Ugrás a tartalomhoz

Lőwey Lilla

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Lőwey Lilla
Született1943. október 4. (81 éves)
Szováta
Házastársa2. férje: Péter Pál
GyermekeiSoós Andrea, Soós Ildikó
SzüleiLőwey Jenő, Nagy Lívia
Foglalkozásapedagógus, általános iskolai tanár, irodalomkutató, szövegíró
SablonWikidataSegítség

Lőwey Lilla (Szováta, 1943. október 4. –) pedagógus, helytörténész, irodalmi szerkesztő.

Élete

[szerkesztés]

Szüleit (Lőwey Jenő, Nagy Lívia) a „kis magyar időben”[1] helyezték Székelyföldre, édesapja a marosvásárhelyi vasútállomás tisztviselője volt, édesanyja Szovátán vállalt pedagógusi állást. A háború befejezését követő „köztisztviselői törvény” értelmében a háromgyermekes családot bevagonírozták, majd Zalaegerszegig utaztatták.

Általános iskoláit Zala és Vas megye településein végezte, a gimnáziumi éveket az épülő Sztálinváros gimnáziumában töltötte. Érettségit követően a pécsi Tanárképző Főiskolán szerzett magyar-történelem szakos tanári diplomát.

Veszprém városában telepedett le, kezdetben a közeli Városlődön, majd Szentkirályszabadján tanított. 1976-ban került a veszprémi Hriszto Botev Általános Iskolába. Közben férjhez ment, két kislánya született: Andrea és Ildikó. Nem túl szerencsés házasságát 19 év elmúltával bontotta fel. Osztályaival, kislányaival sokat kirándult, bejárták egész Magyarországot a határokig. 1989 nagy változást hozott: elutazhatott szülővárosába, Szovátára, majd rendszeresek lettek az erdélyi utazások.

Péter Pállal való találkozása hozta meg számára a szeretett irodalom kiterjesztését, Székelyföldről szóló irodalmi és honismereti fotóalbumok alkotását. Első közös munkájuk, a Tél a havason c. irodalmi fotóalbum után már nem csak szerzőtársak, házastársak lettek. Férje három gyermeke, s a maga két leánya szép nagycsaláddá tették őket. Fő feladatuknak Erdély feltérképezését tartják: az adott tájegység területén Váradi Péter Pál készíti a fotókat, a szöveget gyűjtőmunka alapján Lőwey Lilla írja.

A Székelyföld feltérképezését befejezték, minden települést, hegyet-völgyet bejártak. Jelenleg az „ezeréves határvidéket” ölelő Kárpátok koronáján kutatják a székely ősvárak maradványait, valamint a szórványmagyarság múltját, jelenét szándékoznak bemutatni.

Megjelent fotóalbumaik

[szerkesztés]

Székelyföld – honismereti fotóalbumok

[szerkesztés]
  • Közép- és Felcsík (1996)
  • Gyergyó és vidéke (1997, 2000)
  • Fehér-Nyikó és Keresztúr vidéke
  • Nagy-Küküllő és Udvarhely vidéke
  • Homoródi-dombság
  • Gyimesek vidéke (2001, 2009)
  • Erdővidék 10. Felső-Háromszék
  • Kovászna és vidéke
  • Sepsiszentgyörgy és vidéke
  • Szováta és vidéke
  • Kis-Küküllő és vidéke
  • Felső-Nyárád
  • Alsó-Nyárád
  • Marosvásárhely
  • Marosszéki-Mezőség
  • Aranyosszék

Irodalmi fotóalbumok (12 album)

[szerkesztés]
  • Tél a havason 1. (1995)
  • Ősz a havason (2001)
  • Tél a havason 2. (2003
  • Kelemen – Görgény – Wass Albert havasai (156 old. 2 kiadás)
  • A legnagyobb székely – Orbán Balázs
  • A nagy székely mesemondó – Benedek Elek
  • Törzsében székely volt – Tamási Áron
  • Szavak vándorköszörűse – Kányádi Sándor
  • Álom a vár alatt – Áprily Lajos
  • A Székely Apostol – Nyirő József
  • Csendes csodák – Reményik Sándor
  • Magyar Zsoltár – Dsida Jenő

Átfogó kötetek (3 album)

[szerkesztés]
  • Erdély – Siebenbürgen – Transylvania, 216 old. (2 kiadás)
  • Kalotaszeg – Képes krónika, 192 old.
  • Székelyföld képi autonómiája, 224 old (94 térképszelet)

Új sorozat

[szerkesztés]
  • Kárpátok Koronája – Déli-Kárpátok, Ősvárak 1.
  • Kárpátok koronája – Déli-Kárpátok, Ősvárak 2.
  • Kárpátok koronája – Keleti-Kárpátok – Szórványmagyarság 1.
  • Kárpátok koronája – Keleti-Kárpátok – Szórványmagyarság 2.

Díjak, elismerések

[szerkesztés]
  • 1988 – Kiváló Munkáért – kitüntetés
  • 2011 – Tamási Áron-díj
  • 2015 – Gizella-díj (Veszprém város elismerése)
  • 2024 - A Magyar Kultúra Lovagja

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. kis magyar idő = 1940–1944 időszak

Források

[szerkesztés]