Szent kutak Magyarországon
Megjelenés
A szent kutak Magyarországon azok a kútvizek vagy természetes források, amelyekhez valamilyen történet, legenda vagy jelenség kapcsolódik és emiatt nevezték el szent kútnak. A szent kút kifejezés jelöli a forrást magát, de városrészek vagy települések nevébe is bekerül – amelyeket egy kútról neveztek el –, ekkor egybe írandó. A legtöbb esetben gyógyító erőt tulajdonítanak vízének az odalátogató emberek.
Szent kutak
[szerkesztés]Földrajzi elhelyezkedése | története, legendája, jelenség a kútnál | Az ivóvíz gyógyítóerejének bizonyíthatósága |
---|---|---|
Andocs – Somogy vármegye | A kutat főleg szembetegek keresik fel gyógyulás céljából[1] | |
Baja-Máriakönnye – Bács-Kiskun vármegye | ||
Bodajk – Fejér vármegye | A Szent-kútról az a legenda terjedt el, hogy vize 7-évenként elapad, majd újraindul. Azonban a balinkai bánya miatt mára elapadt.[2] Bodajk szent kútját vallásos tisztelet vette körül, vizének gyógyító erőt tulajdonítottak. A hagyományok szerint többször is elzarándokoltak ide Szent István és Szent Imre is, de járt itt Szent Gellért és Szent László király is. | |
Búcsúszentlászló – Zala vármegye | A templom mögött található kutat Szent László kútnak hívják. Itt búcsúkeresztséget szoktak tartani. | |
Csatka, Szentkút – Komárom-Esztergom vármegye | 1862 augusztus 21-én csütörtökön megjelent Csöbönyei Józsefnek Gábriel arkangyal a kútnál, hogy másnap Szűz Mária kijelöli a kápolna helyét. Megkérte a hívek énekelve jöjjenek ki az eseményre. Másnap a falu népe kiment és megjelent a Szűzanya, aki kijelölte a kápolna helyét.[3] | Meizler Vilmos itt nyerte vissza látását 1792-ben. A mai búcsúsok szerint elsősorban lábfájás és bénultságra jó a szent kút vize.[4] |
Hőgyész, Csicsó – Tolna vármegye | A legenda szerint a grófi konda disznaja túrta ki a forrást, ahol Mária-képet is talált.[5] | |
Nagykónyi – Tolna vármegye |
|
|
Csobánka – Pest vármegye | Szerb ortodox hívők búcsújáró hely volt régen. Egy pásztornak megjelent Mária 1842-ben a forrásnál. | Oxigén és kénizotóp mérés 2009[6] |
Fallóskút Mátraszentimre – Heves vármegye | 1947-ben Sánta Lászlónénak megjelent a Szűzanya, mely hatására megtalálták Fallóskütat | |
Gencsapáti – Vas vármegye | 1756-ban Batthyány látogatása alkalmából írt jegyzőkönyv szerint, Török Mihály és László Katalin kápolnát építtetett ide kisfiuk csodás gyógyulása emlékére.[7] | |
Hercegszántó | 1838-ban szentelte fel Klobusiczky Péter Kalocsai érsek, miután egy férfi több alkalommal a kút vizében fénylő Szűz Máriát látott. | 1933-ban egy bajai férfi vak fia meggyógyult.Hálából Mária szobrot vitt oda.[8] |
Jásd – Veszprém vármegye | A legenda, illetve ének szerint remete Jásd Péter 1164 előtt kiszáradt a szomjúságtól és gödröt ásott. Egy rózsafüzér ima közben leesik egy kis pénzérme a rózsafüzérről, és víz fakadt ott. Örömében embereket hív oda, és az egyik béna a lábát megfürdette és meggyógyult.[9] | |
Jászberény – Jász-Nagykun-Szolnok vármegye | 1747-ben, június 27-én óriási jégzápor és vihar közepette, egy becsapódó villám fakasztotta a forrást. | |
Kolontár A szent kút Kolontár és Devecser között a vasúti töltés mellett található | A története nem ismeretes, de a forrásnál lévő kőkereszt 1870-ről tanúskodik. 1980 és 1990 között a Szűz Máriát ábrázoló szobrot összetörve a forrás medencében találták – feltehetően megrongálták -, melyet összeragasztották és lefestve visszaállították, és a mai napig is ott áll.[10] A Szentkutat elkerülte a 2010-es Ajkai vörösiszap-katasztrófa. A víz iható, annak ellenére, hogy a vízközművek tönkrementek.[11] | |
Máriabesnyő – Pest vármegye Közigazgatásilag Gödöllőhöz tartozik. | ||
Máriagyűd – Baranya vármegye A szent kút a kegytemplomtól keletre található | 1006-ban Szent István által alapított bencés szerzetesek egy Mária szobrot találnak Gyüd falu forrása mellett. 1148-ban templomot épít II. Géza király és ide helyezik a szobrot. 1537 után a templom református lesz és a törökdúlás után 1543 után a szobor elvész, a templom elnéptelenedik. 1687-ben azonban sorozatos Mária-jelenések arra biztatják a híveket szerezzék vissza a templomot, melyet két év múlva vissza is kapnak. 1706-ban újabb Szűz Mária-jelenések voltak.[12] | 1788-ban II. József bezáratta a kegyhelyet. A jegyzőkönyv szerint, a gyógyulás emlékeként otthagyott, 106 darab mankót koboztak el. |
Máriakálnok – Győr-Moson-Sopron vármegye | 1550-től látogatott hely. Egy halász Mária-szobrot talált a Dunában és a forráshoz tette. 1757. december 4-én oknyomozás történt a szent kúttal kapcsolatban. | ásványvíz törzskönyvezéséhez vizsgált település. Itt sok gyógyulás történt, amelyek naplószerű történetét a kapucinos szerzetesek jegyeztek fel Mosonmagyaróváron. |
Máriaremete – Budapest | A forrásházat 1996-ban rekonstruálták. | |
Mátraverebély-Szentkút – Nógrád vármegye | 1195-től nevezik így, Lukács Márton 1714-ben feljegyzett irata szerint egy néma fiú találta meg a forrást, aki miután ivott belőle tudott beszélni. | |
Petőfiszállás, Szentkút – Bács-Kiskun vármegye | 1791-ben egy pásztor éjszaka a forráshoz ment, ahol nagy fényességben Szűz Máriát pillantotta meg. A falusiak hírét vették és vizet kezdtek hordani onnan. Egy bénának a lába gyógyult meg ott, a mankóját földbe szúrta, és egy fa nőtt ki belőle a legenda szerint. 1793-ban azonban a váci püspökség betiltotta a búcsújárást, és betemetették. Ellenben a forrás még nagyobb erővel tört fel.[13] | |
Péliföldszentkereszt – Komárom-Esztergom vármegye Közigazgatásilag Bajóthoz tartozik. | Szent-kút Bajótnak is nevezik.[14] A Templomos lovagrend háza volt itt a forrásnál. | Visitato Canonica azt írja, hogy 1730 május 30-án egy sántán született kisfiú csodálatosan meggyógyult itt. |
Szentkút (városrész) – Baranya vármegye | 1930 óta nevezik Szentkútnak, Pécshez csatolásakor kapta nevét | |
Pilisszentkereszt – Pest vármegye | Az egyházi jóváhagyással nem rendelkező szent kút tisztelete az 1860-70-es években keletkezett. 1913-ban a falut bemutató könyvecske szerint Urbánéknak megjelent a Szűzanya a forrásnál. | 1949 május 3-án a tavaszi búcsún részt vett 19 éves Erdei Matild súlyos bénulásból meggyógyult, a Historia Domus 1950 szerint.[15](Plébános vezeti). |
Segesd – Somogy vármegye[16] | A török időkben alakult ki a búcsújárás a forráshoz. A sok gyógyulás hírére Széchenyi Antal tábornok kápolnát épített 1744-ben.[17] | |
Tétszentkút – Győr-Moson-Sopron vármegye | 1715-ben egy császári katona azt álmodta, hogy a forrásnál fog kigyógyulni betegségéből. Úgy is lett, egy kápolnát emeltetett itt. A forrás az oltár alatt volt. A XX. század fordulóján beomlás veszély miatt betemették. Azóta kiszáradt. | |
Vasvár – Vas vármegye A város északi részén egy bükkös erdős részben található a szent kút | 1860-ban mosakodott meg itt egy megvakult huszár, Horváth Ferenc, aki visszanyerte szeme világát.[18] | |
Vác, Hétkápolna – Pest vármegye |
Máriás lelkiség |
---|
Mária-jelenések |
Mária-kegyhelyek |
Kapcsolódó témák |
Képek
[szerkesztés]-
Ciglédi szent kút. Felirata: 1933 Üdvözlégy Mária...
-
Szent kút Tapolcán
-
Szent kút, Jásd
-
Szent kút, Gencsapáti
-
Szent kút Csatkán
-
A kút közelében, Fallóskúton, Mária-szobor áll.
-
Máriaremetei szent kút
-
Nagykónyi szentkút és a Rókus-kápolna
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Archivált másolat. [2016. március 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 19.)
- ↑ http://www.bucsujaras.hu/bodajk/index.html
- ↑ Archivált másolat. [2016. március 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. november 9.)
- ↑ https://archive.today/20121124145617/http://www.bucsujaras.hu/csatka/index.html
- ↑ Archivált másolat. [2017. november 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. november 9.)
- ↑ http://docs.google.com/viewer?a=v&q=cache:p766is-idRQJ:www.matarka.hu/koz/ISSN_1417–5398/77k_2009/ISSN_1417–5398_77k_2009_073-082.pdf+szentk%C3%BAt+v%C3%ADzmin%C5%91s%C3%A9g&hl=hu&gl=hu&pid=bl&srcid=ADGEEShFlMQ8N37AxhZ6n-uAxfu_nXK-eVNQ1NpvJH-QfeeBfy9QOqUXVn_mIjpyrc9-00knxq2eg6eXDUPY-HGRXc0ODln2MTJerZDfPsRrbByYZ-vhLVaAK2Py41dePT9Ew5po2zbJ&sig=AHIEtbSYkJmr8pUURy-5nXxFiUq_mh6nCQ
- ↑ Archivált másolat. [2018. szeptember 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. november 9.)
- ↑ http://www.bucsujaras.hu/hercegszanto/index.html
- ↑ Archivált másolat. [2016. március 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. november 9.)
- ↑ Keresztény élet 2010. november 14.
- ↑ Archivált másolat. [2013. október 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 18.)
- ↑ https://books.google.hu/books?id=5xAVAAAAQAAJ&printsec=frontcover&source=gbs_ge_summary_r&cad=0#v=onepage&q&f=false
- ↑ Archivált másolat. [2009. március 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. november 20.)
- ↑ https://archive.today/20121128000845/http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=Szent-k%C3%BAt_(Baj%C3%B3t)
- ↑ Archivált másolat. [2014. augusztus 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2018. november 9.)
- ↑ Szentkutak Magyarországon, Vasas SC Természetbarát Szakosztály[halott link]
- ↑ https://archive.today/20121130170603/http://www.bucsujaras.hu/segesd/index.html
- ↑ http://www.vendegvaro.hu/Szentkuti-kapolna-Rozsafuzer-kiralyneja-Vasvar[halott link]