Róna József
| Róna József | |
 | |
| Született | Rozner József 1861. február 1.[1][2] Lovasberény |
| Elhunyt | 1939. december 31. (78 évesen)[1] Budapest VII. kerülete |
| Állampolgársága | magyar |
| Házastársa | Keményffi Gizella (h. 1892–1939) |
| Foglalkozása | szobrász |
| Sírhelye | Kozma utcai izraelita temető (3C-11-19) |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Róna József témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Róna József, 1884-ig Rosner[3] (Lovasberény, 1861. február 1.[4] – Budapest, Erzsébetváros, 1939. december 31.)[5] magyar szobrász. Főleg köztéri szobrokat, műemlékeket, nagyobb épületekre díszítő elemeket – szobrok, reliefek, épületszobrok – és bibliai, mitológiai témájú kisebb méretű szobrokat készített. Stílusát nagy szakmai felkészültség és alapvetően naturalista felfogás jellemzi.
Életpályája
[szerkesztés]
Rosner Simon és Krausz Netti fia. Szegény családból származó asztalosinasként indult, de később elhivatottsága első állomásaként egy szobrászműteremben segédkezett, ahol alapvető tapasztalatokat szerzett. 1879-ben ösztöndíjas volt Bécsben. 1882-től három éven át Caspar von Zumbusch mesteriskolájában tanult. 1885-ben Berlinben római ösztöndíjat nyert az első nagyszabású szobrával. Megszorult faun című szobrára Rökk Szilárd-jutalmat, az Utolsó szerelem címűért pedig aranyérmet kapott (Antwerpen), Párizsban nagydíjat (Grand Prix) nyert. A legismertebb faszobráért, a József és Putifárné című alkotásért (1910, Magyar Nemzeti Galéria) elnyerte az állami nagy aranyérmet. A Benczúr Társaság tagja volt. Legismertebb műve Savoyai Jenő lovas szobra Budapesten, a Várban. 1922-ben gyűjteményes kiállítása volt a Műcsarnokban. Szoboröntő-műhelyt tartott fenn Budapesten, ahol pl. a Millenniumi emlékmű egyes szobrai készültek. 1929-ben Budapesten jelent meg kétkötetes önéletrajza Egy magyar művész élete címen.
Családja
[szerkesztés]Házastársa Keményffi Gizella (1869–1959) opera-énekesnő, énektanár volt, Vészi József író, újságíró sógornője. 1892. március 6-án Budapesten kötöttek házasságot.[6]
Gyermekei:
- Róna Tibor (1893–?)
- Róna Ferike (1894–1978) szobrászművész, keramikus, Göröntsér Greff Lajos szobrász- és éremművész felesége.[7]
- Róna Katalin (1897–1966), Frisch Vilmos építész felesége.
- Róna Erzsébet (1898–1987)
Főbb művei
[szerkesztés]- Kossuth Lajos szobra (Szeged)
- Kossuth-szobor (Miskolc)
- Zrínyi Miklós szobra (Budapest)
- Erzsébet királyné szobra (Gödöllő)
- Szemere Bertalan (Miskolc)
- Savoyai Jenő lovas szobra (Budapest, Vár)
- Klapka György (Komárom)
- Megszorult faun
- Utolsó szerelem
- József és Putifárné
Galéria
[szerkesztés]-
Gödöllő - Erzsébet királyné szobra (1901) -
Miskolc - Magyarország első egész alakos köztéri Kossuth-szobra -
A miskolci Kossuth-szobor ma
Emlékezete
[szerkesztés]- Síremléke Budapest X. kerületében, a Kozma utcai temetőben található.
Irodalom
[szerkesztés]- Lengyel Géza: Róna József (Művészet, 1910);
- Péter I.: Róna József műtermében (Múlt és jövő, 1930);
- Farkas Zoltán: Róna József (Nyugat, 1940);
- Róna József (Múlt és jövő, 1940.)
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b Magyar életrajzi lexikon (magyar nyelven). Akadémiai Kiadó, 1967. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Benezit Dictionary of Artists (angol nyelven). Oxford University Press, 2006. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 5339/1884. Forrás: Névváltoztatási kimutatások 1884. év 16. oldal 13. sor
- ↑ Születési bejegyzése a lovasberényi izraelita hitközség születési akv. 1136/1861. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. október 1.)
- ↑ Halotti bejegyzése a Budapest VII. kerületi polgári halotti akv. 1/1940. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. október 1.)
- ↑ Házasságkötési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség házassági akv. 106/1892. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. október 1.)
- ↑ Farkasréti temető nyilvántartása/Tóth Vilmos. (Hozzáférés: 2020. január 29.)
Források
[szerkesztés]- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969. 532. o.
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar zsidó lexikon. 1929.
