Merész Gyula

Merész Gyula
Született	Müller Gyula 1888. május 16. Kolozsvár
Elhunyt	1949 (60-61 évesen) Klagenfurt am Wörthersee
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	festőművész
Iskolái	Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskola (1906–1910)
Sablon • Wikidata • Segítség

Merész Gyula, 1913-ig Müller (Kolozsvár, 1888. május 16. – Klagenfurt, 1949.) festő.

Életútja

A budapesti Képzőművészeti Főiskola hallgatója volt, ahol Balló Ede, majd Párizsban Lucien Simon és Jean-Paul Laurens növendéke volt. Ezután Firenzében és Rómában képezte magát tovább. Nyolc évig Kolozsvárott dolgozott, 1913-tól az Erdélyi Múzeum Képtárának őre volt. A trianoni békeszerződés után Budapestre költözött. 1911-től állította ki képeit, számtalan bel- és külföldi tárlaton szerepelt. 1922. december 16-án Babócsán megnősült. 1921-ben a Nemzeti Szalonban, 1928-ban a Műcsarnokban mutatta be munkáit, 1929-ben Milánóban volt gyűjteményes kiállítása. 1945-ben kivándorolt. Az 1920-as években több díjat is elnyert. Műveiben a természet tisztelete mellett erő és a plain-air egyéni felfogása nyilatkozik meg. A Magyar Nemzeti Galéria kettő, a kolozsvári múzeum három képét őrzi. Felesége, coredoi és starkenleergi Coreth Erzsébet grófnő, szintén festő.

Források

• Kieselbach
• Uj Idők Lexikona 17-18. Lazacfélék - Nád (Budapest, 1940) 4498. old.
• Bangha Béla S. J. (szerk.): Katolikus Lexikon 3. Kazy - Péter (Budapest, 1932) 307. old.
• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

További információk

• Művészeti lexikon. Szerk. Éber László. Társszerk. Gombosi György. 2. jav., bőv. kiad. Bp., 1935. Győző ny.
• Kelemen: Unitárius kislexikon. Bp., Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség, 1999.
• Ki-kicsoda? Kortársak lexikona, h. n. [Budapest], Béta Irodalmi Rt., é. n. [1937]
• Keresztény magyar közéleti almanach I–II. [III. köt. Erdély, IV. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Budapest, 1940.
• Szabó Ákos-Kállai Tibor: Magyar festők és grafikusok életrajzi lexikona. [Nyíregyháza], Kállainé Virágh Irén, 1997.
• Művészeti lexikon. Fel. szerk. Lajta Edit. Bp., Akadémiai Kiadó, 1965-1968.
• Molnár Dénes: Erdélyi műtár. Képzőművészek, iparművészek, műépítészek, művészettörténészek, fotóművészek, műgyűjtők adattára. Déva, Corvina Kiadó, 2002.
• Pipics Zoltán: Száz magyar festő. Bp., Sz. István Társulat, [1943].
• Miklósi-Sikes Csaba: Fadrusz János és az erdélyi köztéri szobrászat a 19. században. Székelyudvarhely-Sümeg, Haáz Rezső Alapítvány, 2003.