Lőwey Lilla
Lőwey Lilla | |
Született | 1943. október 4. (81 éves) Szováta |
Házastársa | 2. férje: Péter Pál |
Gyermekei | Soós Andrea, Soós Ildikó |
Szülei | Lőwey Jenő, Nagy Lívia |
Foglalkozása | pedagógus, általános iskolai tanár, irodalomkutató, szövegíró |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Lőwey Lilla (Szováta, 1943. október 4. –) pedagógus, helytörténész, irodalmi szerkesztő.
Élete
[szerkesztés]Szüleit (Lőwey Jenő, Nagy Lívia) a „kis magyar időben”[1] helyezték Székelyföldre, édesapja a marosvásárhelyi vasútállomás tisztviselője volt, édesanyja Szovátán vállalt pedagógusi állást. A háború befejezését követő „köztisztviselői törvény” értelmében a háromgyermekes családot bevagonírozták, majd Zalaegerszegig utaztatták.
Általános iskoláit Zala és Vas megye településein végezte, a gimnáziumi éveket az épülő Sztálinváros gimnáziumában töltötte. Érettségit követően a pécsi Tanárképző Főiskolán szerzett magyar-történelem szakos tanári diplomát.
Veszprém városában telepedett le, kezdetben a közeli Városlődön, majd Szentkirályszabadján tanított. 1976-ban került a veszprémi Hriszto Botev Általános Iskolába. Közben férjhez ment, két kislánya született: Andrea és Ildikó. Nem túl szerencsés házasságát 19 év elmúltával bontotta fel. Osztályaival, kislányaival sokat kirándult, bejárták egész Magyarországot a határokig. 1989 nagy változást hozott: elutazhatott szülővárosába, Szovátára, majd rendszeresek lettek az erdélyi utazások.
Péter Pállal való találkozása hozta meg számára a szeretett irodalom kiterjesztését, Székelyföldről szóló irodalmi és honismereti fotóalbumok alkotását. Első közös munkájuk, a Tél a havason c. irodalmi fotóalbum után már nem csak szerzőtársak, házastársak lettek. Férje három gyermeke, s a maga két leánya szép nagycsaláddá tették őket. Fő feladatuknak Erdély feltérképezését tartják: az adott tájegység területén Váradi Péter Pál készíti a fotókat, a szöveget gyűjtőmunka alapján Lőwey Lilla írja.
A Székelyföld feltérképezését befejezték, minden települést, hegyet-völgyet bejártak. Jelenleg az „ezeréves határvidéket” ölelő Kárpátok koronáján kutatják a székely ősvárak maradványait, valamint a szórványmagyarság múltját, jelenét szándékoznak bemutatni.
Megjelent fotóalbumaik
[szerkesztés]Székelyföld – honismereti fotóalbumok
[szerkesztés]- Közép- és Felcsík (1996)
- Gyergyó és vidéke (1997, 2000)
- Fehér-Nyikó és Keresztúr vidéke
- Nagy-Küküllő és Udvarhely vidéke
- Homoródi-dombság
- Gyimesek vidéke (2001, 2009)
- Erdővidék 10. Felső-Háromszék
- Kovászna és vidéke
- Sepsiszentgyörgy és vidéke
- Szováta és vidéke
- Kis-Küküllő és vidéke
- Felső-Nyárád
- Alsó-Nyárád
- Marosvásárhely
- Marosszéki-Mezőség
- Aranyosszék
Irodalmi fotóalbumok (12 album)
[szerkesztés]- Tél a havason 1. (1995)
- Ősz a havason (2001)
- Tél a havason 2. (2003
- Kelemen – Görgény – Wass Albert havasai (156 old. 2 kiadás)
- A legnagyobb székely – Orbán Balázs
- A nagy székely mesemondó – Benedek Elek
- Törzsében székely volt – Tamási Áron
- Szavak vándorköszörűse – Kányádi Sándor
- Álom a vár alatt – Áprily Lajos
- A Székely Apostol – Nyirő József
- Csendes csodák – Reményik Sándor
- Magyar Zsoltár – Dsida Jenő
Átfogó kötetek (3 album)
[szerkesztés]- Erdély – Siebenbürgen – Transylvania, 216 old. (2 kiadás)
- Kalotaszeg – Képes krónika, 192 old.
- Székelyföld képi autonómiája, 224 old (94 térképszelet)
Új sorozat
[szerkesztés]- Kárpátok Koronája – Déli-Kárpátok, Ősvárak 1.
- Kárpátok koronája – Déli-Kárpátok, Ősvárak 2.
- Kárpátok koronája – Keleti-Kárpátok – Szórványmagyarság 1.
- Kárpátok koronája – Keleti-Kárpátok – Szórványmagyarság 2.
Díjak, elismerések
[szerkesztés]- 1988 – Kiváló Munkáért – kitüntetés
- 2011 – Tamási Áron-díj
- 2015 – Gizella-díj (Veszprém város elismerése)
- 2024 - A Magyar Kultúra Lovagja
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ kis magyar idő = 1940–1944 időszak
Források
[szerkesztés]- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
- Veszprém megyei kortárs életrajzi lexikon. Főszerk. Varga Béla. Veszprém, Veszprém Megyei Önkormányzat Közgyűlése, 2001.
- Who is Who Magyarországon. Kiegészítő kötet. 2. kiad. 2004. Zug, Hübners blaues Who is Who, 2004.
- Kiállítás Váradi Péter Pál és Lőwey Lilla munkáiból a Városházán Veszprémben, a kiállítást megnyitotta Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, 2014. március 24. Archiválva 2015. június 26-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Munkánk háttere, Váradi Péter Pál és Lőwey Lilla a PéterPÁl KönyvKiadóról
- Váradi Péter Pál és Löwey Lilla könyvbemutatója a szegedi Somogyi-könyvtárban, 2014. november 7.