Kelety Gusztáv
| Kelety Gusztáv (Keleti Gusztáv Frigyes) | |
 | |
| Született | Klette Gusztáv 1834. december 13.[1][2][3] Pozsony[4] |
| Elhunyt | 1902. szeptember 2. (67 évesen)[1][2][3] Budapest[5] |
| Állampolgársága | |
| Szülei | Klette Károly |
| Foglalkozása |
|
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert (29/1-1-50) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Kelety Gusztáv témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Komjátszegi Kelety Gusztáv Frigyes (másként Keleti, született Klette) (Pozsony, 1834. december 13. – Budapest, 1902. szeptember 2.) festő, grafikus és műkritikus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Magyar Iparművészeti Főiskola, majd a Magyar Képzőművészeti Főiskola egykori rektora.
Tájképfestő, a nemzeti érzésű romantikus tájképfestészet képviselője, a kiegyezés korának művészpolitikusa, a hazai iparművészet fellendítésének egyik kezdeményezője.
Kelety Gusztáv eredeti neve Klette volt, a drezdai nemesi származású Klette von Klettenburg család sarja, édesapja Klette Károly, József nádor gyerekeinek rajzoktatója volt. A család 1861-ben nevét Klettéről Keletire változtatta. 1901. január 1-jén, I. Ferenc József magyar király[6] a „komjátszegi” nemesi előnevet adományozta számára, ekkor a vezetéknevét Keletyre változtatta, így halálakor hivatalosan „komjátszegi Kelety Gusztáv” volt a neve.
Életpályája
[szerkesztés]
Édesapja Klette Károly von Klettenburg (1793–1874) drezdai születésű festőművész, bátyja Keleti Károly (1833–1892) statisztikus, fia Kelety Gábor festő, édesanyja Beyer Johanna volt.[7] Jogásznak tanult, nevelője volt Eötvös József báró fiának, Eötvös Lorándnak, ahova a jogi tanulmányai alatti oktatója, Pauler Tivadar ajánlotta. Az Eötvös családdal igen szoros és jó kapcsolatot épített ki, a báró művészeti tanácsadója lett, ez meghatározta későbbi művészetpolitikai pályafutását is.
Jogi tanulmányait megszakítva festészettel kezdett el foglalkozni, Münchenben Fischbach, Voltz és Schleith tanároknál, majd Bécsben sajátította el a szakma alapjait, tanítványa volt Hollósy Simonnak és Liezen-Mayer Sándornak. A festészetben főleg a tájképek vonzották, stílusára leginkább id. Markó Károly és Ligeti Antal gyakorolt hatást.
1867-ben a Kisfaludy Társaság tagja lett.
1871-ben báró Eötvös József, aki akkor közoktatási miniszter volt, megbízta a magyar nemzeti rajzoktatás megszervezésével. (Megbízó levelében Eötvös József ezt írta neki: „Senki sem látja át a történelmi festészet fontosságát nálamnál inkább, sőt meg vagyok győződve, hogyha valaha magyar festészet lesz, az a történeti festészethez fog tartozni. Nemzetünk géniusza, mint mindenütt, úgy a művészeti körben is a patrisztikus irányt fogja követni”). Öt küldte el tanulmányútra a külföldi művészetoktatás tanulmányozására céljából. Kelety ekkor Franciaországban, Belgiumban és Németországban személyesen tanulmányozta a művészetek oktatását, melyet összefoglalóként „A képzőművészeti oktatás külföldön és feladatai hazánkban” című művében írt meg. (ebben szerepelnek angliai tapasztalatok is, amelyeket Keleti közvetett forrásokból szerzett be). A végkonklúziója irományának az volt, hogy Magyarországon egységes művészetoktatási rendszer kiépítése célszerű, majd javaslatot tett egy „művészetre előkészítő” iskola felállítására. Javaslatát mind báró Eötvös József, mind a kormány elfogadta, és nemsokára meg is nyílt Keleti igazgatóságával a Magyar Királyi Iparművészeti Tanoda. 1880. november 14-én indult el hét tanulóval. Az Intézetnek nem volt önálló épülete, három évig az Országos Képzőművészeti Társulat, majd a Zeneakadémia épületében kapott helyet. 1896 és 1901 között a Képzőművészeti Főiskola rektora volt.
1874 és 1894 között ő volt a Képzőművészeti Társaság igazgatója. A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja lett.
Az 1860-as közepe felé Keleti elkezdett esztétikai cikkeket, kritikákat írni, ezekben az írásokban konzervatív szemléletű, szemben állt az újabb művészi törekvésekkel. Ő figyelt fel elsőként Nagy István tehetségére, és elsősorban az ő tanácsait kérte Csontváry Kosztka Tivadar is. Munkácsy Mihályról és Szinyei Merse Pálról írt kritikai véleménye, miszerint nem lesznek jelentős festők, nem igazolódott be. (Kritikai tevékenysége miatt ezek a festők egy darabig abba is hagyták a festést). Az írást később abba is hagyta.
Kelety Gusztáv megbetegedett tüdőbajban, s hosszú betegeskedés után halt meg (volt egy sikertelen öngyilkossági kísérlete is).
Főbb művei
[szerkesztés]
Festmények
[szerkesztés]- Bernrien park
- Besnyő környéke
- Csillagvölgy
- Csónakázók
- Eötvös Loránd ifjú korában
- Falusi jelenet/Erdő
- Falu vége
- Farkasok
- Hegyvidéki táj
- Kétkerekű gordé
- Kilátás a Normafától
- A Normafa
- Osztrák táj
- Őserdő szarvasokkal
- Ösvény az erdő szélén
- Parkrészlet
- Romos vár naplementekor
- Róka
- A száműzött parkja
- Vár a tó fölötti dombon
- Tanulmány A száműzött parkjához (papír, ceruza 300 mm x 433 mm, 1866-1870, MNG)
- Tájkép templommal
- Tátrai táj vízeséssel
- Terebesi kúria
- Visegrád lavírozott tusképe
- Vízparti táj, Zsombékos
- Zrínyi a költő halála[8]
- Orbán Balázs: Székelyföld leírása című, 1869-ben megjelent könyvéhez fametszeteket készített.
Könyvek
[szerkesztés]- Művészeti dolgozatok (1910), A képzőművészeti oktatás külföldön és feladatai hazánkban 1870
Emlékezete
[szerkesztés]Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Keleti [Kelety; Klette], Gusztáv, Gusztáv Keleti [Kelety; Klette]
- ↑ a b RKDartists (holland nyelven)
- ↑ a b c Benezit Dictionary of Artists (angol nyelven). Oxford University Press, 2006
- ↑ Union List of Artist Names (angol nyelven), 2010. november 5. (Hozzáférés: 2021. augusztus 31.)
- ↑ RKDartists (holland nyelven). (Hozzáférés: 2021. december 18.)
- ↑ K 19 - Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára - Királyi könyvek - 70. kötet - 820 - 821. oldal
- ↑ familysearch.org Kelety Gusztáv keresztelődésének az adatlapja
- ↑ Művészet , 1911, 3. szám
Források
[szerkesztés]További információk
[szerkesztés]
| _2.jpg) | |
