Ugrás a tartalomhoz

Szováta

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Sovata szócikkből átirányítva)
Szováta (Sovata, Sowata)
A szovátai Medve-tó
A szovátai Medve-tó
Szováta címere
Szováta címere
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióSzékelyföld
Fejlesztési régióKözép-romániai fejlesztési régió
MegyeMaros
Rangváros
KözségközpontSzováta
Beosztott falvak
PolgármesterFülöp László Zsolt
Irányítószám545500
Körzethívószám0x65[1]
SIRUTA-kód114854
Népesség
Népesség8278 fő (2021. dec. 1.)[3] +/-
Magyar lakosság8035 (83%, 2021)[4]
Község népessége9703 fő (2021. dec. 1.)[2]
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 35′ 46″, k. h. 25° 04′ 28″46.596111°N 25.074444°EKoordináták: é. sz. 46° 35′ 46″, k. h. 25° 04′ 28″46.596111°N 25.074444°E
Szováta weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Szováta témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Szováta (románul Sovata, németül Sowata) város Romániában, Maros megyében. A Székely-Sóvidék központja, európai hírű üdülőváros.

Fekvése

[szerkesztés]

Marosvásárhelytől 60 km-re keletre, a Mezőhavas délnyugati előterében, a Szovátai-medencében fekszik. A Kis-Küküllőbe siető Juhod, Sebes, Szováta és Szakadát patakok hordalékkúpjaira épült. 1955 óta város.

Nevének eredete

[szerkesztés]

A település a székely Örlec nembeli Szovát nemzetségről kapta a nevét, mások szerint a szláv eredetű magyar Szovát személynévből származik.

Története

[szerkesztés]

A környéken már a rómaiak is bányásztak sót, majd a középkorban is folytatódott a kitermelés. A régi mélyedéseket idővel csapadék és folyóvíz töltötte ki, így keletkeztek az első sóstavak. Első lakói 1578-ban sótermelésre idetelepített elszegényedett szabad székely családok voltak, akiket 1581-ben ugyan elűztek, de rövidesen visszatelepültek. Első fürdője a 19. század közepén épített Gérafürdő a Sós-pataknak a Szovátába ömlésénél volt, innen fokozatosan Felső-Szovátára a mai fürdőközpontba helyeződött át a fürdőélet, ahol 1901-ben nyitották meg a fürdőtelepet.

1850-ben 1123 lakosából, 1036 magyar, 68 román, 18 roma volt.

1910-ben 2826 lakosából, 2763 magyar, 28 német, 11 román volt. A trianoni békeszerződésig Maros-Torda vármegye Nyárádszeredai járásához tartozott.

1992-ben 8935 lakosából 7943 magyar, 891 román, 39 cigány, 10 német, közülük 4527 római katolikus, 2979 református, 872 ortodox. Középiskolája, kórháza, egészségügyi intézményei vannak.

2011-ben 9516 lakosából 8455 magyar, 775 román, 67 cigány, 4 német. A beosztott falvakkal együtt lakossága 10 385 fő.[5]

Szováta-fürdő, Medve-tó

Látnivalók

[szerkesztés]
Szováta térképe - Ferenc József Tudományegyetem
  • A város sóstavairól és sószikláiról nevezetes. Legnagyobb tava a Medve-tó. A Medve-tó nevét kiterített medvebőrhöz hasonló alakjáról kapta és 1875 körül alakult ki. Benne 66 000 tonnára becsült oldott sómennyiség van, a felszíntől lefelé hőmérséklete növekszik, melyet a nap melege és a lejjebb koncentrálódó só okoz. További tavai a sósvizű Mogyorósi-tó, Rigó-tó, Fekete-tó, Vörös-tó és Zöld-tó, továbbá az édesvizű Piroska-tó és Kígyós-tó. A sósvizű tavak esetében a víz sótartalma magas, így a fürdőző könnyebben fennmarad a víz felszínén.
  • A Sóköze a város északkeleti végétől délnyugat felé húzódó, sóstavakban gazdag sókarsztterület, ahol a kősó néhol 15–20 m magas sósziklákat alkot, melyeket régen katonák őriztek.
  • A tó melletti római katolikus kápolna 1934-ben, a görögkatolikus kápolna 1932-ben épült. Ortodox temploma 1929-ből való.
  • A város római katolikus temploma 1878-ban, a református templom 1938-ban, az ortodox templom 1991-ben épült.
  • A Tyukász-dombi római katolikus kápolna a 19. század végén épült.
  • Szovátai Unitárius templom
  • A Boldogasszony Iskolanővérek Mariánum Háza, az épületben működik a Kodály Zoltán Népfőiskola és az Erdélyi Tündérkert Alapítvány is.[6]
  • A Szovátai Kilátótornyot 2016-ban nyitották meg a nagyközönség számára. A toronyból szép kilátás nyílik a városra. A látogatás látogatási program szerint történik.

Képgaléria

[szerkesztés]
  • Medve-tó
    Medve-tó
  • Szováta egyik szép épülete (volt román királyi nyáripalota, jelenleg az ügyvédi kamara tulajdona)
    Szováta egyik szép épülete (volt román királyi nyáripalota, jelenleg az ügyvédi kamara tulajdona)
  • Szováta villa
    Szováta villa
  • Székelykapu a Bernády-villa előtt
    Székelykapu a Bernády-villa előtt
  • Szovátafürdő, ortodox templom
    Szovátafürdő, ortodox templom
  • Medve-tó ősszel
    Medve-tó ősszel
  • A Szováta melletti Tivoli erdő ősszel
    A Szováta melletti Tivoli erdő ősszel
  • A Boldogasszony Iskolanővérek új missziós háza, 2016
    A Boldogasszony Iskolanővérek új missziós háza, 2016

Testvértelepülései

[szerkesztés]

Híres emberek

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ "x" a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS
  2. ↑ 2021-es romániai népszámlálás. Nemzeti Statisztikai Intézet
  3. ↑ 2021-es romániai népszámlálás. Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. május 31. (Hozzáférés: 2023. július 9.)
  4. ↑ 2021-es romániai népszámlálás (román nyelven). Nemzeti Statisztikai Intézet, 2023. (Hozzáférés: 2024. január 21.)
  5. ↑ Distribuția vorbitorilor de limba maghiară - județul Mureș (angol nyelven). INSTITUTUL PENTRU STUDIEREA PROBLEMELOR MINORITĂŢILOR NAŢIONALE. [2017. február 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 2.)
  6. ↑ Mariánum – Tündérkert közösségi ház Szovátán
  7. ↑ Artportál: Sánta Csaba - szobrász (magyar nyelven). [2014. szeptember 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. május 11.)

További információk

[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek

[szerkesztés]
Szászrégen (35 km) Maroshévíz (46 km) Gyergyószentmiklós (43 km)
Nyárádszereda (21 km)

Észak
Nyugat  Szováta  Kelet
Dél

Balánbánya (57 km)
Erdőszentgyörgy (24 km) Székelykeresztúr (34 km) Székelyudvarhely (36 km)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Szováta&oldid=27424508”