Ugrás a tartalomhoz

Gosztonyi Péter

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Gosztonyi Péter
1994-ben
1994-ben
Született1931. december 2.
Budapest
Elhunyt1999. március 29. (67 évesen)
Bern
Állampolgársága
Nemzetiségemagyar
HázastársaYvonne Meyes
Foglalkozásatörténész, újságíró
SablonWikidataSegítség

Gosztonyi Péter (Budapest, 1931. december 2.Bern, 1999. március 29.) magyar történész és újságíró.

Élete

[szerkesztés]

1953-ban közgazdasági diplomát szerzett Budapesten. Részt vett az 1956-os forradalomban, alhadnagyként szolgált Maléter Pál közelében a Kilián laktanyában. A forradalom leverése után Svájcba emigrált, ahol 1963-ban doktorált történelemből a zürichi egyetemen. 1958-ban feleségül vette Yvonne Meyest, egy fiuk született.

Az 1960-as évektől Bernben az egyetemi rangú Kelet-európai Könyvtár (Osteuropa-Bibliothek) munkatársa, majd 1963-tól 1996-os nyugdíjazásáig a vezetője volt. 1997-ben a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem díszdoktorává avatták.

Munkássága

[szerkesztés]

Az emigrációban igyekezett ébren tartani a határon kívül élő magyarság tudatában Magyarország felszabadításának reményét. Történelmi munkáiban tárgyilagosságra törekedett, akkor is amikor Magyarország második világháborús szerepét és az 1956-os forradalom előzményeit és összefüggéseit vizsgálta. A kommunista rendszer történészeinek „utolsó csatlós” koncepciójával szemben kimutatta, hogy Magyarország második világháborús szerepjátszásában milyen mértékben volt meghatározó az a diplomáciai kényszerpálya, amelybe az akkori nyugati politikusok a magyar államférfiakat is belesodorták.

Állandó munkatársa volt több német, osztrák, svájci hadtörténeti, politikai folyóiratnak, illetve újságnak, 1990-től az Élet és Irodalom, a Magyar Nemzet, a Heti Magyarország, a Kritika című lapoknak. Tagja volt a Svájci Hadtörténeti Társaságnak, a Német kelet-európai Társaságnak és a Svájci Szakújságírók Szövetségének.

Saját bevallása szerint a „svájci páholy” lehetőséget teremtett számára, hogy a Kárpát-medence történetét szűk magyarországi nézőponton túllépve vizsgálja.

Főbb művei

[szerkesztés]
  • 1956. A magyar forradalom története; Ujváry, München, 1981
  • Magyarország a második világháborúban, 1-3.; Herp, München, 1984
    • 1. Tanulmányok és riportok Magyarország második világháborús szerepéről
    • 2. Magyarország hadszíntér. 1944/45
  • A magyar honvédség a második világháborúban; Katolikus Szemle, Róma, 1986
  • Föltámadott a tenger... 1956. A magyar október története; 2. átdolg., bőv. kiad.; Herp, München, 1989
  • Háború van, háború! Újabb szemelvények Magyarország második világháborús történetéből, 1941–1945; Népszava, Bp., 1989
  • Légiveszély, Budapest! Szemelvények Magyarország második világháborús történetéből, 1939–1945; Népszava, Bp., 1989
  • Szálasi Hitlernél. Adalékok Magyarország második világháborús történetéhez; Herp, München, 1990
  • A kormányzó, Horthy Miklós (1973, magyarul 1990)
  • Föltámadott a tenger... 1956. A magyar október története; 3. átdolg., bőv. kiad.; Népszava, Bp., 1990
  • Politikusok, katonák, események. Adalékok Magyarország és a kelet-európai népek legújabb történelméhez; Herp, München, 1990
  • Vihar Kelet-Európa felett. A második világháború utolsó évének magyar vonatkozású eseményei; Népszava, Bp., 1990
  • A kormányzó Horthy Miklós és az emigráció; 2. jav., bőv. kiad.; Százszorszép, Bp., 1992
  • A Magyar Honvédség a második világháborúban; sajtó alá rend., szerk. Antal László, térképek Somorjai Béla; 2. átdolg. kiad.; Európa, Bp., 1992
  • A Vörös Hadsereg. A szovjet fegyveres erők története, 1917–1989; kieg., jegyz. Vargyai Gyula, térképek Csicsely János, németből ford. Pirityi Sándor; Európa, Bp., 1993
  • A magyar Golgota. A politikai megtorlások vázlatos története Magyarországon 1849-től 1963-ig és egyéb korrajzi történetek; Bp., Százszorszép, 1993
  • Vlaszov tábornok. Hős, vagy népének árulója?; Zrínyi, Bp., 1997
  • Budapest lángokban, 1944–1945; térképek Somorjai Béla; Móra, Bp., 1998
  • A német-szovjet háború 1941–1945; Magyar Kulturális, Közösségi és Turisztikai Egyesület, Bp.–Miskolc, 2004

Források

[szerkesztés]