Poljavnice
Poljavnice | |
Közigazgatás | |
Ország | Bosznia-Hercegovina |
Entitás | Szerb Köztársaság |
község | Novi Grad |
Jogállás | falu |
Körzethívószám | (+387) 52 |
Népesség | |
Teljes népesség | 1297 fő (2013)[1] |
Népsűrűség | 126,9 fő/km²[2] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 191 m |
Terület | 10,22 km² |
Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 04′ 27″, k. h. 16° 25′ 13″45.074200°N 16.420300°EKoordináták: é. sz. 45° 04′ 27″, k. h. 16° 25′ 13″45.074200°N 16.420300°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Poljavnice (szerbül: Пољавнице), falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, Novi Grad községben, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina nyugati részén, Banja Lukától légvonalban 71, közúton 86 km-re északnyugatra, községközpontjától 3 km-re északra, az Una jobb partján és a tőle keletre fekvő dombvidéken, 120 – 300 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik. Maga a település a Novi Grad - Kostajnica főút alsó részén fekszik, és a dombvidéken Una folyótól a néhány kilométerre keletre levő Mazić és Žuljevica településekig terjed. Több, kis településből áll. Áthalad rajta a Novi Grad – Kostajnica vasútvonal is.
Népessége
[szerkesztés]Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
---|---|---|
Szerb | 1094 | 1274 |
Bosnyák | 9 | 8 |
Horvát | 2 | 3 |
Jugoszláv | 21 | 0 |
Egyéb | 11 | 12 |
Összesen | 1137 | 1297 |
Története
[szerkesztés]A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Kostajnicai járáshoz tartozó Novi község részeként a településnek 80 háztartása és 461 ortodox szerb lakosa volt.[4] 1910-ben a Novi járásba tartozó községben, Poljavnicán 112 háztartást és 710 ortodox szerb és 5 katolikus horvát lakost találtak.[5]
A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a községnek 115 háztartása és 720 lakosa volt.[6] Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett. 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. A Bosznia-Hercegovinában zajló polgárháború idején a település a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település, Novi Grad község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20397
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20397
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Novi Grad (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. augusztus 20.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 51. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 170. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beogradu, Sarajevo, 1924. 107. o.
További információk
[szerkesztés]