Vidovszky Béla
| Vidovszky Béla | |
 | |
| Született | 1883. július 2. Gyoma |
| Meghalt | 1973. február 6. (89 évesen) Budapest |
| Sírhely | Farkasréti temető |
| Alkotott | 1903–1973 |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Vidovszky Béla témájú médiaállományokat. | |
Vidovszky Béla (Gyoma, 1883. július 2. – Budapest, 1973. február 6.) festőművész.
Élete
[szerkesztés]Édesapja, Gyoma akkori főjegyzője, Munkácsy Mihály jó barátja volt Békéscsabán. Középiskolai tanulmányait az evangélikus Rudolf Főgimnáziumban végezte. Tehetsége, gimnáziumi rajztanára, Zvarinyi Lajos kezei alatt bontakozott ki, aki egyben a gimnázium első rajztanára volt. Első olajképét iskolatársáról, Gyóni Gézáról festette 1902-ben. Ugyanebben az évben iratkozott be a budapesti Mintarajziskolába, ahol Révész Imre, Edvi Illés Aladár voltak mesterei. 1906-ban megszerezte a rajztanári oklevelet, de mint állami ösztöndíjas továbbképzős folytatta tanulmányait Ferenczy Károlynál. Előbb Münchenbe, majd 1908 decemberében Párizsba ment. 1911-ben, hazatérése után a Szolnoki Művésztelepen dolgozott. Itt és a környéken festett tájképei országszerte ismertté tették a nevét. 1913-ban elnyerte az Országos Képzőművészeti Tanács Wahrmann-díját Vacsora után című képével. 1914 tavaszán Herman Lipóttal és Kléh Jánossal Torinóban járt. 1920-ban a Szinyei Társaság alapító tagjai között szerepelt, 1924-ben Budapestre költözött. Műveit a barbizoniak és a nagybányaiak hagyományainak folytatása jellemzi, mindenekelőtt tájképeket és enteriőröket festett. Munkáiból 1933-ban a Fränkel Szalonban, 1938-ban a békéscsabai Auróra Körben és 1961-ben a Csók Galériában nyílt gyűjteményes kiállítás. A két világháború közti magyar képzőművészet ismert és kedvelt festője lett. Közel kétezer képet festett, ezekből húsz a Magyar Nemzeti Galériában, öt az Országházban található.
Méltatása
[szerkesztés]
Vidovszky Béla a XX. század első felében elismert és joggal a népszerű festőművész volt. 20 képét őrzi a Magyar Nemzeti Galéria, 5 képe díszíti az Országházunkat. Vidovszky enteriőrt vásárolt 1915-ben a magyar, 1920-ban az olasz király. Legszebb enteriőrjeit az egyik Eszterházy kastélyban készítette, képeit a herceg megvásárolta, majd 1945-ben a teljes berendezéssel együtt, e képeket is külföldre menekítette. Gerevich Tibor jeles művészettörténész úgy nyilatkozott, hogy "Vidovszky kora Európájának legkiválóbb enteriőristája".[1]
Mellszobrát Pátzay Pál készítette. Felállították Szolnokon és Gyomaendrődön. Emléktáblája van Békéscsabán, Gyomaendrődön és egykori fővárosi lakóházának falán (VI.Munkácsy M. u. 27.)
Hamvait a farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra.
Egyéni kiállításai
[szerkesztés]- 1908 • Békéscsaba
- 1924 • Munkácsy Mihály Múzeum, Békéscsaba
- 1933 • Fränkel Galéria, Budapest
- 1938 • Auróra Kör, Békéscsaba
- 1961 • Csók Galéria, Budapest (kat.)
- 1993, 1998 • Vidovszky Béla Helytörténeti Gyűjtemény, Gyomaendrőd
- 1999 • Vidovszky Béla Helytörténeti Gyűjtemény, Gyomaendrőd (újrarendezett állandó kiállítás).
Források
[szerkesztés]- Jajczay János: Vidovszky Béla (Magyar Művészet, 1935)
- Frank János: Vidovszky Bélánál (Élet és Irodalom 1968. november 2.)
- Dévényi Iván: In memoriam Vidovszky Béla (Művészet, 1973. 3. sz.)
- Vidovszky Béla festőművész a Szolnoki Művésztelepen. Damjanich Múzeum, Szolnok A Szolnok Megyei Múzeumok Kiállításvezetői sorozatban 300 példányban jelent meg a 30 oldalas rotagépen sokszorosított A5-ös formátumú füzet. 1983 Júl.- Aug. A katalógust és a bevezetőt Kaposvári Gyula ny. múzeumigazgató írta. Megjelent Vidovszky Béla születésének 100-ik évfordulója alkalmából a Szolnoki Művésztelepen 1983. július 1-én felállításra kerülő szobor leleplezése és a vele kapcsolatos emlékkiállítás megnyitására.
- Láng Miklós. Vidovszky Béla festőművész. Rózsa Ferenc Gimnázium és Nyomdaipari Szakközépiskola. (1983). ISBN 9630141604
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Láng Miklós Vidovszky-kutató adatai alapján.
További információk
[szerkesztés]- Művészet, Tizenkettedik évfolyam, 1913 | Ötödik szám | p. 179-194. | Facsimile
- A Rudolf-Főgimnázium értesítői, Békéscsaba
- TerminARTors művészeti portál angol nyelvű cikke Vidovszky Béláról [1]
- A Kieselbach galéria cikke és képei Vidovszky Bélától [2]
- A Vidovszky Béla Helytörténeti Gyűjtemény (Városi Képtár)Gyomaendrőd írása Vidovszky Béláról [3]
- Vidovszky Béla Helytörténeti Gyűjtemény Városi Képtár (Gyomaendrőd), Wikimapia [4]
- Az ArtPortal cikke Vidovszky Béláról [5]
- Katalógus Vidovszky Béla kiállításáról: Oltványi Imre: Vidovszky Béla festőművész kiállítása. Csók István Galéria 1961 március 24.-április 9. Kiadó: Csók István Galéria, Budapest, 1961.
- Vidovszky Béla képei az axioart honlapján [6]
- Az életrajzi lexikon cikke Vidovszky Béláról [7]
- Vidovszky Béla munkásságának összefoglalása családja oldalain: https://www.vidovszky.hu/index.php?site=press/view.php&id=1103965200
- Képgalériák Vidovszky Béla festményeiből itt láthatók:
