Bernády-villa
| Bernády-villa | |
.jpg) | |
| Település | Szováta  |
| Cím | str. Trandafirilor 133 |
| Építési adatok | |
| Építés éve | 1904 |
| Rekonstrukciók évei | 1931–1935 |
| Építési stílus | szecesszió |
| Hasznosítása | |
| Felhasználási terület | villa |
| LMI-kód | MS-II-m-B-16033 |
| Elhelyezkedése | |
 Bernády-villa
Pozíció Románia térképén
| |
 é. sz. 46° 36′ 13″, k. h. 25° 05′ 23″46.603700°N 25.089700°EKoordináták: é. sz. 46° 36′ 13″, k. h. 25° 05′ 23″46.603700°N 25.089700°E | |
 | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bernády-villa témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Bernády-villa szecessziós stílusú, napjainkban elhagyatott és romos épület Szovátán, a Strada Trandafirilor (korábban Ady Endre utca) 133. szám alatt. Eredetileg 1904-ben építették; 1929-ben vásárolta meg a Bernády család, az 1930-as években pedig szecessziós stílusban átépíttették. Az 1948-as kommunista kisajátítás után az állami fürdővállalat használta, majd elhagyták.
Története
[szerkesztés]A Bernády család két épületet is birtokolt Szovátán. Az 1896-ban felépített Illyés-villát 1910 körül vásárolta meg Bernády György, Marosvásárhely korábbi polgármestere; ez volt a fürdőtelep egyik elsőként épült és egyik legelegánsabb villája, és még Ady Endre is vendégeskedett itt. Az 1920-as években eladta Bürger Albert nagytőkésnek; ma Vila Cireșul néven ismerik.[1]
A másik, a ma Bernády-villaként ismert épület 1929-ben került a család tulajdonába. Az épületet kezdetben Etelka-villa néven ismerték; 1904-ben[2] emelte Tauszik B. Hugó és felesége, Hints Etelka. Tőlük Etelka unokahúga, Edit (Hints Zoltán gyógyszerész lánya) örökölte, akitől 1929-ben vásárolta meg Kelemen Margit, Bernády György felesége. Valószínűleg abban reménykedett, hogy a gyógyító környezet pozitív hatással lesz lányára, Györgyikére (aki skarlát szövődményeként kialakult szívbetegségben szenvedett) és szintén szívproblémákkal küszködő férjére.[3][4]
A következő években újjáépítették a villát: az első vázlatok 1930 őszére készültek el, a munkálatok pedig 1931 és 1935 között folytak. Az Etelka-villa eredeti alaprajzát megőrizték, nagyobb átalakításokat az emeleti részen végeztek. Díszes, Vigh István tervezte homlokzata szecessziós stílusú, és a székely népi építészetre jellemző elemek gazdagítják; ebbe szervesen illeszkedik a marosvásárhelyi Kultúrpalota kialakítására emlékeztető, eklektikus bejárati ajtó. A villa előtt székelykaput, filagóriát, ülőfülkét állítottak, mögéje fenyőket ültettek, körülötte pedig parkot alakítottak ki.[2][3]
A gyógykezelés és a gondoskodás ellenére Györgyike 1936 tavaszán, 17 évesen elhunyt. Emlékére a szülők az addig Etelka-villaként ismert épületet Bernády-villára keresztelték,[3] a villával szemben pedig emlékparkot létesítettek (ez mára elpusztult).[2]
1938-ban Bernády György is meghalt, a megözvegyült Kelemen Margit pedig 1946-ban eladta a villát Rosa Solomonnak, egy bukaresti zsidó orvosnőnek. A nem sokkal ezután hatalomra kerülő kommunisták államosították Szováta villáit, a Bernády-villát Vila Bernad néven bocsátották a fürdővendégek rendelkezésére. Mivel soha nem végeztek rajta komolyabb karbantartási munkálatokat, az épület az 1980-as évek elejére annyira tönkrement, hogy ekkortól már nem szállásoltak el benne vendégeket.[5]
Az 1989-es rendszerváltás után az örökösök csak hosszas pereskedés után kapták vissza az ingatlant, tőlük egy marosvásárhelyi származású hölgy vásárolta meg. Időközben a villa lepusztult, omlásveszélyessé vált. A szükséges engedélyek beszerzése után 2019-ben megkezdték felújítását.[5][6]
Leírása
[szerkesztés]Kétszintes, faszerkezetű épület. A homlokzat szecessziós stílusú, székely népi elemekkel. A homlokzatot két oldalon csúcsos sisakú tornyok fogják közre.[7]
1990-ben nyilvánították helyi jelentőségű műemlékké, a romániai műemlékek jegyzékében a MS-II-m-B-16033 sorszámon szerepel.[8]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Józsa András: Bernády György Szovátán I.. Népújság, 2012. április 20. (Hozzáférés: 2019. szeptember 2.)
- ↑ a b c Józsa András: A Bernády család marosvásárhelyi síremlékei. Népújság, 2015. február 19. (Hozzáférés: 2019. szeptember 2.)
- ↑ a b c Józsa András: Bernády György Szovátán II.. Népújság, 2012. április 27. (Hozzáférés: 2019. szeptember 2.)
- ↑ Fodor János: Bernády megtört a lánya halála után. Liget, 2017. július 21. (Hozzáférés: 2019. szeptember 2.)
- ↑ a b Szucher Ervin: A turistaidény lejárta után lebontják, majd újjáépítik Szováta egyik jelképét. Székelyhon, 2017. július 15. (Hozzáférés: 2019. szeptember 2.)
- ↑ Antal Erika: Újjáépítik Bernády szovátai villáját. Székelyhon, 2019. július 7. (Hozzáférés: 2019. szeptember 2.)
- ↑ Szucher Ervin: Összeomolhat a szovátai Bernády-villa. Krónika, 2010. március 12. (Hozzáférés: 2019. szeptember 2.)
- ↑ Lista monumentelor istorice: Județul Mureș. Ministerul Culturii, 2015. (Hozzáférés: 2017. január 28.)
További információk
[szerkesztés]- Józsa András: Szovátafürdő. Korunk, XX. évf. 8. sz. (2009. augusztus) ISSN 1222-8338
- Szolláth Hunor: Híres fürdővendégek Szovátán. Transindex, 2013. május 11. (Hozzáférés: 2019. szeptember 2.)
.svg){kind=small}