Blagaj Rijeka
| Blagaj Rijeka | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Novi Grad |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 52 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 554 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 185,5 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 134 m |
| Terület | 6,37 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 02′ 22″, k. h. 16° 28′ 25″45.039400°N 16.473600°EKoordináták: é. sz. 45° 02′ 22″, k. h. 16° 28′ 25″45.039400°N 16.473600°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Blagaj Rikeka (szerbül: Благај Ријека), falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, Novi Grad községben, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina nyugati részén, Banja Lukától légvonalban 64, közúton 76 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 4, közúton 5 km-re keletre, a Japra és a Szana folyók összefolyásával szemben és a tőle északra fekvő dombvidéken, 120 – 350 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik. Nevét onnan kapta, hogy a Rijeka-patak torkolatánál fekszik.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 184 | 145 |
| Bosnyák | 749 | 395 |
| Horvát | 2 | 0 |
| Jugoszláv | 34 | 0 |
| Egyéb | 11 | 14 |
| Összesen | 980 | 554 |
Története
[szerkesztés]A vártól észara emelekdő Ševića glavicán található lelőhely leleteinek tanúsága szerint a település területe már a bronzkorban is lakott volt. Az illírek idejében ezt a területet a maezei törzs lakta. Az itt található vasérc miatt már ekkor megindult a bányászati és kohászati tevékenység. Az utolsó nagy illír felkeléssel (Baton felkelésével) ez a terület is a Római Birodalom része lett. Ezután kezdődött az itteni vasgyártás aranykora, amely a Római Birodalom összes fegyvergyárát ellátta.[4]
A Szana-folyó melletti birtokot 1200-ban Imre királytól kapta a Babonics család, melynek leszármazottja, Babonics II. Radoszláv a 13. század végén, vagy a 14. század elején, a falutól északra a ma Derviš kulának nevezett magaslaton Blagaj néven várat épített. Később a család ezen ága a várról felvette a Blagaji nevet. A család később még több birtokot szerzett és Horvátország egyik leggazdagabb főúri családja lett. A vár és uradalma ezután egészen a török hódításig a Blagaji grófok uralma alatt állt. A térség 1537-ben (mások szerint 1512-ben) Blagaj várának elestével került török kézre és a Klisszai szandzsákhoz tartozott. Blagajt a törökök nem semmisítették meg, hanem erős őrséget helyeztek el benne, mely mustahfizokból állt, akik zsoldosok voltak. Egy korabeli forrás szerint, melyet Gázi Huszrev bég szarajevói könyvtárában őrzinek 1555-ben fizetésüket a srebrenicai mukatból fizették, aminek akkori eminje (vagyonkezelője) Abduljelil bég volt, megbízottja pedig Husszein bég volt.[5]
A vár és a település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során Novi község részeként Blagaj településnek 88 háztartása és 489 muszlim lakosa volt.[6] 1910-ben a Novi járás és Blagaj község részeként Blagaj Rijeka faluban 73 háztartást, 124 ortodox szerb, 266 muszlim és 4 katolikus lakost találtak. A ma szintén Blagaj Rijekához tartozó Derviši faluban 8 háztartásban 65 ortodox szerb lakott.[7]
A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben Blagaj községnek 155 háztartása és 811 lakosa volt.[8]
Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett. 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. A Bosznia-Hercegovinában zajló polgárháború idején a település a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település, Novi Grad község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Nevezetességei
[szerkesztés]- Crkvina – római település, középkori templom és temető maradványai. A várral egy szintben, tőle északra nagy területen szétszórtan római építőanyag maradványai, köztük sok római tégla tallható. A lelőhely még nem volt régészetileg feltárva. Ennek közelében a dombnyeregben középkori templom romjai láthatók, mely valószínűleg Blagaj várához tartozott. Falai ma is mintegy egy méteres magasságban állnak, a keleti oldalon a félköríves apszissal. a templom romjai körül sírköves középkori temető maradványai találhatók.[9]
- Derviš kula - A falutól északra emelkedő Derviš kulának nevezett magaslaton találhatók Blagaj középkori várának tekintélyes romjai. A várat a Babonicsok építették, akiknek egyik ága a 14. században a várról felvette a „Blagaji” előnevet. Legősibb része a 10x10 méteres nagyságú lakótorony volt, melynek már csak az egyik sarka és a hozzá kapcsolódó oldalfalak állnak. A torony romaitól nyugatra egy magányos fal látható, mely talán a várpalota végében állt toronyhoz tartozhatott. Ezt a két tornyot kötötte össze a palotaszárny, mely patkó alakban húzódott a tornyok között. Amikor 1537-ben a török a várat elfoglalta egy sokszögletű bástyákkal megerősített alsóvárat épített köré, mely kétharmad részben fogta körül a régi várat. Ennek a kapuja az északi oldalon volt, amelyhez vezető út ma is jól kivehető. Az alsővár falai már csak nyomokban látszanak. Ennek a területén volt a dzsámi, melynek kövezett platója ma is látható. A vár területét mára at erdő teljesen benőtte.[10] A vár falaiba láthatóan római téglákat is beépítettek, melyeket a közeli római épületekből hoztak.[9]
- Ševića glavica – őskori erődítmény maradványai, melyek egy 100 méteres hosszúságú és 10 méteres szélességű gerincen találhatók. A kultúrréteget és az erődítések maradványait mára megsemmisítette a talajerózió. A lelőhely korát a bronzkorra és a vaskorra teszik.[9]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20397
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20397
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Novi Grad (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. augusztus 20.)
- ↑ Ivo Bojanovski, Akadenija nauka i umjetnosti Bosne i Hercegovine, 1988 - BOSNA I HERCEGOVINA U ANTIČKO DOBA
- ↑ Hamdija Kreševljaković. Novi podatak o povjesti grada Blagaja na Sani (bosnyák nyelven), 35. o. (1959)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 51. o.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 170. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beogradu, Sarajevo, 1924. 107. o.
- ↑ a b c Arheološki leksikon BiH Tom. 2.. Zemaljski Muzej Bosne i Hercegovine Sarajevo, 1988. (Hozzáférés: 2024. augusztus 31.)
- ↑ Blagaj Rijeka – Derviš kula. varak.hu . (Hozzáférés: 2024. szeptember 1.)
További információk
[szerkesztés]
