologica, ISBN 978-963-236-995-2  
  • ↑ Borhy: Borhy László: A rómaiak Magyarországon. In Szabó Miklós – Borhy László: Magyarország története az ókorban:Kelták és rómaiak. Budapest: L'Harmattan. 2015. = Bibliotheka Archeologica, ISBN 978-963-236-995-2  

• ↑ Vékony 2005: Vékony Gábor: Magyar őstörténet – Magyar honfoglalás. 2. kiadás. Budapest: Nap. 2005. ISBN 963 9402 16 8  
• ↑ Vékony 2004: Vékony Gábor: A székely írás (Emlékei, kapcsolatai, története). 2. kiadás. Budapest: Nap. 2004. ISBN 963 9402 45 1  

• Az MTA BTK Magyar Őstörténeti Témacsoport könyvsorozata időrendben:
  • ↑ Sudár 2014: Sudár Balázs (szerk) – Petkes Zsolt (szerk): A honfoglalók viselete. Budapest: Helikon. 2014. = Magyar őstörténet, 1. ISBN 978-963-227-625-0  
  • ↑ Sudár 2015: Sudár Balázs (szerk): Magyarok a honfoglalás korában. Budapest: Helikon. 2015. = Magyar őstörténet, 2. ISBN 978-963-227-592-5  
  • ↑ Petkes 2015: Petkes Zsolt (szerk) – Sudár Balázs (szerk): Magyarok fegyverben. Budapest: Helikon. 2015. = Magyar őstörténet, 3. ISBN 978-963-227-694-6  
  • ↑ Sudár 2016: Sudár Balázs (szerk) – Petkes Zsolt (szerk): Honfoglalás és letelepedés. Budapest: Helikon. 2016. = Magyar őstörténet, 4. ISBN 978-963-227-755-4  
  • ↑ Petkes 2017: Petkes Zsolt (szerk) – Sudár Balázs (szerk): Hétköznapok a honfoglalás korában. Budapest: Helikon. 2017. = Magyar őstörténet, 5. ISBN 978-963-227-994-7  
  • ↑ Sudár 2018: Sudár Balázs (szerk): A honfoglalók műveltsége. Budapest: Helikon. 2018. = Magyar őstörténet, 6. ISBN 978-963-479-059-4  

Genetika

• Finnugor genetikai rokonság
• Current biology]
• HVG összefoglaló

Korona

• Pálffy Géza (szerk): A Szent Korona hazatér: A magyar korona tizenegy külföldi útja (1205–1978). Budapest: Történettudományi Intézet. 2018. = Magyar történelmi emlékek. Értekezések, ISBN 978-963-416-139-4  
• ↑ Glant: Glant Tibor: A Szent Korona a tengerentúlon és utolsó hazatérés (1944-1978). In Pálffy Géza (szerk): A Szent Korona hazatér: A magyar korona tizenegy külföldi útja (1205–1978). Budapest: Történettudományi Intézet. 2018. = Magyar történelmi emlékek. Értekezések, ISBN 978-963-416-139-4  

Bilat

• ↑ Bárány: Bárány Attila (szerk) – Fazekas Gergely Tamás (szerk) – Pusztai Gábor (szerk): Németalföld emlékei Magyarországon - magyar-holland kapcsolatok. Takács Miklós (szerk). Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó. 2017. = Loc Memoriae Hungaricae, 5. ISBN 978 963 318 636 7  
• ↑ Borhi: Borhi László: Nagyhatalmi érdekek hálójában: Az Egyesült Államok és Magyarország kapcsolata a második világháborútól a rendszerváltásig. Budapest: MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézet; Budapest: Osiris. 2018. ISBN 978-963-276-258-6  
• ↑ Sivirsky: Sivirsky Antal: A holland-magyar kulturális kapcsolatok öt évszázada. Budapest: (kiadó nélkül). 1986. ISBN 963 205 160 2  

'56

• ↑ Berki: Dr. Berki Mihály: Hadsereg vezetés nélkül 1956. Gosztonyi Péter (ajánlás). Budapest: Magyar Média. 1989.  
• ↑ Tulipán: Tulipán Éva: Ostrom 1956-ban: A Köztársaság tér emlékezete. Budapest: Jaffa. 2014. ISBN 978-615-5418-92-1  
• ↑ Unwin: Peter Unwin: Nagyhatalmi játszmák 1956. Budapest: Kossuth. 2016. = History könyvek, ISBN 978-963-09-8632-8  

Mo 1945 után

• ↑ Gecsényi: Baráth Magdolna és Gecsényi Lajos (szerk): Főkonzulok, követek és nagykövetek, 1945-1990. Budapest: MTA Történettudományi Intézet. 2015. = Magyar történelmi emlékek, ISBN 978-963-416-007-6  
• ↑ Müller-Takács: Müller Rolf – Takács Tibor: Szigorúan titkos '89: A magyar állambiztonsági szervek munkabeszámolói. Bp: L'Harmattan. 2010. ISBN 978-963-236-273-1  
• ↑ Magyar régészet: Visy Zsolt (főszerk): Magyar régészet az ezredfordulón. www.ace.hu. Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma Teleki László Alapítvány (2003) (Hozzáférés: 2015. január 10.) (pdf)
• ↑ Tabajdi-Ungvári: Tabajdi Gábor – Ungvári Krisztián: Elhallgatott múlt: A pártállam és a belügy. Bp: Corvina. 2008. ISBN 978-963-13-5717-2  
• ↑ Okváth: Okváth Imre (szerk): Állambiztonság és rendszerváltás. Bp: L'Harmattan. 2010. = Közelmúltunk hagyatéka, ISBN 978 963 236 297 7  
• ↑ Mo-atom: Horváth Miklós – Kovács Vilmos: Magyarország az atomháború árnyékában. Bp: Zrínyi. 2016. ISBN 978 963 327 658 7  
• ↑ Izsa: Dr. Izsa Jenő: Nemzetbiztonsági alapismeretek (egyetemi jegyzet). Budapest: Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem. 2009.  
• ↑ Kobolka: Dr. Kobolka István (szerk.): Nemzetbiztonsági alapismeretek: Közös modul. Budapest: Nemzeti Közszolgálati és Tankönyv Kiadó Zrt. 2013. ISBN 978-615-5344-32-9  
• ↑ Simándi: Simándi Irén: Magyarország a Szabad Európa Rádió hullámhosszán, 1951-1956. Budapest: Országos Széchényi Könyvtár; Budapest: Gondolat. 2005. = Nemzeti Téka, ISBN 963 9610 119  

Rendszerváltás után

• http://nepszava.hu/cikk/1132482-torok-adam-a-biralat-nem-politizalas
• ↑ Polip2: Magyar Bálint (szerk): Magyar polip 2. Budapest: Noran Libro. 2014. ISBN 978-615-5274-95-4  
• ↑ A gyilkosok emlékműve: Ács Dániel (rendező): A gyilkosok emlékműve: Magyar dokumentumfilm. www.youtube.com. Budapest: 444 (2021)

Földrajz

• ↑ Afrikaföldr: Probáld Ferenc (szerk): Afrika és a Közel-Kelet földrajza. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. 1996. ISBN 963 463 006 5  
• ↑ Ázsiaföldr: Horváth Gergely, Probáld Ferenc, Szabó Pál (szerk): Ázsia regionális földrajza. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. 1998. ISBN 9789632840215  
• ↑ Ázsia, Au, Óceánia földr: Probáld Ferenc, Horváth Gergely, (szerk): Ázsia, Ausztrália és Óceánia földrajza. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. 1998. ISBN 963 463 161 4  
  • ↑ Gábris: Gábris Gyula: Ausztrália természeti viszonyai. In Probáld Ferenc, Horváth Gergely, (szerk): Ázsia, Ausztrália és Óceánia földrajza. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. 1998. ISBN 963 463 161 4  
  • ↑ Sárfalvi: Sárfalvi Béla: Ausztrália társadalomföldrajza. In Probáld Ferenc, Horváth Gergely, (szerk): Ázsia, Ausztrália és Óceánia földrajza. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. 1998. ISBN 963 463 161 4  
• ↑ Balázs-Sivatag: Balázs Dénes: A sivatagok világa. Budapest: Móra. 1982. ISBN 963 11 3014 2  
• ↑ Bergman-Kamcsatka: Sten Bergman: Kamcsatka ősnépei, vadállatai és tűzhányói között. Cholnoky Béla (ford.). Budapest: Franklin. 1932. = A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára,  
• ↑ Bergman-Kuril: Sten Bergman: A viharok hazájában: Természettudományos kutatóutazás a Kurili-szigeteken. Cholnoky Béla (ford.). Budapest: Franklin. 1934. = A Magyar Földrajzi Társaság Könyvtára,  
• ↑ Eurföldr: Gábris Gyula – Horváth Erzsébet – Horváth Gergely – Kéri András – Móga János – Nagy Balázs – Nemerkényi Antal – Pavlics Károlyné – Simon Dénes, Telbisz Tamás: Európa regionális földrajza - természetföldrajz. www.tankonyvtar.hu. ELTE Eötvös Kiadó (2014) (Hozzáférés: 2016. április 1.) (pdf)
• ↑ Probáld-Eurföldr: Probáld Ferenc (szerk): Európa regionális földrajza: Egyetemi és főiskolai tankönyv. Budapest: ELTE Eötvös Kiadó. 2000. ISBN 963 463 319 6  
• ↑ Hajdú - földrajztörténet: Az európai politikai földrajz fejlődésének jellegzetes szakaszai. In Pap Norbert – Tóth József – Hajdú Zoltán: Európa politikai földrajza: Egyetemi tankönyv. Pécs: JPTE TK Kiadói Iroda. 1997. ISBN 9636415943  
• ↑ Hajdú - Észak-Európa: Hajdú Zoltán: Észak-Európa politikai földrajza. In Pap Norbert – Tóth József – Hajdú Zoltán: Európa politikai földrajza: Egyetemi tankönyv. Pécs: JPTE TK Kiadói Iroda. 1997. ISBN 9636415943  

Panoráma

• ↑ Bakcsi: Bakcsi György (szerk): Szovjetunió. Budapest: Panoráma. 1979. = Panoráma nagyútikönyvek, ISBN 963 243 162 6  
• ↑ Balázs-Arg: Balázs Dénes: Argentína, Uruguay. Budapest: Panoráma. 1988. = Panoráma nagyútikönyvek, ISBN 963 243 142 1  
• ↑ Balázs-Au: Balázs Dénes: Ausztrália, Új-Zéland, Óceánia. Budapest: Panoráma. 1981. = Panoráma nagyútikönyvek,   : 963 243 108 0
• ↑ Lindner: Lindner László: Amszterdam. Budapest: Panoráma. 1981. = Külföldi városkalauzok,  
• ↑ Pálfy: Pálfy József: Benelux államok (nagyútikönyv). Budapest: Panoráma. 1980. = Panoráma nagyútikönyvek, ISBN 963 243 184 7  
• ↑ Polonyi: Polonyi Péter: Kína (nagyútikönyv). Budapest: Panoráma. 1987. = Panoráma nagyútikönyvek, ISBN 963-243-256-8  
• ↑ Szombathy: Szombathy Viktor: Csehszlovákia (nagyútikönyv). Budapest: Panoráma. 1976. = Panoráma nagyútikönyvek, ISBN 963-243-076-X  
• ↑ Wellner: Wellner István: Itália. Budapest: Panoráma. 1993. = Panoráma nagyútikönyvek, ISBN 978 963 9825 48 2  
• ↑ Kara: Kara György: Mongólia. Budapest: Panoráma. 1979. = Panoráma külföldi útikönyvek, ISBN 963 243 062 X  
• ↑ Verzár: Verzár István: Portugália (nagyútikönyv). Budapest: Panoráma. 1984. = Panoráma nagyútikönyvek, ISBN 963 243 272 X  

• Szabó R. Jenő: Nagy-Britannia és Észak-Írország. Budapest: Panoráma. 1976. = Panoráma útikönyvek, ISBN 963-243-089-1  

• Kis Csaba: Európai miniállamok. Debrecen: Panoráma. 1985. = Panoráma útikönyvek, ISBN 963-243-114-6  

Más útikönyvek

• ↑ Útitárs - Moszkva: Christopher Rice – Melanie Rice: Moszkva. Budapest: Panemex. 2008. ISBN 978-963-9825-02-4  
• ↑ Dánia-Útitárs: Monika Witkowska és Joanna Hald: Dánia. Budapest: Panemex. 2011. = Útitárs, ISBN 978 963 9825 48 2  
• ↑ Portugal: Martin Symington: Portugal met Madeira en de Azoren. Houten: Van Reemst. 2004. = Capitol Reisgidsen, ISBN 90 410 3342 4  

Útleírások

• ↑ Szemes: Szemes Piroska: Ausztrália napfényben. Budapest: Kossuth. 1975. ISBN 963 09 0498 5  

Had+

• ↑ Ránki II. gazd: Ránki György: A II. világháború gazdaságtörténete. mek.oszk.hu. Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó (1990) (Hozzáférés: 2024. július 22.) (pdf: 324 oldal )
• ↑ Andrew I: Christopher Andrew: Titkos világ I: A hírszerzés története – Mózestől az orgyilkosok aranykoráig. Budapest: Európa. 2021. ISBN 978 963 504 410 8  
• ↑ Andrew II: Christopher Andrew: Titkos világ II: A hírszerzés története – Az első világháborútól 9/11-ig. Budapest: Európa. 2021. ISBN 978 963 504 410 8  
• ↑ Bálint: Bálint László: Évtizedeim a titkosszolgálatnál: Egy magyar kémelhárító emlékiratai. Budapest: Kárpátia Stúdió. 2012. ISBN 978-963-89291-8-1  
• ↑ Boda: Boda József: „Szigorúan titkos”?: Nemzetbiztonsági almanach. Budapest: Zrínyi. 2016. ISBN 978 963 327 670 9  
• ↑ Botár: Botár Árpád: A láthatatlan hadsereg: Kémek, árulók, merénylők. mtdaportal.extra.hu. Tapolca: A TAPOLCAI LAPOK NYOMDAVÁLLALATA (Hozzáférés: 2019. április 18.) (pdf)
• ↑ Dezső: Dezső András: Fedősztori: Kémek és titkos játszmák Magyarországon. Budapest: 21. század. 2021. ISBN 978 963 568 1150  
• ↑ Kahn: David Kahn: Hitler's Spies. New York: MacMillan. 1978. ISBN 0-02-560610-7  
• ↑ Clark: Lloyd Clark: Kurszk: A legnagyobb csata. Keleti front, 1943. Budapest: Gabo. 2014. ISBN 978-963-689-885-4  
• ↑ Mhad: Liptai Ervin (főszerk): Magyarország hadtörténete: Két kötetben. 2. javított kiadás. Budapest: Zrínyi Katonai Kiadó. 1985. ISBN 963-326-337-9  
  • ↑ Borosy: Borosy András: A tatárjárás. In Liptai Ervin (főszerk): Magyarország hadtörténete: Két kötetben. 2. javított kiadás. Budapest: Zrínyi Katonai Kiadó. 1985. ISBN 963-326-337-9  
  • ↑ Rázsó: Rázsó Gyula: Kísérlet az állandó zsoldoshadsereg megteremtésére (1458-1490). In Liptai Ervin (főszerk): Magyarország hadtörténete: Két kötetben. 2. javított kiadás. Budapest: Zrínyi Katonai Kiadó. 1985. ISBN 963-326-337-9  
• ↑ Keegan: John Keegan: A háborús felderítés: Az ellenség megismerése Napóleontól az Al-Kaidáig. Budapest: Európa. 2005. ISBN 963 07 7897 1  
• ↑ Kristó: Kristó Gyula: Háborúk és hadviselés az Árpádok korában. 2. Szeged: Szukits. 2003. ISBN 963 9441 87 2  
• ↑ Ránki: Ránki György: A második világháború története. Budapest: Gondolat. 1976. ISBN 963 280 275 6  
• ↑ Ránki II. gazd: Ránki György: A II. világháború gazdaságtörténete. mek.oszk.hu. Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó (1990) (Hozzáférés: 2024. július 22.) (pdf: 324 oldal )
• ↑ Révay: Révay Zoltán alezredes: II. Rákóczi Ferenc és korának rejtjelzése: (XVIII. század). Budapest: Magyar Néphadsereg Híradó Főnökség. 1974.  
• ↑ Szakály: Szakály Sándor: A 2. vkf. osztály: Tanulmányok a magyar katonai hírszerzés és elhárítás témaköréből 1918–1945. 2. javított és kiegészített kiadás. Budapest: Magyar Napló; (hely nélkül): Veritas. 2015. ISBN 978-615-5465-61-1  

Dipl-hsz-áb

• ↑ Andreides: Andreides Gábor: Fordulópontok Száll József életútjában. In Andreides Gábor (szerk) – M. Madarász Anita (szerk) – Soós Viktor Attila (szerk): Diplomácia-hírszerzés-állambiztonság. Budapest: Nemzeti Emlékezet Bizottsága. 2018. ISBN 978-615-5656-23-1  
• ↑ Andrew I: Christopher Andrew: Titkos világ I: A hírszerzés története – Mózestől az orgyilkosok aranykoráig. Budapest: Európa. 2021. ISBN 978 963 504 410 8  
• ↑ Andrew II: Christopher Andrew: Titkos világ II: A hírszerzés története – Az első világháborútól 9/11-ig. Budapest: Európa. 2021. ISBN 978 963 504 410 8  
• ↑ Árvai-Gyaraki: Árvai Zoltán – Gyaraki Károly: 100 éves az önálló magyar katonai felderítás, hírszerzés, és elhárítás 1918−2018. Budapest: Zrínyi. 2019. ISBN 978 963 327 764 5  
• ↑ Baráth: Baráth Magdolna: Hírszerzők diplomáciai fedésben. In Andreides Gábor (szerk) – M. Madarász Anita (szerk) – Soós Viktor Attila (szerk): Diplomácia-hírszerzés-állambiztonság. Budapest: Nemzeti Emlékezet Bizottsága. 2018. ISBN 978-615-5656-23-1  
• ↑ Béres: Béres János (szerk): Válogatás a magyar katonai felderítés és hírszerzés történetéből 1918–2018: Szemelvénygyűjtemény. Budapest: Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat. 2018. ISBN 9786150043722  
• ↑ Felderítő Szle 2013-2: Fejezetek a magyar katonadiplomácia történetéből: Tudományos konferencia anyaga. Felderítő Szemle, XII. évf. 2. sz. (2013. november) ISSN 1 ISSN HU ISSN 1 Hozzáférés: 2020. október 18.
• ↑ Földi: Földi, László. A Földi. Budapest: Alexandra (2002). ISBN 963 368 401-3 
• ↑ Kávássy: Kávássy János Előd: Tükrök és trükkök. Adalékok Kádár János magyar modelljének amerikai megítéléséhez. In Andreides Gábor (szerk) – M. Madarász Anita (szerk) – Soós Viktor Attila (szerk): Diplomácia-hírszerzés-állambiztonság. Budapest: Nemzeti Emlékezet Bizottsága. 2018. ISBN 978-615-5656-23-1  
• ↑ Nicolai: Walter Nicolai: Geheime Mächte: Internationale Spionage und ihre Bekämpfung im Weltkrieg und heute. Leizig: Roehler. 1923.  
• ↑ Sáringer: Sáringer János: A magyar Külügyminisztérium működése 1950 és 1956 között. In Andreides Gábor (szerk) – M. Madarász Anita (szerk) – Soós Viktor Attila (szerk): Diplomácia-hírszerzés-állambiztonság. Budapest: Nemzeti Emlékezet Bizottsága. 2018. ISBN 978-615-5656-23-1  
• ↑ Ress: Ress Imre: Andrássy Gyula és a közös külügyminisztérium hírszolgálatának változásai 1867-1872. Történelmi Szemle, LII. évf. 4. sz. (2010) 543. o. (fizetős hozzáférés)
• ↑ Roewer: Helmut Roewer – Stefan Schätzer – Matthias Uhl: Lexikon der Geheimdienste im 20. Jahrhundert. München: Herbig. 2003.  
• ↑ Szabó: Szabó Szilárd: Az Osztrák–Magyar Monarchia központi katonai és polgári hírszerző és elhárító szervezete 1850–1918. Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó. 2019. ISBN 978 963 318 784 5  
• ↑ Szakály: Szakály Sándor: A 2. vkf. osztály: Tanulmányok a magyar katonai hírszerzés és elhárítás témaköréből 1918-1945. 2. javított és kiegészített kiadás. Budapest: Magyar Napló; (hely nélkül): Veritas. 2015. ISBN 978-615-5465-61-1  
• ↑ SZT: Blazovich Péter: Http://szigoruantitkos.hu/. Ungváry Krisztián szigoruantitkos.hu. Hódmezővásárhely: Emlékpont (2011)

Mono

Hollandia

• ↑ Horst: Han van der Horst: Nederland: De vaderlandse geschiedenis van de prehistorie tot nu. (hollandul) Amszterdam: Prometheus. 2000. ISBN 90 5333 766 0  
• ↑ Prak: Maarten Prak: Hollandia aranykora. Budapest: Osiris. 2004.   : 963 389 678 9 5333 766 0

Velence

• ↑ Crowley-Velence: B. Szabó János (utószó): Jóban-rosszban, szomszédságban – Velence és a Magyar Királyság (1000–1500). In Roger Crowley: Kalmárköztársaság: Hogyan hozta létre és vesztette el tengeri hatalmát Velence. Ford. Makovecz Benjamin. Budapest: Park. 2018. ISBN 978-963-355-358-9  

ÚZ

• ↑ Balázs: Balázs Dénes: Ausztrália, Új-Zéland, Óceánia. Budapest: Panoráma. 1981. = Panoráma útikönyvek, ISBN 963 243 103 0  
• ↑ DK-NZ: Timothy Auger (ed): New Zealand. London: DK. 2006. = Eyewitness Travel, ISBN 978 1 40531 527 2  
• ↑ Molloy: Les Molloy: Ongereept Nieuw-Zeeland. Weert: Malherbe and Partner. 1994. ISBN 90 75717 05 9  
• ↑ Blahó: Miklós Gábor: Új-Zéland. In Blahó András (szerk) – Kutasi Gábor (szerk): Erőközpontok és régiók. Budapest: Akadémiai. 2010. 104–109. o. = Nemzetközi gazdaság, ISBN 978 963 05 8935 2  
• ↑ North: Julia North: Hosszú fehér felhő. Budapest: Táncsics. 1966. = Útikalandok,  
• ↑ NZ-Lonely Planet: Jeff Williams, Christine Niven, Peter Turner: New Zealand. Melbourne..: Lonely Planet. 2000. ISBN 1 86450 122 7  
• ↑ Turner-NatGeo: Peter Turner: Új-Zéland. Budapest: Geographia. 2010. = National Geographic Traveler, ISBN 978-963-9810-88-4  
• http://www.stats.govt.nz/
• Sir George Grey: Maorik. Budapest: Filagora; Trajan. 2007. = Világok háza, ISBN 978-963-9831-00-1  
• ↑ Bodrogi: Bodrogi Tibor: Bevezetés. In James Cook: Utazások a világ körül. Budapest: Osiris. 2002. ISBN 963 389 323 2  
• Dr. Tanka László (főszerk): Ausztrália és Új-Zéland magyar világa. Budapest: Médiamix. 2005. ISBN 963 86689 0 3  
• ↑ Németh: Németh István: 20. századi egyetemes történet, Új-Zéland fejezete. Budapest: Korona. 2001. ISBN 963 903-61-37  
• ↑ Ilonszki: Ilonszki Gabriella: Westminsteri változatok. Budapest: Aula. 1998. ISBN 963 9078 94 8  
• ↑ Otago Museum: Neville Peat: Otago Museum - Collected stories. Dunedin: Otago Museum. 2004. ISBN 0-476-00464-0  
• ↑ CIA-ÚZ-gazd: The World Factbook: Australia-Oceania. CIA (angolul) (Hozzáférés: 2016. december 11.)
• ↑ Vilgaz: Blahó András (szerk) – Kutasi Gábor (szerk): Erőközpontok és régiók: A 21. század világgazdaságában. Budapest: Akadémiai. = Nemzetközi gazdaság, ISBN 978 963 05 8935 2  

Lexikonok

• ↑ Akadkislex: Akadémiai kislexikon. Budapest: Akadémiai. 1990. ISBN 963 05 5279 5  
• ↑ Bóna enciklopédia: Bóna István, Cseh János, Nagy Margit, Tomka Péter, Tóth Ágnes és Zimonyi István (sorazatszerkesztő): Hunok – gepidák – langobardok. www.tankonyvtar.hu. Balassi Kiadó (1993) (Hozzáférés: 2015. január 8.) (pdf)
• ↑ Diplex: Hajdu, Gyula (szerk). Diplomáciai és nemzetközi jogi lexikon, Második, teljesen átdolgozott kiadás, Budapest: Akadémiai (1967) 
• ↑ Diplomáciai lexikon: Bába Iván (szakmai főszerkesztő): Diplomáciai lexikon: A nemzetközi kapcsolatok kézikönyve. real.mtak.hu. Budapest: Éghajlat (2018) (pdf)
• ↑ Új diplomáciai lexikon: Bába Iván (szakmai főszerkesztő): Új diplomáciai lexikon: A nemzetközi kapcsolatok kézikönyve. Budapest: Kairosz. 2021.  
• ↑ Értelmező: Magyar Értelmező Kéziszótár I-II. Budapest: Akadémiai. 1987. ISBN 963 05 4557 8  
• ↑ Esztétikai kislex: Szerdahelyi István (szerk) – Zoltai Dénes (szerk): Esztétikai kislexikon. 2. kiadás. Budapest: Kossuth. 1972.  
• ↑ Etimológia: Benkő Loránd (főszerk) – Kiss Lajos (szerk) – Papp László (szerk): A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. Budapest: Akadémiai. 1970.  
• ↑ FOL: Kende István (főszerkesztő): Fejlődő országok lexikona. Budapest: Akadémiai. 1973. ISBN 0319001334305  
• ↑ Filozófiai kislex: Filozófiai kislexikon. Budapest: Kossuth. 1973.  
• ↑ Hadlex: Szabó József (főszerkesztő): Hadtudományi lexikon. Budapest: Magyar Hadtudományi Társaság. 1995. ISBN 963-04-5226-x Két kötetben  
• ↑ Katért: Katonai értelmező szótár. Budapest: Zrínyi. 1972.  
• ↑ Kiss Lajos: Kiss, Lajos. Földrajzi nevek etimológiai szótára. Budapest: Akadémiai (1980). ISBN 963 05 2277 2 
• ↑ KMT: Korai magyar történeti lexikon : 9–14. század. Főszerk. Kristó Gyula. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1994. 233. o. ISBN 963 05 6722 9
• ↑ Közgazdasági kislex: Földes István (főszerk): Közgazdasági kislexikon. Budapest: Kossuth. 1968.  
• ↑ Magyar Larousse: Magyar Larousse. Budapest: Akadémiai. 1991. ISBN 963 05 5856 4  
• ↑ Mindenki lexikona: Mindenki lexikona. Budapest: Akadémiai. 1974. ISBN 963 05 0341 7  
• Magyar néprajzi lexikon. oldalszám. o.  
• Munkásmozgalom-történeti lexikon. Szerkesztette Vass Henrik – Bassa Endre – Kabos Ernő. Budapest: Kossuth Könyvkiadó. 1976. 160. o. ISBN 963 09 0412 8  
• ↑ Névpont: Kozák Péter: Névpont. nevpont.hu. Budapest
• ↑ Oxford: T. F. Hoad: Oxford Library of Words and Phrases; III Word Origins. (hely nélkül): Oxford University Press. 1986. ISBN 0198602324  
• ↑ PolEnc: Vernon Bogdanor (szerk): Politikatudományi enciklopédia. Budapest: Osiris. 2001. = Osiris kézikönyvek, ISBN 963 389 035 7  
• ↑ Polgazd: Sipos Aladár (főszerk): A politikai gazdaságtan kisszótára. Budapest: Kossuth. 1984. ISBN 963 09 2329 7  
• ↑ Vilpollex: Bognár Károly (szerk): Világpolitikai kislexikon. 2. Budapest: Kossuth. 1978. ISBN 963 09 1213 9  
• ↑ Veszprémi életrajzok: Veszprém megyei életrajzi lexikon. http://www.ekmk.hu

Izmusok

• ↑ A tőke: Marx: A tőke I: A politikai gazdaságtan bírálata. Budapest: Kossuth. 1978. ISBN 963 09 0962 6  
• ↑ Balogh: Balogh András: A gyarmatosítás és a nemzeti felszabadító mozgalom története Ázsiában és Afrikában. 1914-1939: Egységes jegyzet. Budapest: Tankönyvkiadó. 1991.  
• ↑ Bihari: Bihari Ottó: Államjog. Budapest: Tankönyvkiadó. 1977.  
• ↑ Gecse 1970: Gecse Gusztáv: Bevezetés a vallástörténetbe. Budapest: Kossuth. 1970–71.  
• ↑ Gecse 1980: Gecse Gusztáv: Vallástörténet. Budapest: Kossuth. 1980. ISBN 963 09 1544 8  
• ↑ Gecse 1985: Gecse Gusztáv – Horváth Pál: A marxista valláskritika és egyházpolitika. Budapest: Kossuth. 1985–86.  
• ↑ Hahn: Hahn István: Istenek és népek. Budapest: Minerva. 1968.  
• ↑ Konok: Konok Péter: „...a kommunizmus gyermekbetegsége”?: Baloldali radikalizmusok a 20. században. Budapest: Napvilág. 2006. = Politikatörténeti Füzetek, XXIII ISBN 963 9350 82 6  
• ↑ Közig: Dr. Back András (szerk): Közigazgatási szakvizsga: Kül- és biztonságpolitikai ágazat. Budapest: Magyar Közigazgatási Intézet. 2002.  
• ↑ Krausz: Krausz Tamás: Lenin: Társadalomelméleti rekonstrukció. Budapest: Napvilág. 2008.  
• ↑ Lenin-ÁF: Vlagyimir Iljics Lenin: Állam és forradalom: A marxizmus tanítása az államról és a proletariátus feladatai a forradalomban. Budapest: Magyar Helikon. 1967.  
• ↑ Lenin-Imp: Vlagyimir Iljics Lenin: Az imperializmus mint a kapitalizmus legfelsőbb foka: Népszerű tanulmány. Budapest: Kossuth. 1977. ISBN 963 09 1151 5  
• ↑ Marx-Engels: Karl Marx – Friedrich Engels: Marx és Engels válogatott művei: Három kötetben. Budapest: Kossuth. 1975. ISBN 963 09 0320 2  
• ↑ Salgó: Salgó László: A gyarmatosítás és a nemzeti felszabadító mozgalmak 1870–1918 között: Egységes jegyzet. Budapest: Tankönyvkiadó. 1992.  
• ↑ Tagai: Karl Marx – David Boriszovics Rjazanov: Leleplezések a XVIII. század diplomáciai történetéről. In Tagai Imre – Karl Marx – David Boriszovics Rjazanov: Marx és Rjazanov a titkos diplomáciáról. Budapest: Kossuth. 1990. ISBN 963 09 3437 X  

Közgáz

• ↑ A pénz: Bácskai Tamás – Huszti Ernő – Simon Péterné: A pénz. Budapest: Kossuth. 1974. ISBN 963 09 0042 4  
• ↑ Erdős: Erdős Tibor: Infláció: Különös tekintettel az 1990-es évek magyar gazdaságára. Budapest: Akadémiai. 1998. ISBN 963-05-7478-0  

Kína

• ↑ Balázs: Balázs Dénes: A dél-kínai karsztvidék természeti földrajza. Budapest: MTA földrajztudományi kutatócsoport. 1961. Különlenyomat a Földrajzi Közlemények 1961. évi 4. számából  
• ↑ Gimeno: Daniel Gimeno (szerk): Nagy civilizációk – Ókori Kína. Ford. Bánki Dezső. Budapest: Kossuth. 2010. = Nagy civilizációk, 5. ISBN 978-963-09-6095-3  
• ↑ HKína: Gilles Baud-Berthier – Jerome Kerlouégan – Francoise Wang: Hétköznapi élet a kínai császárok korában: 1368-1644. Ford:Aczél Ferenc. Budapest: Corvina. 2007. ISBN 978-963-13-5663-2  
• ↑ Jordán: Jordán, Gyula. Kína története. Budapest: Aula (1999). ISBN 9639215198 
• ↑ Man-Terrakotta: John Man: A terrakotta hadsereg. Budapest: General Press. 2007. ISBN 978 963 643001 6  
• ↑ Polonyi: Polonyi Péter: Kína története. Kozmosz könyvek. Budapest: Kossuth. 1988. ISBN 963 11 5620 6  

Magyar-kínai

• ↑ Matura: Matura Tamás: A magyar–kínai kapcsolatok elmúlt két éve. Külügyi Szemle, MMXII. évf. 2. sz. (2012) 9–23. o. ISSN 1587-9089
• ↑ Tálas 2012: Tálas Barna: A kínai civilizáció újabb reneszánsza a XXI. század első évtizedeiben. Külügyi Szemle, MMXII. évf. 2. sz. (2012) 24–53. o. ISSN 1587-9089
• ↑ Szobolevszki: Szobolevszki Sándor: Magyar–kínai kapcsolatok 1956–1959: Dokumentumok. Budapest: MTA Jelenkor-kutató Bizottság. 2001. = Iratok a magyar diplomácia történetéhez 1956-1989, ISBN 963 8312 72 6  

Japán

• ↑ Totman: Conrad Totman: Japán története. Budapest: Osiris. 2006. ISBN 963 389 840 4  

Mindennapok

• ↑ HKína: Gilles Baud-Berthier – Jerome Kerlouégan – Francoise Wang: Hétköznapi élet a kínai császárok korában: 1368-1644. Ford: Aczél Ferenc. Budapest: Corvina. 2007. ISBN 978-963-13-5663-2  
  • La vie des chinois au temps des Ming; Larousse 2003
• ↑ HGörög: Sophie Royer – Catherine Salles – Francois Trassard: Hétköznapi élet a görög aranykorban. Ford: Aczél Ferenc. Budapest: Corvina. 2010. ISBN 978-963-13-5944-2  
  • La vie des grecs au temps de Périclés; Larousse 2003
• ↑ HRóma: Catherine Salles: Hétköznapi élet a római császárok korában. Ford: Aczél Ferenc. Budapest: Corvina. 2008. ISBN 978-963-13-5766-0  
  • La vie des romains au temps de césars; Larousse 2004
• ↑ Montet: Pierre Montet: La vie quotidienne en Égypte au temps des Ramses. (hely nélkül): Hachette. 1989. ISBN 2010016084  
• ↑ Frédéric: Louis Frédéric: Japán hétköznapjai a szamurájok korában 1183–1603. Budapest: Gondolat. 1974. ISBN 963 280 076 1  
• ↑ Köpeczi: Köpeczi Béla: A francia felvilágosodás. Budapest: Gondolat. 1986. ISBN 963 281 612 9  

ÁTM, Tőkei

• ↑ Ecsedy Ildikó: Ecsedy Ildikó – Simon Róbert – Ecsedy Csaba: A nomád társadalmak gazdasági és társadalmi szerkezetéről. In Tőkei Ferenc (szerk): Őstársadalom és ázsiai termelési mód. Budapest: Magvető. 1976. 132–136. o. = Elvek és utak, ISBN 963 270 084 8  
• Tőkei Ferenc: Az „ázsiai termelési mód” kérdéséhez. Budapest: Kossuth. 1965.  
• Tőkei Ferenc: Az társadalmi formák elméletéhez. Budapest: Kossuth. 1968.  
• Tőkei Ferenc: Antikvitás és feudalizmus. Budapest: Kossuth. 1969.  
• ↑ Tőkei-nomád: Tőkei Ferenc (szerk) – Ecsedy Ildikó – Vékony Gábor: Nomád társadalmak és államalakulatok. Budapest: Akadémiai. 1983. = Kőrösi Csoma Kiskönyvtár, 18. ISBN 963 05 3187 9  
• ↑ Tőkei - Kínai filo: Tőkei Ferenc: Az ókori kínai társadalom és filozófia (bevezető tanulmány). In Tőkei Ferenc (szerk): Kínai filozófia. 2. kiadás. Budapest: Akadémiai. 1980. ISBN 963 05 2357 4  
• ↑ Tőkei-Konfuciusz: Tőkei Ferenc: Konfuciusz beszélgetései és mondásai. In Tőkei Ferenc (szerk): Kínai filozófia. 2. kiadás. Budapest: Akadémiai. 1980. ISBN 963 05 2357 4  

Eurázsia, Oroszo

• ↑ Oroszország története: Font Márta – Krausz Tamás – Niederhauser Emil: Oroszország története: Egyetemi tankönyv. Szvák Gyula. 2. Budapest: Pannonica; (hely nélkül): ELT Ruszisztikai Központ. 2001.   : 983 8469 69 2
• Richard Sakwa: Russia against the rest - The post-cold war crisis of world order - Cambridge Univ Press - 2017 - 978--316-61351-1 KÜM
• ↑ Gazdag: Gazdag Ferenc: Előszó az orosz geopolitikai szövegggyűjteményhez. In Gazdag Ferenc (szerk) – Ljubov Siselina (szerk): Oroszország és Európa: Orosz geopolitikai szöveggyűjtemény. Budapest: Zrínyi. 2004. 7–14. o. ISBN 963 327 385 4  
  • ↑ Siselina: Ljubov Siselina: Az orosz geopolitikai gondolkodás. In Gazdag Ferenc (szerk) – Ljubov Siselina (szerk): Oroszország és Európa: Orosz geopolitikai szöveggyűjtemény. Budapest: Zrínyi. 2004. 15–32. o. ISBN 963 327 385 4  
  • ↑ Szolovjov: Szergej Mihajlovics Szolovjov: Az orosz államrend megteremtése Nagy Péter előtt. In Gazdag Ferenc (szerk) – Ljubov Siselina (szerk): Oroszország és Európa: Orosz geopolitikai szöveggyűjtemény. Budapest: Zrínyi. 2004. 33–44. o. ISBN 963 327 385 4  
  • ↑ Mecsnyikov: Lev Iljics Mecsnyikov: A civilizáció és a nagy történelmi folyók. In Gazdag Ferenc (szerk) – Ljubov Siselina (szerk): Oroszország és Európa: Orosz geopolitikai szöveggyűjtemény. Budapest: Zrínyi. 2004. 45–54. o. ISBN 963 327 385 4  
  • ↑ Kljucsevszkij: Vaszilij Oszipovics Kljucsevszkij: Az orosz történelem. In Gazdag Ferenc (szerk) – Ljubov Siselina (szerk): Oroszország és Európa: Orosz geopolitikai szöveggyűjtemény. Budapest: Zrínyi. 2004. 55–70. o. ISBN 963 327 385 4  
  • ↑ Danyilevszkij: Nyikolaj Jakovlevics Danyilevszkij: Oroszország és Európa. In Gazdag Ferenc (szerk) – Ljubov Siselina (szerk): Oroszország és Európa: Orosz geopolitikai szöveggyűjtemény. Budapest: Zrínyi. 2004. 71–144. o. ISBN 963 327 385 4  
  • ↑ Leontyjev: Konsztantyin Nyikolajevics Leontyjev: A pánszlávizmus és a görögök. In Gazdag Ferenc (szerk) – Ljubov Siselina (szerk): Oroszország és Európa: Orosz geopolitikai szöveggyűjtemény. Budapest: Zrínyi. 2004. 145–164. o. ISBN 963 327 385 4  
  • ↑ Dosztojevszkij: Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij: Az író naplójából. In Gazdag Ferenc (szerk) – Ljubov Siselina (szerk): Oroszország és Európa: Orosz geopolitikai szöveggyűjtemény. Budapest: Zrínyi. 2004. 165–200. o. ISBN 963 327 385 4  
  • ↑ Bergyajev: Nyikolaj Alekszandrovics Bergyajev: Oroszország sorsa. In Gazdag Ferenc (szerk) – Ljubov Siselina (szerk): Oroszország és Európa: Orosz geopolitikai szöveggyűjtemény. Budapest: Zrínyi. 2004. 201–220. o. ISBN 963 327 385 4  
  • ↑ Iljin: Ivan Alekszandrovics Iljin: A háború szellemi értelme. In Gazdag Ferenc (szerk) – Ljubov Siselina (szerk): Oroszország és Európa: Orosz geopolitikai szöveggyűjtemény. Budapest: Zrínyi. 2004. 221–232. o. ISBN 963 327 385 4  
  • ↑ Szolonyevics: Ivan Lukjanovics Szolonyevics: II. Miklós mítosza. In Gazdag Ferenc (szerk) – Ljubov Siselina (szerk): Oroszország és Európa: Orosz geopolitikai szöveggyűjtemény. Budapest: Zrínyi. 2004. 233–252. o. ISBN 963 327 385 4  
  • ↑ Szavickij: Pjotr Nyikolajevics Szavickij: Az eurázsiaiság. In Gazdag Ferenc (szerk) – Ljubov Siselina (szerk): Oroszország és Európa: Orosz geopolitikai szöveggyűjtemény. Budapest: Zrínyi. 2004. 253–272. o. ISBN 963 327 385 4  
  • ↑ Trubeckoj: Nyikolaj Szergejevics Trubeckoj: Európa és az emberiség. In Gazdag Ferenc (szerk) – Ljubov Siselina (szerk): Oroszország és Európa: Orosz geopolitikai szöveggyűjtemény. Budapest: Zrínyi. 2004. 273–302. o. ISBN 963 327 385 4  
  • ↑ Vernadszkij: Georgij Vlagyimirovics Vernadszkij: A Kijevi Rusz. In Gazdag Ferenc (szerk) – Ljubov Siselina (szerk): Oroszország és Európa: Orosz geopolitikai szöveggyűjtemény. Budapest: Zrínyi. 2004. 303–312. o. ISBN 963 327 385 4  
  • ↑ Tyan-Sanszkij: Venyiamin Petrovics Szemjonov-Tyan-Sanszkij: Oroszország és a nagy területek birtoklása. In Gazdag Ferenc (szerk) – Ljubov Siselina (szerk): Oroszország és Európa: Orosz geopolitikai szöveggyűjtemény. Budapest: Zrínyi. 2004. 313–322. o. ISBN 963 327 385 4  
  • ↑ Gumiljov: Lev Nyikolajevics Gumiljov: A Rusztól Oroszországig. In Gazdag Ferenc (szerk) – Ljubov Siselina (szerk): Oroszország és Európa: Orosz geopolitikai szöveggyűjtemény. Budapest: Zrínyi. 2004. 322–328. o. ISBN 963 327 385 4  
  • ↑ Nyeklessza: Alekszandr Ivanovics Nyeklessza: A posztmodern világ új koordinátarendszerben. In Gazdag Ferenc (szerk) – Ljubov Siselina (szerk): Oroszország és Európa: Orosz geopolitikai szöveggyűjtemény. Budapest: Zrínyi. 2004. 329–332. o. ISBN 963 327 385 4  
  • ↑ Dugin: Alekszandr Geljevics Dugin: A geopolitikai alapjai – Térségben gondolkodni. In Gazdag Ferenc (szerk) – Ljubov Siselina (szerk): Oroszország és Európa: Orosz geopolitikai szöveggyűjtemény. Budapest: Zrínyi. 2004. 333–376. o. ISBN 963 327 385 4  
  • ↑ Panarin: Alekszandr Szergejevics Panarin: Oroszország a világtörténelem ciklusaiban. In Gazdag Ferenc (szerk) – Ljubov Siselina (szerk): Oroszország és Európa: Orosz geopolitikai szöveggyűjtemény. Budapest: Zrínyi. 2004. 377–416. o. ISBN 963 327 385 4  
  • ↑ Zinovjev: Alekszandr Alekszandrovics Zinovjev: A Nyugat. In Gazdag Ferenc (szerk) – Ljubov Siselina (szerk): Oroszország és Európa: Orosz geopolitikai szöveggyűjtemény. Budapest: Zrínyi. 2004. 417–434. o. ISBN 963 327 385 4  
  • ↑ Oroszgeo: Kötetünk szerzőiról. In Gazdag Ferenc (szerk) – Ljubov Siselina (szerk): Oroszország és Európa: Orosz geopolitikai szöveggyűjtemény. Budapest: Zrínyi. 2004. 435–440. o. ISBN 963 327 385 4  
• ↑ Gecse: Gecse Géza: Orosz nagyhatalmi politika 1905-2021. Budapest: Ludovika Egyetemi Kiadó. 2022. ISBN 978-963-995-005-4  

Skandinávia

• ↑ Andersson: Ingvar Andersson: A History of Sweden. 2. kiadás. Stockholm: Natur och Kultur. 1970.  
• ↑ Nordenfalk: Carl Nordenfalk (szerk): Stockholm múzeumai. Budapest: Corvina. 1970.  
  • ↑ Isaksson: Olov Isaksson: Az Állami Történeti Múzeum és az Éremtár. In Carl Nordenfalk (szerk): Stockholm múzeumai. Budapest: Corvina. 1970. 21–24. o.  
• ↑ Pósán: Pósán László: Skandinávia a középkorban. Debrecen: Debreceni Egyetemi Kiadó. 2012. ISBN 978 963 318 213 0  
• ↑ Szűcs: Szűcs R. Gábor: Dánia. Debrecen: Press Publica. 2000. ISBN 963 9001 52 X  
• ↑ Lappok: Kádár Zoltán – Nils-Aslak Valkepää – Kirste Paltto=: Lappok. Klemetti Näkkäläjärvi. Budapest: Npa Kiadó. 2014. ISBN 978 963 332 062 4  
• ↑ Zelei: Zelei Anna: Norvég utakon: Kalandozások a fjordok között. Budapest: Fekete Sas. 2019. 485. o.  

Izland

• ↑ Alda: Alda Sigmundsdóttir: The little book of the Icelanders in the old days. Reykjavík: Enska Textasmiþjan. 2014. ISBN 978-9935-9177-6-8  
• ↑ Bernáth: Három izlandi történet (Hrafnkells saga, Gísla saga, Bandamanna saga), ford., bevezető, jegyzetek: Bernáth István, Szépirodalmi (1973) 
• ↑ Gylfi: Gylfi Þ. Gíslason: The problem of Being an Icelander - past, present and future. Reykjavík: Almenna bókafélagið. 1973. ISBN 978-9979-53-513-3  
• ↑ Izland '86: Nordal (szerk), Jóhannes, Valdimar Kristinsson. Iceland 1986. Reykjavík: Central Bank of Iceland (1987) (angolul)
• ↑ Jón: Jón R. Hjálmarsson: History of Iceland. Reykjavík: Forlagið Publishing. 2014. ISBN 978-9979-53-513-3  
• ↑ Kiss G: Kiss, Gabriella. Izland - leglátogatottabb régiói. Budapest: Dekameron. ISBN 9789639331518 (2008) 
• ↑ N. Balogh Anikó: N. Balogh, Anikó (szerk., utószó). Edda. Budapest: Európa. ISBN 963 07 3653 5 (1985) 
• ↑ Regék: Szőrös pisztráng. Budapest: Napkút. 978 963 263 053 3 (2008) 
• ↑ S. László Katalin: S. László, Katalin. Izland. Tóni Túra. ISBN 963 502 621 8 (1996) 

Egyebek

• ↑ Eötvös sport: Sentényi, Barna. A 150 éves Eötvös József gimnázium története - Az iskola sportéletének története. Budapest: Reáltanoda Alapítvány (2007). ISBN 978-963-87396-1-2 
• ↑ Bojtár: Bojtár Endre: Bevezetés a baltisztikába. www.tankonyvtar.hu. Osiris (1997) (Hozzáférés: 2016. december 14.) (pdf)
• ↑ SLO: Marjan Krušič (szerk): Slovenija: Turistični vodnik. Ljubljana: Založba Mladinska knjiga.  
• ↑ Életrajzi jegyzetek: Életrajzi jegyzetek. In A világ egy üveggolyóban: Öt szovjet kisregény. Justus Pál, Lányi Mária, Seres J. Amália, Nagy Elek. Budapest: Európa. 1969. = A Világirodalom Remekei,  

• ↑ Granta: A Granta legjobb riportjai. Budapest: Osiris. 1996. ISBN 963 379 158 8  
  • ↑ Fenton: James Fenton: Saigon eleste. In A Granta legjobb riportjai. Budapest: Osiris. 1996. ISBN 963 379 158 8  
  • ↑ Simpson: John Simpson: Tienanmen tér. In A Granta legjobb riportjai. Budapest: Osiris. 1996. ISBN 963 379 158 8  

• Bertényi Iván (történész, 1939) (szerk): A történelem segédtudományai. Budapest: Osiris. 2001. = A történettudomány segédkönyve I, ISBN 963 389 505 7  
  • ↑ Basics: Basics Beatrix: Történeti ikonográfia. In Bertényi Iván (történész, 1939) (szerk): A történelem segédtudományai. Budapest: Osiris. 2001. 35–43. o. = A történettudomány segédkönyve I, ISBN 963 389 505 7  

Áltudomány

• ↑ Pócs: Pócs Éva: Bárdos Dániel – Tuboly Ádám Tamás: Emberarcú tudomány. Áltudományok és összeesküvéselméletek szorításában. Budapest: Typotex. 2023. 283–324. o.  
• ↑ Collins: Harry Collins: Előszó. In Bárdos Dániel – Tuboly Ádám Tamás: Emberarcú tudomány. Áltudományok és összeesküvéselméletek szorításában. Budapest: Typotex. 2023. 7. o.  

aktua

• https://hvg.hu/kultura/201916_vegre_egy_irredenta_emlekmu
• https://nepszava.hu/1151824_sajtokamara-hajdan-es-most
• https://magyarnemzet.hu/archivum/hetvegi-magazin/ujsagirok-be-a-karamba-3855504/
• https://adtplus.arcanum.hu/hu/collection/OrszagosMagyarSajtokamaraEvkonyve/ (előfizetés kell)
• https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/2vhSzakkonyv-magyarok-a-ii-vilaghaboruban-2/az-ihnetov-munkanaploja-vitez-beldy-alajos-vezerezredes-hadtortenelmi-leveltarban-orzott-irataibol-19411943-82D0/fuggelek-A02A/tarsadalmi-politikai-szervezetek-intezmenyek-gyarak-uzemek-A042/magyar-sajtokamara-orszagos-A0D2/

Nk kapcs, dipl

• ↑ Barcza: Barcza György: Diplomata-emlékeim 1911–1945. Budapest: Európa–História. 1994. ISBN 963 07 5657 9  
• ↑ Ustor: Ustor Endre: A diplomáciai kapcsolatok joga. Budapest: Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. 1965.  

Erdély, Románia

• ↑ Balogh László: Balogh László: Románia története. 2. Budapest: Aula. 2001. = XX. század, ISBN 963 9345 23 7  
• ↑ Benedek: Benedek József (szerk): Románia. Tér, gazdaság, társadalom. Kolozsvár: Nemzeti Kisebbségkutató Intézet; Bukarest: Kriterion. 2011. ISBN 978-973-26-1038-1  
  • ↑ Benedek-Tér: Természeti áttekintés. In Benedek József (szerk): Románia. Tér, gazdaság, társadalom. Kolozsvár: Nemzeti Kisebbségkutató Intézet; Bukarest: Kriterion. 2011. ISBN 978-973-26-1038-1  
  • ↑ Kovács: Kovács Csaba: Geopolitikai helyzet és közigazgatási földrajz. In Benedek József (szerk): Románia. Tér, gazdaság, társadalom. Kolozsvár: Nemzeti Kisebbségkutató Intézet; Bukarest: Kriterion. 2011. ISBN 978-973-26-1038-1  
  • ↑ Csucsuja: Báthory Lajos – Máthé András – Nagy Róbert: A Románia területén végbement gazdasági fejlődés a 20. században. In Benedek József (szerk) – Csucsuja István: Románia. Tér, gazdaság, társadalom. Kolozsvár: Nemzeti Kisebbségkutató Intézet; Bukarest: Kriterion. 2011. ISBN 978-973-26-1038-1  
  • ↑ Veres: Veres Valér: Népesség és népesedés. In Benedek József (szerk): Románia. Tér, gazdaság, társadalom. Kolozsvár: Nemzeti Kisebbségkutató Intézet; Bukarest: Kriterion. 2011. ISBN 978-973-26-1038-1  
  • ↑ Horváth: Horváth István: Kisebbségek, kisebbségvédelem Romániában. In Benedek József (szerk): Románia. Tér, gazdaság, társadalom. Kolozsvár: Nemzeti Kisebbségkutató Intézet; Bukarest: Kriterion. 2011. ISBN 978-973-26-1038-1  
• ↑ Bíró: Bíró Sándor: A román nép története. Budapest: ELTE BTK; Budapest: Tankönyvkiadó. 1977. egyetemi jegyzet  
• ↑ Csatári: Csatári Dániel: Románia története a XIX–XX. században. 3. változatlan utánnyomás. Budapest: ELTE BTK; Budapest: Tankönyvkiadó. 1984. egyetemi jegyzet  
• ↑ Erdély története: Köpeczi Béla (főszerk) – Makkai László (szerk) – Mócsy András (szerk): Erdély története (három kötetben). Szász Zoltán (szerk). Budapest: Akadémiai Kiadó. 1986. ISBN 963 05 4203 X  
  • ↑ Erdély története I: Makkai László (szerk) – Mócsy András (szerk): Erdély története I. kötet: A kezdetektől 1606-ig. Szász Zoltán. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1986. ISBN 963 05 4204 8  
  • ↑ Erdély története II: Makkai László (szerk) – Szász Zoltán (szerk): Erdély története II. kötet: 1606-tól 1830-ig. Barta Gábor. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1986. ISBN 963 05 4276 5  
  • ↑ Erdély története III: Szász Zoltán (szerk) – Köpeczi Béla – Miskolczy Ambrus: Erdély története III. kötet: 1830-tól napjainkig. Budapest: Akadémiai Kiadó. 1986. ISBN 963 05 4329 X  

• ↑ I. Tóth: I. Tóth Zoltán: Románia története. In Arató Endre – Niederhauser Emil – Perényi József: A kelet-európai országok története: Kezdettől a kapitalizmus koráig. Budapest: ELTE BTK. 1965. egyetemi jegyzet  
• ↑ Kiss Gábor: Kiss Gábor: Erdélyi várak, várkastélyok. 2. Budapest: Panoráma. 1990. = Utazások a múltban és jelenben, ISBN 963 243 388 2  

Magyar nyelv

• ↑ Nádasdy: Nádasdy Ádám: Milyen nyelv a magyar? Budapest: Corvina. 2020. ISBN 978 963 13 6643 3  
• É. Kiss Katalin 2004. Anyanyelvünk állapotáról. Bp., Osiris.
• Kiefer Ferenc (szerk.) 1992/1994/2000/2008. Strukturális magyar nyelvtan 1-4. Bp., Akadémiai.
• Kiefer Ferenc (főszerk.) 2006. Magyar nyelv (Akadémiai kézikönyvek). Bp., Akadémiai.
• Kiefer Ferenc (szerk.) 2003. A magyar nyelv kézikönyve. Bp., Akadémiai.
• Kiefer Ferenc – Siptár Péter – É. Kiss Katalin 2003. Új magyar nyelvtan. Bp., Osiris.
• ↑ Hajdú: Hajdú Mihály: Általános és magyar névtan. Budapest: Osiris. 2003. = osiris tankönyvek, ISBN 963 389 418 2  

A magyar nyelv története, rokonai

• Bárczi Géza 1966, 1975. A magyar nyelv életrajza. Bp., Gondolat.
• Bárczi Géza 1954, 2013. A magyar szókincs eredete. Bp., Tinta.
• Bárczi Géza – Benkő Loránd – Berrár Jolán 1994. A magyar nyelv története. Bp., Nemzeti Tankönyvkiadó.
• Benkő Loránd (szerk.) 1991. A magyar nyelv történeti nyelvtana I–IV. Bp., Akadémiai.
• É. Kiss Katalin – Gerstner Károly – Hegedűs Attila 2013. Kis magyar nyelvtörténet. Piliscsaba. https://mek.oszk.hu/15000/15090/15090.pdf
• Fejes László Mit olvassak? Finnugrisztikai szakirodalom. http://fu.nytud.hu/szakir.htm
• Hajdú Péter 1966/1989. Bevezetés az uráli nyelvtudományba. Bp., Tankönyvkiadó.
• Hajdú Péter 1981/1991. Az uráli nyelvészet alapkérdései. Bp., Tankönyvkiadó
• Hajdú Péter – Domokos Péter 1978. Uráli nyelvrokonaink. Bp., Tankönyvkiadó.
• Hegedűs József 2003. Hiedelem és valóság: külföldi és hazai nézetek a magyar nyelv rokonságáról. Bp., Akadémiai.
• Honti László (szerk.) 2010. A nyelvrokonságról: a török, sumer stb. áfium ellen való orvosság. Bp. Tinta.
• Honti László 2012. Anyanyelvünk atyafiságáról és a nyelvrokonság ismérveiről: Tények és vágyak. Bp., Tinta.
• Komoróczy Géza 1976. Sumer és magyar? Bp., Magvető.
• Kovács László - Veszprémy László (szerk.) 1997. Honfoglalás és nyelvészet. Bp., Balassi.
• Nyest.hu https://www.nyest.hu/hirek Nyelv és Tudomány (MTA Nyelvtudományi Intézet)
• Pusztay János 1977. Az "ugor-török háború" után. Bp., Magvető.
• Sándor Klára 2011. Nyelvrokonság és hunhagyomány: rénszarvas vagy csodaszarvas? Bp., Typotex.

Etimológiai szótárak

• Arcanum magyar etimológiai szótár https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-etimologiai-szotar-F14D3
• BENKÖ LORÁND (főszerk.) 1967-1976. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára. 1-4. Bp., Akadémiai.
• FALK NÓRA 2009. Etimológiák: 10.000 magyar szó eredete. Bp., Tinta.
• ZAICZ GÁBOR 2006. Etimológiai szótár: magyar szavak és toldalékok eredete. Bp., Tinta.

Nyelvtörténetről, rokonságról népszerűen

• NÉMETH ZSIGMOND (szerk.) 1990. Miatyánk 121 európai nyelven. Bp., Interart Stúdió.
• PEI, MARIO 1966. Szabálytalan nyelvtörténet. Bp., Gondolat.
• RÓNA- TAS ANDRÁS 1978. A nyelvrokonság. Bp., Gondolat.
• SCHMIDT JÓZSEF 1923/2014. A nyelv és a nyelvek. Bp., Tinta.
• TÓTFALUSI ISTVÁN 2012. Sertések a Bakonyban: kalandos nyelvtörténet. Bp., Libri.

Nyelvekről, nyelvészetről népszerűen

• ANTAL LÁSZLÓ 1981. Nyelvek nyomában. Bp., Kozmosz Könyvek.
• BLACK, MAX 1998. A nyelv labirintusa. Bp., Holnap.
• CRYSTAL, DAVID 1998. A nyelv enciklopédiája. Bp., Osiris.
• FODOR ISTVÁN (szerk.) 1999. A világ nyelvei. Bp., Akadémiai.
• FODOR ISTVÁN 2001. Mire jó a nyelvtudomány? Bp., Balassi.
• JANSON, TORE 2002. Beszélj! A világ nyelvei - tegnap, ma, holnap. Bp., HVG Könyvek.
• KÁLMÁN LÁSZLó - NÁDASDY ÁDÁM 1999. Hárompercesek a nyelvről. Bp. Osiris.
• KUGLER NÓRA - TOLCSVAI NAGY GÁBOR 2000. Nyelvi fogalmak kisszótára. Bp., Korona.
• NÁDASDY ÁDÁM 2003. Ízlések és szabályok. Bp., Magvető.
• NÁDASDY ÁDÁM 2008. Prédikál és szónokol. Bp., Magvető.
• PINKER, STEVEN 1999. A nyelvi ösztön. Bp., Typotex.
• SAPIR, EDWARD 1971. Az ember és a nyelv. Bp., Gondolat.
• SZILÁGYI N. SÁNDOR 2000. Világunk, a nyelv. Bp., Osiris.
• TERTS ISTVÁN 1976. A nyelvész szóra bírja a nyelvet. Bp., Magvető.

Nyelvészeti szakmunkák

• ANTAL LÁSZLÓ 1977. Egy új magyar nyelvtan felé. Bp., Magvető.
• ANTAL LÁSZLÓ 2005. A formális nyelvi elemzés. A magyar esetrendszer. Bp., Abacus.
• APRESZJAN, JURIJ D. 1971. A modern strukturális nyelvészet elmélete és módszere. Bp., Gondolat.
• BYNON, THEODORA 1997. Történeti nyelvészet. Bp., Osiris.
• CSERESNYÉSI LÁSZLÓ 2004. Nyelvek és stratégiák, avagy a nyelv antropológiája. Bp., Tinta.
• KÁLMÁN LÁSZLÓ - TRÓN VIKTOR 2005. Bevezetés a nyelvtudományba. Bp., Tinta.
• KENESEI ISTVÁN (szerk.) 2011. A nyelv és a nyelvek. 6. kiad. Bp., Akadémiai.
• NEUMER KATALIN(szerk.) 1999. Nyelv, gondolkodás, relativizmus. Bp., Osiris.
• PLÉH CSABA - GYÖRI MIKLÓS (szerk.) 1998. A kognitív szemlélet és a nyelv kutatása. Bp., Pólya.
• ROBINS, ROBERT H. 1999. A nyelvészet rövid története. Bp., Osiris - Tinta Könyvkiadó.
• SAUSSURE, FERDINAND DE 1916/1997. Bevezetés az általános nyelvészetbe. Bp., Corvina.
• SZÉPE GYÖRGY (szerk.) 1973. A nyelvtudomány ma. Bp., Gondolat.
• SZEREBRENNYIKOV, B. A. (szerk.) 1986. Általános nyelvészet. A nyelv belső struktúrája és a nyelvészeti kutatás módszerei. Bp., Akadémiai.
• TELEGDI ZSIGMOND 1986. Bevezetés az általános nyelvészetbe. 4. kiad. Bp., Tankönyvkiadó.

Írás, helyesírás

• A magyar helyesírás szabályai. 2015. 12. kiadás. Bp., Akadémiai. https://helyesiras.mta.hu/helyesiras/default/akh12#F7_1_ 0_1
• DOBLHOFER, ERNST 1962. Jelek és csodák. Letűnt írások és nyelvek megfejtése. Bp., Gondolat.
• FÓNAGY IVÁN 1977. Írásjel; Íráskép (két címszó). In: Király István (főszerk.) Világirodalmi Lexikon V. kötet 111-143. Bp., Akadémiai.
• GYURGYÁK JÁNOS 1996. Szerkesztők és szerzők kézikönyve. Bp., Osiris.
• KÉKI BÉLA 2000. Az írás története (A kezdetektől a nyomdabetűig). Bp., Vince.
• KESZLER BORBÁLA 2004. Írásjeltan: Az írásjelhasználat szabályai, problémái és története. Bp., Nemzeti Tankönyvkiadó.
• LACZKÓ KRISZTINA – MÁRTONFI Attila 2004. Helyesírás. Bp., Osiris.
• NÉMETH GYULA 1934. A magyar rovásírás. Bp., Magyar Tudományos Akadémia.
• Sándor Klára: A székely írás nyomában. Typotex Kiadó, Budapest, 2014. ISBN 978-963-2793-87-0.
• SZEMERE GYULA 1974. Az akadémiai helyesírás története (J8~2-1954). Bp., Akadémiai.
• TEVAN ANDOR 1956/1984. A könyv évezredes útja. Bp., Gondolat.
• VÁRKONYI NÁNDOR 1943. Az írás története. Bp., Turu

Mátészalka

• ↑ Ujváry: Ujváry Zoltán (szerk): Mátészalka története. Farkas József, Orosz István. Debrecen: Ethnica. 1992. ISBN 963 47 1812 4  
  • ↑ Boros: Boros László: Mátészalka természeti földrajza. In Ujváry Zoltán (szerk): Mátészalka története. Debrecen: Ethnica. 1992. ISBN 963 47 1812 4  
  • ↑ Istvánovics–Kurucz: Istvánovics Eszter–Kurucz Katalin: Mátészalka és környékénének története az őskortól a honfoglalásig. In Ujváry Zoltán (szerk): Mátészalka története. Debrecen: Ethnica. 1992. ISBN 963 47 1812 4  
  • ↑ Németh: Németh Péter: Mátészalka története 1367-ig. In Ujváry Zoltán (szerk): Mátészalka története. Debrecen: Ethnica. 1992. ISBN 963 47 1812 4  
  • ↑ Módy: Módy György: Mátészalka története 1367-től 1549-ig. In Ujváry Zoltán (szerk): Mátészalka története. Debrecen: Ethnica. 1992. ISBN 963 47 1812 4  
  • ↑ W. Vityi: W. Vityi Zoltán: Mátészalka környékének birtokviszonyai a középkorban. In Ujváry Zoltán (szerk): Mátészalka története. Debrecen: Ethnica. 1992. ISBN 963 47 1812 4  
  • ↑ Orosz: Orosz István: Mátészalka újkori története a jobbágyfelszabadításig. In Ujváry Zoltán (szerk): Mátészalka története. Debrecen: Ethnica. 1992. ISBN 963 47 1812 4  
  • ↑ Takács: Takács Péter: Mátészalka története 1850-től 1945-ig. In Ujváry Zoltán (szerk): Mátészalka története. Debrecen: Ethnica. 1992. ISBN 963 47 1812 4  
  • ↑ Kováts: Kováts Zoltán: Mátészalka népessége a XVIII. századtól napjainkig. In Ujváry Zoltán (szerk): Mátészalka története. Debrecen: Ethnica. 1992. ISBN 963 47 1812 4  
  • ↑ Farkas: Farkas József: Villamosítás Mátészalkán. In Ujváry Zoltán (szerk): Mátészalka története. Debrecen: Ethnica. 1992. ISBN 963 47 1812 4  
  • ↑ Nyéki: Nyéki Károly: Mátészalka sajtója. In Ujváry Zoltán (szerk): Mátészalka története. Debrecen: Ethnica. 1992. ISBN 963 47 1812 4  
  • ↑ Dankó-1: Dankó Imre: Mátészalka művelődéstörténete. In Ujváry Zoltán (szerk): Mátészalka története. Debrecen: Ethnica. 1992. ISBN 963 47 1812 4  
  • ↑ Dankó-2: Dankó Imre: Mátészalka múzeumának története. In Ujváry Zoltán (szerk): Mátészalka története. Debrecen: Ethnica. 1992. ISBN 963 47 1812 4  
• ↑ Farkas: Farkas József: A zsidók Mátészalka társadalmában: Jews in Mátészalka. (magyarul, angolul) Debrecen: Kossuth Lajos Tudományegyetem. 1989. = Studia folkloristica et ethnographica, 25.  

Maják

• ↑ Martin–Grube: Simon Martin – Nikolai Grube: Maja uralkodók krónikája. Budapest: Móra. 2010. ISBN 978 963 11 8683 3  
• ↑ Grube: Nikolai Grube (szerk): Les Mayas. (franciául) Köln: Könemann. 2000. ISBN 3-8290-4244-2  

Klasszikusok

• ↑ Ammianus: Ammianus Marcellinus: Róma története. Budapest: Európa. 1993. ISBN 963 07 5551 3  
• ↑ Sztrabón: Sztrabón: Geógraphika. (magyarul) Budapest: Gondolat. 1977. ISBN 963 280 533 X  

Újak

• http://epa.niif.hu/01600/01610/00016/pdf/vmm_16_1982_07_erdelyi.pdf
• https://adt.arcanum.com/hu/view/Valosag_1972/?query=erd%C3%A9lyi+istv%C3%A1n+nom%C3%A1d+%C3%A9letforma+nom%C3%A1d+t%C3%A1rsadalom&pg=556&layout=s