Ugrás a tartalomhoz

Rökk Szilárd-jutalom

Linkek hozzáadása
Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Rökk Szilárd-jutalom a 19. század végén – 20. század első felében pályázati úton egy-egy képzőművészeti alkotásért, választott (műpártoló, és többségében művész tagokból álló) bizottság által odaítélt díj volt.

A névadó és alapító Rökk Szilárd ügyvéd volt, aki végrendeletében 750 000 (más forrás szerint egymillió) akkori forint összegű, megtakarított hatalmas vagyonát a tudományok és művészetek előmozdítására, szociális gyámolításra és kisebb részben egyházakra hagyta.

Ebből az összegből a nagylelkű filantróp 13 000 forint (26 000 korona) névértékű 5% járadékkötvényt ajándékozott az Országos Magyar Képzőművészeti Társulatnak, aminek kamataiból minden második évben volt esedékes a megállapított előbb 1000 forint, majd 2000 korona jutalomdíj.

A díjazásról

[szerkesztés]
Megszorult faun, az első Rökk Szilárd-díjas alkotás; Róna József műve, 1889

Erre a díjra első alkalommal a képzőművészeti társulat 1889-es téli kiállításán (Műcsarnok) lehetett pályázni. Az ezer forintos Rökk Szilárd-jutalom pályázati feltételei szerint, csak az arra bejelentett művek voltak figyelembe vehetők. Az összesen 16 pályamű közül a pályabíróság négy szavazattal Róna Józsefnek ítélte meg »A megszorult Faun« című szoborművéért.[1][2] Második alkalommal (1891) szoros verseny alakult ki, ugyanis a pályabíróság (elnök: gróf Andrássy Tivadar; tagok: Benczúr Gyula, Ebner Lajos, Feszty Árpád, Keleti Gusztáv, Strobl Alajos és az az évben betegsége miatt távolmaradt Harkányi Frigyes) csupán másodszor tudott a feltételek szerinti titkosszavazással eredményt hirdetni (szavazatot kapott a győztesen kívül Zemplényi Tivadar Templomban és Eisenhut Ferenc Egy álom című képe).[3] Harmadik alkalommal 1894-ben, a műcsarnok tavaszi kiállításán osztották ki, amikor kifejezetten genre-képekkel lehetett pályázni, abban az évben öten.[4][5] 1896-ban a Rökk-dij pályabíróságába Forster Gyulát, Szmrecsányi Miklóst, Benczúr Gyulát, Újvári Ignácot, Stetka Gyulát, Zala Györgyöt és Bihari Sándort választották. A pályadíért nyolc pályázó indult.[6][7] 1898-ban a pályabíróság tagjai közül Bencsúr Gyula és Simrecsányi Miklós is leköszönt. A maradék bírák öt pályázó közül szavazott a díjnyertesre.[8]

1900-ban az addigi ezer forint helyett kétezer korona volt a díjazás, amire tizen pályáztak.[9] 1902-ben a Műcsarnok téli tárlatának pályadíjai közül a legnagyobb versenyzés a Rökk Szilárd díjért folyt és ismét szobrászok versengteg. A díjazott művész kihívói között volt többek között Fényes Adolf, Kernstok, Szigeti Miklós, Poll Hugó.[10] 1904-ben szobor vagy festmény szerzője is pályázhatott. A díjazott Kozma Sándor síremlékének részlete: a törvényt őrző római, aki felett Juszticia istenasszony őrködik volt, ami Márk Lajost egy karikatúrára ihlette.[11][12] 1906-ban a Képzőművészeti Társulat nemzetközi kiállításán adták át a díjat.[13] Az 1908-ban pályanyertes mű ezt követően az állam tulajdonába került.[14] 1910-ben a Rökk-díj pályabíróságának tagjai: Basch Gyula, Bruck Miksa, Csók István, Stetka Gyula, Zala György, Kammerer Ernő és Szmrecsányi Miklós voltak.[15] 1912-ben úgy hirdették meg, hogy „legalább fél négyzetméter nagyságú kész olajfestmények és legalább fél életnagyságú kész szoborművek szerzői pályázhatnak”. A pályabíróságának tagjai: Basch Gyula, Szinyei-Merse Pál, Kernstock Károly, Karlovszky Bertalan, Kallós Ede; dr. Szmrecsányi Miklós és Molnár Viktor voltak. Az azévi díjnyertes, hatalmas figurális kép még a következő év decemberében is a Műcsarnok falán volt.[16][17]

1914-ben mivel a Képzőművészeti Társulat a hadikórházzá átalakított Műcsarnokban nem rendezhetett téli kiállítást, a kiállításra kitűzött pénzdíjakat a képzőművészeket segítő bizottság kapta meg, összesen 5800 korona értékben, amibe a Rökk Szilárd alapítvány 2000 koronás díját is átengedte Jankovich Béla kultuszminiszter.[18] 1916-ban újra kiosztották. A díjnyertes tátrai havas, téli táj- és utcaképeivel több díjat is elhozott abban az évben.[19][20] 1918-ban a Képzőművészeti Társulat téli tárlatát az Országos Szépművészeti Múzeum városligeti palotájában rendezték meg. Helyszűke miatt korlátozták a pályaművek számát és méretét.[21]

Az 1926-ban pályanyertes szobrot a főváros megvásárolta és a Városligetben helyezte el.[22]

1936-ban a Képzőművészeti Társulat 75 éves jubileuma alkalmából rendezett, 1938-ban a Szent István-, 1940-ben Horthy-, 1941-ben pedig Képzőművészeti Társulat 80 éves jubileumára rendezett kiállításon osztották ki a Rökk Szilárd-díjat.[23][24][25][26]

A díjazottak

[szerkesztés]
Szépség Pénz Szellem

Tóth László triptichonja 1894-ben lett díjnyertes

A Vízhordó fiú szobra 1941-ben a Városligetben; 1926-ban nyerte el a Rökk-díjat

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ A képzőművészeti társulat, Budapesti Hírlap 9. évfolyam 130. szám, 1889. május 12. (adt.arcanum.com)
  2. ↑ Festők és szobrászok érmei s díjai, Nemzet 8. évfolyam 2616. szám, 1889. december 8. (adt.arcanum.com)
  3. ↑ Képzőművészeti társulat. — A pályadíjak odaítélése. — , Fővárosi Lapok 28. évfolyam 352. szám, 1891. december 23. (adt.arcanum.com)
  4. ↑ A műcsarnok tavaszi kiállítása., Vasárnapi Ujság 41. évfolyam 16. szám. 1894. április 22. (adt.arcanum.com)
  5. ↑ Kazár Emil: A műcsarnok pályázatai. — A Pesti Naplóeredeti tárcája. — Pesti Napló 45. évfolyam 110. szám, 1894. április 21. (adt.arcanum.com)
  6. ↑ A képfelállítás juryje., Fővárosi Lapok 33. évf. 136. szám 1896. május 17. (adt.arcanum.com)
  7. ↑ a b Díjkiosztások a Műcsarnokban., Pesti Napló 47. évfolyam 146. szám, 1896. május 27. (adt.arcanum.com)
  8. ↑ Pályabiróságok ülései. Műcsarnok 1. évfolyam 3. szám, 1898. máj. 15. (adt.arcanum.com)
  9. ↑ Pályabíróságok ülései. Műcsarnok 3. évfolyam 20. szám, 1900. máj. 27. (adt.arcanum.com)
  10. ↑ A Műcsarnok pályadíjai., Magyar Szemle 14. évfolyam 50. szám, 1902. december 14. (adt.arcanum.com)
  11. ↑ A télitárlat pályadijai., Pesti Napló 55. évfolyam 269. szám, 1904. szeptember 29. (adt.arcanum.com)
  12. ↑ Az Uj Idők kalendáriuma. Uj Idők 10. évfolyam 51. szám, 1904. december 18. (adt.arcanum.com)
  13. ↑ Pályadíjnyertes művészek. Pesti Hírlap 28. évfolyam 350. szám, 1906. december 20. (adt.arcanum.com)
  14. ↑ Szerkesztői üzenetek, Szeged és Vidéke 14. évfolyam 209. szám, 1915. szeptember 9. (adt.arcanum.com)
  15. ↑ Képzőművészet. Budapesti Hírlap 30. évfolyam 248. szám, 1910. október 19. (adt.arcanum.com)
  16. ↑ A Műcsarnoktéli tárlatának díjai. Pesti Napló 63. évfolyam 171. szám, 1912. július 21. (adt.arcanum.com)
  17. ↑ A Pesti Napló Képtára. Rendeste: Tábori Kornél, Pesti Napló 64. évfolyam 304. szám, 1913. december 25. (adt.arcanum.com)
  18. ↑ A társadalom és a stáció Budapest, nov. 23. A jótékony célú képkiállítás sikere. Budapesti Hírlap 34. évfolyam 296. szám, 1914. november 24. (adt.arcanum.com)
  19. ↑ Téli kiállítás Magyarország 23. évfolyam 320. szám, 1916. november 17. (adt.arcanum.com)
  20. ↑ A téli tárlat díjai Magyarország 23. évfolyam 349. szám, 1916. december 16. (adt.arcanum.com)
  21. ↑ Téli tárlat, Az Ujság 16. évfolyam 232. szám, 1918. október 4. (adt.arcanum.com)
  22. ↑ Erdey Dezső »Magyar Géniuszba A szegedi művészeti szabadiskolától a kenderesi hősi emlékműig, Délmagyarország 17. évfolyam 201. szám, 1941. szeptember 4. (adt.arcanum.com)
  23. ↑ a b A Műcsarnok jubileumi kiállításának díjai, Magyarság 17. évfolyam 111. szám, 1936. május 14. (adt.arcanum.com)
  24. ↑ a b A Szent István-kiállítás díjnyertesei.Budapesti Hírlap 58. évfolyam 136. szám, 1938. június 19. (adt.arcanum.com)
  25. ↑ a b A műcsarnoki Horthy-kiállítás díjai. Ujság 16. évfolyam 10. szám, 1940. január 13. (adt.arcanum.com)
  26. ↑ a b Kiadták a Mücsarnok díjait, Nemzeti Ujság 23. évfolyam 70. szám, 1941. március 27. (adt.arcanum.com)
  27. ↑ A tavaszi tárlat pályadíjai. Magyar Szemle 6. évfolyam 19. szám, 1894. május 13. (adt.arcanum.com)
  28. ↑ A Rökk-dij. Pesti Hírlap 20. évfolyam 132. szám, 1898. május 13. (adt.arcanum.com)
  29. ↑ A téli tárlat díjai., Pesti Hírlap 34. évfolyam 287. szám (288. szám), 1912. december 5. (adt.arcanum.com)
  30. ↑ Téli műkiállítások, Katolikus Szemle 31. kötet 3. szám, 1917. március (adt.arcanum.com)
  31. ↑ A téli kiállítás díjai., Budapesti Hírlap 39. évfolyam 24. szám, 1919. január 28. (adt.arcanum.com)
  32. ↑ A Téli Tárlat díjai Az Ujság 18. évfolyam 286. szám, 1920. december 4. (adt.arcanum.com)
  33. ↑ A Képzőművészeti Társulat idei diját Vastagh György kapta. Pesti Hírlap 46. évfolyam 116. szám, 1924. június 14. (adt.arcanum.com)
  34. ↑ A KÚT tavaszi kiállítása. Budapesti Hírlap 47. évfolyam 83. szám, 1927. április 12. (adt.arcanum.com)
  35. ↑ Kiosztották a tavaszi kiállítás díjait. Pesti Napló 78. évfolyam 83. szám, 1927. április 12. (adt.arcanum.com)
  36. ↑ Pállyakeresztin nyertea Képzőművészeti Társulat nagydíját Döntöltest a művészcsoportkiállítás díjai fölött, Budapesti Hírlap 51. évfolyam 50. szám, 1931. március 3. (adt.arcanum.com)
  37. ↑ A Műcsarnok kiállításának díjnyertesei., Nemzeti Ujság 14. évfolyam 65. szám, 1932. március 20. (adt.arcanum.com)
  38. ↑ Kiadták a Műcsarnok jubileumi kiállításának díjait., Budapesti Hírlap 54. évfolyam 284. szám, 1934. december 16. (adt.arcanum.com)
  39. ↑ Röptében a képkiállításon, Soproni Hirlap 22. évfolyam 248. szám, 1935. október 30. (adt.arcanum.com)

Források

[szerkesztés]
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Rökk_Szilárd-jutalom&oldid=26607075”