Dobrljin
| Dobrljin | |
.jpg) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Bosznia-Hercegovina |
| Entitás | Szerb Köztársaság |
| község | Novi Grad |
| Jogállás | falu |
| Körzethívószám | (+387) 52 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 898 fő (2013)[1] |
| Népsűrűség | 76,5 fő/km²[2] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 121 m |
| Terület | 11,74 km² |
| Időzóna | Közép-európai (UTC+1) CEST (UTC+2) |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 09′ 07″, k. h. 16° 28′ 39″45.152045°N 16.477465°EKoordináták: é. sz. 45° 09′ 07″, k. h. 16° 28′ 39″45.152045°N 16.477465°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dobrljin témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Dobrljin (szerbül: Добрљин), falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, Novi Grad községben, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése
[szerkesztés]Bosznia-Hercegovina nyugati részén, Banja Lukától légvonalban 70, közúton 99 km-re északnyugatra, községközpontjától légvonalban 14, közúton 15 km-re északkeletre, az Una jobb partján és a tőle keletre fekvő dombvidéken, 120 – 300 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik.
Népessége
[szerkesztés]| Nemzetiségi csoport | Népesség 1991[3] |
Népesség 2013[3] |
|---|---|---|
| Szerb | 1110 | 890 |
| Bosnyák | 0 | 0 |
| Horvát | 7 | 5 |
| Jugoszláv | 24 | 1 |
| Egyéb | 0 | 2 |
| Összesen | 1141 | 898 |
Története
[szerkesztés]A települést 13. században említik először, amikor a nagyhatalmú Babonić család birtokában volt, akikhez a Dobrljin név eredete is kötődik.[4]
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Kostajnicai járáshoz tartozó Dobrlin község részeként 94 háztartása és 520 ortodox szerb lakosa volt.[5] A Dobrljin és Banja Luka közötti vasút 1873-ban épült.[6] Az osztrák-magyar uralom idején fakitermelés és feldolgozás céljából megnyitották a „Šipad” fűrésztelepet, ahol az őslakos szerb lakosságon kívül szlovéneket, lengyeleket, cseheket, németeket és galíciaiakat is foglalkoztattak.[4] A gyári munkások részt vettek az 1906-os általános sztrájkban.[4] 1910-ben a Novi járásba tartozó községben 151 háztartást, 800 ortodox szerb, 367 katolikus horvát és 2 muszlim lakost találtak.[7]
A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben 209 háztartása és 1197 lakosa volt.[8] A Jugoszláv Királyság idejéből származó adatok szerint az itteni fűrészüzemben 1937-ben 303 munkást alkalmaztak.[4] Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett.
1941. április 21-én a falu ortodox parókiáját az usztasák szétverték és kifosztották.[9] Dobrljakban 200 szerbet mészároltak le, majd brutálisan megöltek. A mészárlás után kiskorú lányokat, lányokat és nőket erőszakoltak meg, majd az orgia után őket is meggyilkolták.[10]
1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. A Bosznia-Hercegovinában zajló polgárháború idején a település a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település, Novi Grad község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Közlekedés
[szerkesztés]Abdul-Aziz török szultán európai látogatása után határozta el, hogy vasutat épít, amely összekötné Konstantinápolyt Béccsel. 1871 tavaszán meg is kezdődött a Dobrljin és Banja Luka közötti vasút építése, amelyet 1872 decemberének végén helyeztek forgalomba. Normál nyomtávú vasút volt, 101,6 km hosszú. A vasútvonalon 13 híd épült, ebből kettő vasból volt. A Banja Luka — Dobrljin vasút forgalmát 1875. november 14-én az elégtelen utas- és áruforgalom miatt felfüggesztették. Az 1878-as berlini kongresszus után Bosznia-Hercegovina az Osztrák-Magyar Monarchia uralma alá került. A vasutat helyreállították, és 1878. december 1-jén Banja Luka és Prijedor, 1879. március 24-én pedig Dobrljin felé indult meg a közlekedés. A vasút a „Banja Luka – Dobrljin császári és királyi katonai vasút” nevet kapta. A vasút a honvédség igényein túl a polgári lakosság számára is elérhető volt. Ekkor új állomásépületek, raktárak és raktári be- és kirakodó rámpák létesültek. 1891. december 1-jén a Banja Luka vasútállomást is egy újonnan épített, 3 km hosszú vasútvonal kötötte össze Banja Luka városával. A településen vasútállomás található.[4]
Oktatás
[szerkesztés]Az első iskola Ausztria-Magyarország uralma idején nyílt meg. A jelenlegi „Vuk Karadžić” Általános Iskola egy 1974-ben épült épületben található. Az iskola független volt a jugoszláviai oktatás 1980-as racionalizálásáig, majd a Novi Grad-i „Dobrila Grubor” Általános Iskola területi iskolája lett. 1974-től 1992-ig az iskola Mihailo Đurić nevét vislete.[4]
Sport
[szerkesztés]Itt található az 1926-ban alapított Slaven futballklub.[4]
Nevezetességei
[szerkesztés]- A dobrljini ortodox parókia a Banja Luka-i ortodox püspökséghez tartozik, Velika Žuljevica, Gornje Vodičevo, Dobrljin, Donje Vodičevo, Kuljani és Prusci települések hívei tartoznak hozzá. A plébániatemplomot Miklós Szentatya ereklyéinek átadásának tiszteletére szentelték. A jelenlegi templom építése 1903-ban kezdődött, a korábbi fatemplom helyére.[4] A templom harangját 1920-ban szentelték fel. A településen a legnagyobb egyházi ünnepek a Nikoljdan (Miklós-nap), a Jovanjdan (János-nap) és a Đurđevdan (György-nap).[4]
- A településen, a parókia udvarán található I. Karađorđević Péter király emlékműve.[4] Az emlékművet 1924-ben állították fel egy mellszobor formájában, „Краљ Петар I Карађорђевић” felirattal. 1941 áprilisában az usztasák lerombolták.[4]
- 1933-ban Dobrljinban a kostajnicai ferences kolostor alárendeltségében épült fel a Szent Kereszt templom. Az ott lévő katolikus hívek lelki gondozása a kostajnicai ferencesek feladata volt egészen 1972-ig, amikor átadták a plébániát a világi papságnak.
- Dobrljinben van egy kis néprajzi múzeum is, amelynek tulajdonosa Željko Krpić.[4]
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20397
- ↑ http://www.statistika.ba/?show=12&id=20397
- ↑ a b Popis 2013 u BiH – Novi Grad (bosnyák nyelven). statistika.ba. (Hozzáférés: 2024. augusztus 20.)
- ↑ a b c d e f g h i j k l Огњишта: Добрљин (szerb nyelven). Радио-телевизија Републике Српске, 2011. december 11. (Hozzáférés: 2011. december 11.)
- ↑ Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 49. o.
- ↑ Козара: вјечито поносна и легендарна планина, аутор: Драго Тодић, Српске земље и свијет (географски научно-популарни часопис), Број 27, штампа: Вилукс д.о.о. у 3.000 примјерака, издавач: Географско друштво Републике Српске, Бања Лука (2007). pp. 5.
- ↑ Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 170. o.
- ↑ Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beogradu, Sarajevo, 1924. 107. o.
- ↑ Највећи злочини садашњице: патње и страдање српског народа у Независној Држави Хрватској од 1941-1945, Др. Драгослав Страњаковић, Горњи Милановац, Дечје новине (1991), стр. 102
- ↑ Atlas ustaskog genocida nad Srbima 1941-1945 Strahinja Kurdulija
Fordítás
[szerkesztés]- Ez a szócikk részben vagy egészben a(z) Добрљин című szerb Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
További információk
[szerkesztés]
