Beregsom
| Beregsom (Шом) | |
 | |
| Lónyai-kastély | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Ukrajna |
| Terület | Kárpátalja |
| Járás |
|
| Község | Mezőkaszony község |
| Rang | falu |
| Alapítás éve | 1251 |
| Irányítószám | 90220 |
| Körzethívószám | +380 3141 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1135 fő (2001) +/- |
| Népsűrűség | 991,82 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 105 m |
| Terület | 1,1 km² |
| Időzóna | EET, UTC+2 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 17′ 17″, k. h. 22° 26′ 17″48.288056°N 22.438056°EKoordináták: é. sz. 48° 17′ 17″, k. h. 22° 26′ 17″48.288056°N 22.438056°E | |
 Beregsom
Pozíció Kárpátalja térképén
| |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Beregsom témájú médiaállományokat. | |
Beregsom (ukránul Шом (Som), 1995 előtt Деренковець (Derenkovec / Derenkovets), oroszul Деренковець (Gyerenkovec / Derenkovec)) falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Beregszászi járásban.
Fekvése
[szerkesztés]Beregszásztól 22 km-re, a Csap-Nagydobrony-Beregszász országút mentén fekszik.
Szomszédos települések: Csonkapapi (1 km-re), Bótrágy (8 km-re), és Mezőkaszony (4 km-re).
Nevének eredete
[szerkesztés]Neve a magyar som növénynévből való, előtagját csak 1904-ben kapta.
Története
[szerkesztés]1270-ben a Lónyai uradalom határjárásában tűnt fel neve, mint királyi birtok volt említve.
1318-ban Károly Róbert idejében a település a munkácsi várispánsághoz tartozik.
Az 1410-es évek végén Kaffai Pán Endre és Helek munkácsi várnagyok pert indítottak Szécsi fiai, Jakab és György ellen, mivel a Beregsomban talált 41 hordó borukat erőszakosan foglalták le. A bor 2000 forintra becsültetett, s egyszersmind a vádlottak a nádori szék elé idézettek.
A 15-16. században részbirtokaik voltak itt a Bégányiaknak, a Gálszécsieknek, s főként a Lónyaiaknak.
1566-ban a Tokaj alól visszavonuló tatárok a falut megsarcolták.
A 17. században megyegyűlések színhelye.
A 19. században a Lónyai családon kívül bírt földrészekkel a Bernáth, a Bay, a Bárczy, a Rácz család.
1910-ben 1082, túlnyomórészt magyar lakosa volt.
A trianoni békeszerződésig Bereg vármegye Mezőkaszonyi járásához tartozott.
1944-ben a szovjet hatóságok 81 férfit hurcoltak el a községből, közülük 24-en odavesztek.
A második világháborúban 19-en haltak oda.
Ma 1150 lakosából 1130 (95%) a magyar.
Nevezetességek
[szerkesztés]Református temploma 15. századi gótikus eredetű, 1795 és 1800 között átépítették. 1830-ban klasszicista stílusban újjáépítették, 1863-ban tűzvészben megrongálódott és 1895-ben állították helyre. Majd 2018-19 folyamán teljesen felújították.
Híres emberek
[szerkesztés]- Itt született 1858-ban Bony József bíró.
- Itt született 1910-ben Sütő Kálmán költő.
- Itt született 1941-ben Kecskés Béla költő.
- Itt született 1941-ben Balogh Balázs költő, újságíró.
Források
[szerkesztés]- Györffy György: Beregvármegye
